Minél nagyobbat zakóznak egy rossz évben a nyugdíjpénztári alapok, annál nagyobb mértékben emelkedik a következő esztendőben az árfolyamuk. A 2008-as és a 2022-es hatalmas bukás után is csak egyetlen esztendő kellett, hogy visszajöjjön a pénz. 

Nagyon rosszul járt, aki a negatív évek után kivette a pénzét a nyugdíjpénztárból - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) most közzétett tanulmányából. Sokan döntenek úgy, hogy megvonják a bizalmat a pénztáraktól a negatív előző évi hozam láttán, pedig nem kellene. A legutolsó fekete év a 2022-es volt, amikor átlagosan mínusz 6,8 százalékos hozamot értek el a portfóliók. Ezt követően 2023-ban viszont 21,2 százalékot emelkedett az árfolyamuk, ez lett az elmúlt 20 év legmagasabb hozama. 

Azért csak az elmúlt 20 esztendőé, mert korábbról nincsenek adatok. Az MNB, illetve korábban a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a nyugdíjpénztárak hozamráta évente 2006-tól teszi közzé, emellett az MNB Aranykönyveiben 2003-ig visszamenőleg még elérhetők ilyen adatok - hívják fel a figyelmet a tanulmányban. A második legmagasabb éves hozamot 2009-ben, közvetlenül a 2008-as válság után érte el a nyugdíjpénztári szektor, 16,3 százalékkal emelkedtek akkor a nyugdíjalapok.  

Sokakban megrendül a bizalom

A fekete években a pénztárak igyekeznek megnyugtatni a tagokat, és az MNB is folyamatosan azt kommunikálta, hogy nem érdemes kivenni a megtakarítást, hiszen hosszú távon a nyugdíjpénztárak jellemzően jól teljesítenek. Aki a piaci mélyponton kiszáll, az pedig realizálja a veszteséget. Ennek ellenére a 2022-es negatív hozamokról szóló tájékoztatás kiküldése után 2023 elején megnőttek a tagok által felvett pénzösszegek. Természetesen ennek a bizalomvesztés mellett más okai is lehettek, a magas infláció, a romló gazdasági körülmények miatt például sokan kerülhettek olyan élethelyzetbe, hogy hozzá kellett nyúlniuk a megtakarításaikhoz. 

Az MNB ugyanakkor megállapítja: a tagság egy része érzékeny az éves hozamok alakulására annak ellenére is, hogy a nyugdíjcélú alapok teljesítményét hosszabb, akár több évtizedes időtávon érdemes csak értékelni. Ilyen távon pedig a pénztárak eddig jól szerepeltek. Rendszeresen előfordulnak gyengébb esztendők ebben a szektorban.

Kiemelkedően rossz év volt a pénztárak számára a 2008-as válság és a 2022-es háborús év mellett 2011 is, amikor a leminősítések miatt esett az állampapírok árfolyama, és ez lenullázta a pénztári hozamokat is. 2012-ben azonban csaknem 15 százalékos árfolyamemelkedést ért el a szektor. 2018-ban szintén az állampapírpiac miatt vált enyhén negatívvá az átlagos pénztári hozam, a következő évben viszont már átlagosan csaknem 10 százalékot emelkedett a portfóliók árfolyama. 

Ez okozza az árfolyamingadozást

A pénztárak nagy mennyiségben tartanak magyar állampapírokat, ezért a magyar állampapírpiac alakulása komoly mértékben hat az alacsony és mérsékelt kockázatú portfóliókra, amelyekben a legtöbb megtakarítást tartják a tagok. Ennek tudható be, hogy az alacsony kockázatú klasszikus alapok is 10 százalékot estek 2022-ben, a rá következő évben viszont 25 százalékot emelkedtek. A magasabb kockázatú alapokra a részvénypiac teljesítménye is hat. 

A pénztári alapok éves teljesítménye között nagy különbségek lehetnek, akár 20-30 százalékponttal jobban is teljesíthet egy-egy évben az egyik alap a másiknál. A 2019-2021 közötti időszak egyes éveiben kiugró, akár 15-20 százalék éves hozamot elérő portfóliók általában a kockázatosabb, részvénybefektetésekre összpontosítók voltak, de ugyanezeknek az alapoknak a teljesítménye a legváltozékonyabb. 

Hosszútávon kifizetődő a magasabb kockázat

Az MNB adatai alapján még a legalacsonyabb kockázatú nyugdíjalapok medián teljesítménye is az elmúlt öt évben 4 százalékos hozam volt. A mérsékelt kockázatú vagy kifejezetten kockázatos alapokkal pedig még magasabb hozamot értek el a tagok hosszútávon. Egyes nagyobb részvényhányadú portfóliók átlagban kétszámjegyű hozamot értek el ez idő alatt. A nagyobb kockázatú portfóliók 15 éves átlagos hozamrátájának medián értéke 7,9 százalék volt, tehát ezen portfóliók csaknem fele 8-10 százalék közötti éves nettó átlagos hozamot ért el 15 éves időtávon.

A tanulmány csak 2023 végéig vizsgálja a hozamokat, de a pénztárak 2024-ben is kiválóan teljesítettek eddig. Az első kilenc hónap után az árfolyamok emelkedése meghaladta az infláció mértékét, a legmagasabb kockázatot vállaló alapok 15-20 százalék között teljesítettek, de a mérsékelt kockázatot vállaló portfóliók is 8-10 százalékos árfolyamemelkedésen vannak túl. Még az alacsony kockázatú nyugdíjalapoknál is reálhozam van.