Itt a fordulat: újra nőtt az önkéntes nyugdíjpénztárak taglétszáma
Itt a fordulat: újra nőtt az önkéntes nyugdíjpénztárak taglétszáma
A nyugdíjpénztáraknak hosszú idő után újra nőtt a tagsága - éppen akkor, amikor a kormány jövőre lakáscélra adómentesen kivehetővé teszi ezeket a kasszákban lévő megtakarításokat. Az egészségpénztárakba eközben szinte özönlenek az új tagok.
Rég várt pozitív fordulatot hozott a július-szeptemberi időszak az önkéntes nyugdíjpénztárak taglétszámában, amivel párhuzamosan folytatódott az egészségpénztári tagság lendületes növekedése is. Az öngondoskodók eddig egyetlen esztendő harmadik negyedében sem tettek félre olyan magas összeget nyugdíj- és egészségügyi célra, mint az idén.
Az idei harmadik negyedévben az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárak vagyonának gyarapodása kitartóan folytatódott: a tagok összesített megtakarításainak értéke a két kasszatípusban együttesen szeptember végére már megközelítette a 2,2 ezer milliárd forintot. Ez éves összevetésben több mint 349 milliárd forint, azaz 19 százalék növekedést jelent. Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) legfrissebb szektorelemzése alapján az összesített taglétszám szintén tovább bővült, így 2,12 millió főt tesz ki.
„Örömmel látjuk, hogy egyre erősebb az öngondoskodási szándék a munkavállalók körében, amihez a munkáltatók is számottevően hozzájárulnak. Ennek eredményeként az első három negyedév során a nyugdíjkasszákba gyakorlatilag annyi új megtakarítás érkezett, mint 2017 egészében, az egészségpénztárak esetében pedig a 2021-es teljes esztendő teljesítményét már szeptember végére sikerült felülmúlni” – értékelte az adatokat Mohr Lajos, az ÖPOSZ elnöke. A pénztári befizetések után 20 százalékos, legfeljebb 150 ezer forintos szja-visszatérítés jár, amit az év utolsó heteiben érdemes kihasználni annak, akinek van erre költhető pénze.
Idén is magas hozamok a nyugdíjpénztáraknál
A harmadik negyedév rég várt fordulatot hozott az önkéntes nyugdíjpénztárak taglétszámában, hiszen a második negyedévhez képest 1,04 millióra nőtt az így megtakarítók száma. Folytatódott a kasszákban kezelt összesített vagyon lendületes növekedése, a negyedév végén – 19 százalékot meghaladó éves emelkedéssel – ismét új csúcson, 2,1 ezer milliárd forint felett volt ennek értéke.
A pénztárak a harmadik negyedévben 2,74 százalék becsült hozamot értek el. A január-szeptemberi időszakban összesítve a tavalyi, 18 százalékot meghaladó éves hozamot követően további 6 százalékot hozott a nyugdíjpénztári szektor átlagosan. A kockázatosabb portfóliók első 10 havi hozameredményei bőven kétszámjegyűek, a közepes portfóliók hozamai pedig átlagosan 8 százalék fölött járnak.
A nyugdíjpénztári tagok befizetései a negyedév folyamán 21,3 milliárd forintot tettek ki, 18 százalékkal meghaladva 2023 hasonló időszakának értékét, miközben a munkáltatók hozzájárulásai több mint 10 százalékkal emelkedtek. Mindezek eredményeként a július-szeptemberi időszak 33 milliárd forint feletti összesített tagdíjbevételt jelentett a pénztárak számára. Ez rekordnagyságú harmadik negyedéves nyugdíjmegtakarítást jelent, az első háromnegyed évben befizetett összegek pedig meghaladják a 2017-es esztendő teljes éves teljesítményét.
Mohr Lajos szerint várakozáson felüli teljesítményt nyújtottak a nyugdíjkasszák, hiszen a magas hozamok mellett több új pénztártag csatlakozott a rendszerhez, mint ahányan szolgáltatást kértek. Mivel az év vége az szja-visszatérítés maximális kihasználását célzó egyenlegfeltöltések miatt hagyományosan erős, az első kilenc hónap teljesítményével együtt arra számítanak a pénztárak, hogy 2024 egészének összesített nyugdíjpénztári befizetései számottevően felülmúlják majd a 2023-as értéket.
A nagy kérdés az, hogy vajon ebből a rekord értékű vagyonból mennyi hagyja el a nyugdíjpénztárakat 2025-ben, amikor megnyílik a lehetősége annak, hogy meghatározott lakáscélokra egy évig adómentesen kivehessék a megtakarításaikat a tagok. Ennek várható feltételeit itt ismertettük.
Új rekordokkal zárhatja az évet az egészségpénztári szektor
Az önkéntes egészségpénztárak tagsága továbbra is kitartó növekedést produkál, a harmadik negyedév végén már közel 1,08 millióan választották ezt az öngondoskodási formát, vagyis egy év alatt több mint 100 ezerrel bővült a létszám. Az egészségpénztárakban kezelt összesített megtakarítás az időszak végére meghaladta a 83 milliárd forintot, ami az egy esztendővel korábbinál közel 15 százalékkal magasabb érték. A munkáltatók éves összevetésben 6,6 százalékkal utaltak többet pénztártag munkavállalóiknak, akik pedig ennek majdnem négyszeresével, közel 26 százalékkal növelték befizetéseiket.
„Az idei tendenciák láttán nem kell jóstehetség ahhoz, hogy kijelentsük, 2024 új rekorddal zárul majd az egészségpénztári taglétszámban és a befizetésekben is. Az, hogy az év folyamán minden egyes negyedévben csúcsot döntöttek az egyéni tagdíjbefizetések, illetve folyamatosan gyarapodott a tagság, egyszerre jelzi a magánegészségügyi szolgáltatások igénybevétele, finanszírozása iránti igény erősödését, valamint a megtakarítások sokoldalú felhasználhatóságának felismerését” – állítja Kravalik Gábor, az ÖPOSZ főtitkára. Kedvező tendenciát jelez, hogy a munkáltatói hozzájárulások egyaránt nőttek a nyugdíjpénztári és az egészségpénztári befizetésekben, de a foglalkoztatók szerepvállalása így is messze elmarad az európai gyakorlattól.
A pénztártagok továbbra is aktívan élnek az egészségpénztári megtakarítások felhasználási lehetőségeivel, de az egyes felhasználási módok népszerűsége eltérően változott. A harmadik negyedévben a legnagyobb emelkedést újra a lakáscélú jelzáloghitelek törlesztéséhez kapcsolódó kifizetések mutatták (éves szinten 39 százalék), a klasszikus egészségpénztári szolgáltatásokra 19,5 százalékkal költöttek többet a tagok. Ezzel párhuzamosan az életmódjavító egészségpénztári szolgáltatásokra 10, a gyermekekkel kapcsolatos kiadásokra pedig 24,5 százalékkal fordítottak kevesebbet.