A magyar lakások 90 százaléka energetikai szempontból elavult

Energiazabálók a magyar lakások, fel kellene pörgetni a felújításokat

A magyar lakások 90 százaléka energetikai szempontból elavult

Energiazabálók a magyar lakások, fel kellene pörgetni a felújításokat

Tóth Katalin
2022-10-22 Frissítve: 2022-10-21
2022-10-22
30081251

A rezsiválság egy nagyon rossz energetikai állapotban lévő magyar lakásállományra csapott le. Belátható időn belül csak a használt ingatlanok felújításával javulhat a helyzet, ehhez azonban támogatási programok is kellenének. 

 

Energetikai szempontból a magyar lakások 90 százaléka elavult. A jelenleg több mint 4,5 milliós hazai lakásállomány több mint 80 százaléka 1990 előtt épült, és csak kis része tekinthető energetikai szempontok alapján hatékonynak. A korszerűt megközelítő, a korszerű vagy az ennél is jobb besorolású ingatlanok aránya nem éri el a 10 százalékot - állapítja meg a Takarék Index friss elemzése. 

 

A magyar lakásállomány megújulási rátája európai összehasonlításban is alacsony, vagyis új lakások építésével az energiahatékonyság javulása csak nagyon lassan menne végbe. Elengedhetetlen tehát a már meglévő otthonok korszerűsítése - derül ki a Takarék Indexből, a Takarék Jelzálogbank, az ELTINGA, a MEHI (Magyar Energiahatékonysági Intézet) és a KSH közös elemzéséből.

 

A kutatás szerint az épületek energetikai jellemzője szoros összefüggést mutat az építés évével, illetve azzal, hogy mikor volt a legutóbbi nagy felújítás. A magyarországi lakások jelentős része, több mint 50 százaléka 1960 és 1990 között épült. A 2000 után készült lakóingatlanok aránya kevesebb mint 12 százalék, a 2010 utániaké pedig nem éri el a 4 százalékot. 

 

60 százalék gyenge, 30 százalék átlagos

A Takarék Index elemzői megállapították, hogy a lakásállomány hozzávetőleg 60 százaléka a kiemelkedően rossz (JJ), a rossz (II) vagy a gyenge (HH) kategóriába tartozik az ingatlanok értékesítésekor kötelezően kiállítandó energetikai tanúsítványban alkalmazott skálán. A lakások 30 százaléka energetikai szempontból az átlagost megközelítő (GG), az átlagos (FF) vagy az átlagon felüli (EE) osztályba sorolható, és csak kevesebb mint 10 százaléka tartozik az ennél kedvezőbb hat kategória valamelyikébe, amelyek közül a korszerűt megközelítő (DD) a leggyengébb és a minimális energiaigényű (AA++) a legjobb.

 

 

Sokkal több új lakás kellene

Az energetikailag korszerű ingatlanok arányának növelését segítené az új lakások építése. 2016 és 2022 első fél éve között több mint 120 ezer új lakás készült el Magyarországon. Az éves megújulási ráta az elmúlt években 0,23 százalék és 0,63 százalék között mozgott, vagyis évente 20-30 ezer új lakással számolva 150-225 évig tartana a 4,5 milliós teljes hazai lakásállomány cseréje.

 

A magyar lakásállomány megújulási rátája európai összevetésben is alacsony, a jónak mondható 2021-es évben is csak Görögországot, Szlovéniát, Lettországot, Portugáliát és Olaszországot előzte meg 0,44 százalékos eredményével. A rangsor elején álló országokban, például Lengyelországban, Ausztriában, Finnországban vagy Dániában a ráta bőven 1 százalék felett volt.

 

A többségnek a felújítás a járható út

A lakások energiaigénye csökkentésének másik módja a meglévő állomány felújítása, amellyel jelentősen mérsékelhető a fűtéshez és melegvíz előállításához szükséges elsődleges energiamennyiség. A Takarék Index elemzőinek becslése szerint akár korszerűt megközelítő (DD) vagy korszerű (CC) energiaosztályúvá lehetne tenni a gyengébb besorolású ingatlanokat egy átfogó, költségoptimalizált felújítással. Megújuló energiaforrások alkalmazásával pedig akár a még jobb energiaosztályok is elérhetőek lennének.

 

Szabályozás és támogatások kellenek

Az energiahatékonyság javulását központilag is számos elem segítheti: többek közt a szabályozói intézkedések és támogatások, valamint a kedvező hitelfelvételi lehetőségek. A múltban több programot is meghirdettek a lakásállomány korszerűsítésére, de ezek csak a lakóingatlanok töredékét érintették, és nem minden esetben párosultak energetikai célokkal.

 

Az energiahatékonyság növelésének fontos eleme például az új otthonokra vonatkozó előírások szigorítása. 2024. június 30-tól csak olyan újépítésű ingatlanok kaphatnak használatbavételi engedélyt, amelyek energiaigénye csaknem nulla, és a primer energiaigény legalább 25 százalékát megújuló energiaforrásokból fedezik.

 

Elengedhetetlen a felújítások felgyorsítása az elkövetkező időszakban. Az ingatlanállomány megújítása a klímacélok elérése mellett javíthatja egy esetlegesen elhúzódó energiaválsággal szembeni ellenállóképességünket is. Ráadásul a növekvő rezsiköltségek az ilyen beruházásokat nemcsak szükségessé teszik, hanem a megtérülésüket is gyorsítják.

 


 

Promóció

Ne maradj le semmiről, iratkozz fel a hírlevelünkre!

Kapcsolódó cikkek

Help text
Help text
Help text
Help text
Help text
Help text
Help text
Help text
Help text

Születési dátum

bezárás Köszönjük, a választott bank hamarosan keresni fog Téged!
Értékeld a Bank360-at!