Éves szinten minden településtípusnál emelkedtek a lakásárak és a bérleti díjak, ami negatívan befolyásolja a magyar lakosság fizetőképességét. Budapest a legkevésbé megfizethető EU-s fővárosok közé tartozik: tavaly év végén 11 évnyi átlagfizetésre volt szükség egy 75 négyzetméteres lakás megvásárlásához - derült ki az Intrum és a GKI legújabb fizetőképességi jelentéséből.
5,7 százalékkal tovább emelkedett az Intrum Fizetőképességi Index 2024 második negyedévében, ez a dinamika azonban elmaradt az előző negyedévétől. A mutató növekedésének köszönhetően az utóbbi időszakban csökkenő lakásárak és bérleti díjak újra emelkedésnek indulhatnak, a háztartások jobb fizetőképességére reagálva.
Az Intrum és a GKI Gazdaságkutató Zrt. 2018 óta negyedévente jelenteti meg az Intrum Fizetőképességi Indexet (IFI), amely a magyar lakosság fizetőképességét vizsgálja. Amennyiben az index értéke nő, akkor a lakossági jövedelmi helyzete is javul, ami stabilabb pénzügyi hátteret jelent a hiteltörlesztéseknek és a számlafizetéseknek.
A magyar árkorrekciónál sokkal nagyobbak is voltak Európában
Míg az EU-ban jelentősen csökkentek a lakásárak, Magyarországon alig történt változás, 2022 második félévében a lakáspiaci árak csak ideiglenesen, elsősorban a kisebb településeken mérséklődtek. Azonban 2023 első félévében az árak ismét emelkedni kezdtek, amit féléves stagnálás követett. Ennek eredményeként az éves nominális lakásár-növekedés országosan 5,8 százalékra gyorsult 2023 végére, míg reálértelemben, az inflációt is figyelembe véve 1,8 százalékos csökkenés történt. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett indexek alapján a használt lakások ára a negyedik negyedévben 2,6 százalékkal, míg az új lakások ára 11,5 százalékkal emelkedett éves szinten. Éves szinten minden település típusban drágultak a lakóingatlanok.
A magas infláció ideje alatt a piaci kamatok emelkedése miatt a lakáshitelek törlesztőrészletei is növekedtek. Ez uniós szinten jelentősebb hatást fejtett ki az ingatlanárakra, mint Magyarországon. Míg az EU egyes országaiban az árak jelentősen csökkentek a 2022-es csúcsukhoz képest, addig hazánkban nem volt ilyen mértékű változás. Ennek az oka, hogy a kamatok növekedése legjobban azokat az országokat érintette, amelyeknél jelentősebb a bérleti piac szerepe. Míg Németországban 13 százalékkal, Luxemburgban 16 százalékkal csökkentek az árak 2022-höz képest, addig Magyarországon, ahol a bérleti piac kevésbé jelentős, jóval kevésbé éreztette hatását a piaci kamatok emelkedése. Magyarországon ezen felül a felmérés megállítása szerint a fix kamatozású hitelek magas aránya is hozzájárult ahhoz, hogy nem következett be jelentős ármérséklődés.
Továbbra sem könnyű ingatlanhoz jutni Magyarországon
2023-ban a jövedelmek gyorsabb ütemben nőttek, mint a lakásárak, bár még így is 11 évnyi átlagjövedelem kellett tavaly év végén egy 75 négyzetméteres, átlagos árú lakás megvásárlásához Budapesten. Ezzel az EU-s összevetésben a magyar főváros a legkevésbé megfizethető fővárosok közé tartozik. Leginkább azért, mert 2015 óta Magyarországon volt a legmagasabb az ingatlanárak növekedése. Az Eurostat legfrissebb adatai szerint ha a 2015-ös ingatlanárakat tekintjük 100 százaléknak, akkor ma ehhez képest 287 százaléknál tartunk.
A magas ingatlanárak jelentős hatással vannak a lakosság fizetőképességére, mivel növelik a lakásvásárláshoz szükséges tőkét és a havi törlesztőrészleteket, így csökkentik a háztartások rendelkezésére álló, másra elkölthető jövedelmet. Ez különösen érzékenyen érinti a fiatalabbakat és az alacsonyabb jövedelműeket, akik számára a lakásvásárlás egyre nehezebbé válik, és hosszabb időt vehet igénybe a szükséges önrész összegyűjtése.
Ha drágul a lakhatás, kevesebb jut másra
A magas ingatlanárak emellett növelhetik a bérleti díjakat is, amely tovább terheli a lakhatási költségeket. A megnövekedett lakáskiadások csökkentik a háztartások fogyasztási és megtakarítási lehetőségeit, ami hosszú távon negatívan befolyásolhatja a gazdasági növekedést és a pénzügyi stabilitást.
“A lakhatás kérdése erősen befolyásolja a háztartások fizetőképességét. Minél több pénzt fordítanak az emberek lakhatásra, vagy az önerő megteremtésére, annál kevesebb pénzt költhetnek másra. Ez jelentős problémát okoz Budapesten, mivel itt a lakhatásra fordított kiadások a legmagasabbak közé tartoznak az EU-s összevetésben is. Ezt a helyzetet a jövedelem jelentős növekedése és a lakhatási lehetőségek megváltoztatása oldhatja meg. Rövid távon leginkább egy gazdasági fellendülésben bízhatunk, amely jelentős hatással lehet a jövedelmekre, így elősegítve a gazdasági növekedést és a pénzügyi stabilitást” - állítja Deszpot Károly, az Intrum általános vezérigazgató helyettese.
