Fél éve még teljesen megszokott volt, hogy a bankok akár kéthetente is hozzányúltak a kamatokhoz, különösen a jelzáloghiteleknél volt nagy a mozgás. A folyamat év elején kezdett el lassulni, mostanra pedig gyakorlatilag megállt, május elején már csak egy-egy bank módosított a kamatokon, azok is csak minimális mértékben. Összefoglaltuk, mit jelent mindez.
A hitelfelvevők az elmúlt másfél évben megtanulták félni a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának döntéseit, amelyek pedig korábban aligha hozták őket lázba. Mostanra azonban mindenki megtapasztalhatta, hogy amíg a jegybank emeli majd magasan tartja a kamatait, addig a bankoktól is csak drága hiteleket lehet kapni. Döntően a jegybanki kamatoktól függ, hogy mennyiért vehetünk fel lakáskölcsönt, vagy ennél is egyszerűbb példáknál maradva, hogy milyen hitelajánlatokat kaphatunk, ha a család új autóját vagy síkképernyős tévéjét szeretnénk megvenni. Jelenleg ezek közül semmire nem tudunk olcsón hitelhez jutni: a jelzáloghitelek kamata 9-10, a szabad felhasználású személyi kölcsönök kamata pedig 15-25 százalék körül mozog.
A jegybank nem enged a magas kamatból
Tekintsünk vissza röviden, miért van ez így: a magas infláció leküzdésének egyik eszköze a hitelek megdrágítása. Drágább hitelből kevesebbet veszünk fel, ezzel csökken a kereslet, ami képes mérsékelni a termékek, szolgáltatások árát is. Ezt a jegybank az alapkamatának és a hozzá kapcsolódó egyéb kamatainak a magasan tartásával éri el. A magas jegybanki kamat automatikusan megemeli a piaci referenciakamatokat, drágább lesz a bankoknak forráshoz jutni. Ennek a folyamatnak lehettünk szemtanúi tavaly és 2023 eddig eltelt hónapjaiban.
Az MNB 2022 őszéig folyamatosan és jelentősen emelte a kamatait, amitől a bankközi kamatok is az égbe emelkedtek, és ezzel párhuzamosan a hitelkamatok is. A jegybank október óta nem nyúlt a 13 százalékos alapkamatához, és a 18 százalékos irányadó kamatához. Az emelések hatása elnyújtva éreztette hatását a bankok hitelajánlataiban, de 2022. novemberére, decemberére minden pénzintézet ezeknek megfelelően árazta át a hiteleit.
Az idén már csak kisebb kamatmozgásokat lehetett megfigyelni a hiteleknél, és egyre gyakoribbak voltak a csökkentések is. Az MNB először április végén lépett, amikor a kamatfolyosót szűkítette (azaz a jegybanki betét és hitel kamata közötti különbséget), és a felső szélét 450 bázisponttal 25 százalékról 20,5 százalékra csökkentette. Az alapkamatot azonban változatlanul 13 százalékon hagyta az MNB, ahogy pénzpiac számára jelenleg irányadónak számító 18 százalékos kamathoz sem nyúlt (a bankok ennyiért tudják betenni a pénzüket a jegybankba). A Bank360.hu szakértői szerint a bankok hitelkamataira érdemben is ható kamatcsökkentés egy-két hónapon belül veheti kezdetét, miután az infláció nagyobb ütemben elindul lefelé. Az első kamatcsökkentésre várhatóan május vagy június végén nyílik lehetőség, és valószínűleg kisebb, rednszeres lépésekkel érheti el őszre az irányadó kamat a 13 százalékos alapkamatot, ha addigra eléggé csökken ehhez az infláció.
Mivel a jegybanki kamatvágás nem kezdődött meg, a lakossági és vállalati hitelekre ható referenciakamatok sem csökkentek még jelentősen, vagy be is ragadtak egy nagyon magas szinten: a 12 havi BUBOR május elején 14,94 százalékon, a 20 éves BIRS 7,62 százalékon áll.
Egy bank emelt, egy csökkentett
A hitelkamatok csökkenésére az év elejétől már volt példa, de nem vált általánossá és látványossá. Januárban kisebb korrekciókat hajtottak végre a hitelintézetek, de egy-két nagyobb volumenű csökkentésre is volt példa a jelzáloghitelnél és a személyi kölcsönöknél is. Februárban a bankoknál főként a kamatcsökkentések domináltak, márciusban azonban megállt ez az éppen csak elindult folyamat, és a nagybankok egy része ismét emelt, igaz, általában csak csekély mértékben. Áprilisban kezdődött a kivárás időszaka, ekkor a bankok többsége már egyáltalán nem módosított a feltételeken. Május elején pedig azt lehetett tapasztalni, hogy szinte teljesen befagytak a hitelkamatok. A szokásos hó eleji kamatváltoztatások napjaiban alig történt valami.
Április utolsó hetében az Erste Bank 0,30 százalékponttal csökkentette a jelzáloghitelek kamatát. Emelt viszont a CIB Bank, ami a futamidő végéig fix kamatozású lakáshiteleket érintette. A kamat a 0,40 százalékpontos emelést követően május 2-tól 8,99 és 9,19 százalékos ügyleti kamattal érhető el, függően attól, hogy mekkora nettó jövedelmet tudunk igazolni.
Több banknál szigorítottak a feltételeken
Az elmúlt néhány napban két nagybank is módosított az elvárt jövedelemre vonatkozó feltételeken. Az UniCredit Bank még április közepén változtatott: 155 ezer forint helyett már nettó 165 ezer forint igazolására van szükség ahhoz, hogy személyi kölcsönt vehessünk fel. Az Erste Bank személyi kölcsön felvételéhez pedig már minimum nettó 150 ezer forintos jövedelemre van szükség a korábbi 120 ezer forint helyett. A Raiffeisen Banknál 150 ezer forintról 180 ezerre emelkedett az elvárt minimum. Ez alatt egyedüli igénylőként nincs lehetőség személyi kölcsönt felvenni.
