December elején megszületett a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről szóló megállapodás, melynek értelmében előbbi 11 százalékkal, utóbbi pedig 7 százalékkal emelkedik 2026-ban. Mindez azt jelenti, hogy január 1-jétől a minimálbér bruttó 322 800 forintra, míg a garantált bérminimum bruttó 373 200 forintra emelkedik. Az emelés azonban nem csak a minimálbért keresőkre, hanem sok egyéb másra is hatással van.
Január 1-jétől 11 százalékkal nő a minimálbér, melynek összege így bruttó 322 800 forintra emelkedik. A garantált bérminimum ennél szerényebb mértékben, 7 százalékkal emelkedik januártól – így bruttó 373 200 forint lesz. Az emelés hatására a minimálbér nettó összege kedvezmények nélkül 214 662 forint, míg a garantált bérminimum nettó összege 248 178 forint lesz. A minimálbér és a garantált bérminimum emelkedése azonban nem csak az ennyiért dolgozó munkavállalók anyagi helyzetére van hatással, az ugyanis számos egyéb juttatásnak is az alapját képezi.
Ezekre van hatással a minimálbér emelése
Számos járadék és juttatás összege kötődik a minimálbér összegéhez, így utóbbi emelkedése automatikusan hatással van ezekre is. Ilyen például az álláskeresési járadék (munkanélküli segély), amelynek maximális összege a minimálbér összegéhez van kötve. Ennek megfelelően ez 2025-ben még maximum napi bruttó 9 693 forint, 2026. január 1-jétől pedig bruttó 10 760 forint lesz naponta, feltéve, hogy az érintett az álláskeresővé válása előtti három évben legalább 360 napig munkaviszonyban állt vagy vállalkozó volt.
A táppénz maximális összege is a minimálbér összegéhez kötött – a táppénz egy napra járó összege ugyanis nem haladhatja meg a minimálbér duplájának egyharmincad részét. Ez 2025-ben még 19 386,67 forintos napi plafont jelentett, ami jövőre 21 520 forintra emelkedik.
A gyermekgondozási díj (gyed) maximális összege is a mindenkori minimálbér alapján kerül meghatározásra. A gyed maximuma ugyanis a minimálbér kétszeresének a 70 százaléka lehet, amely így a 2025-ös 407 120 forintról 451 920 forintra emelkedik. Ez vonatkozik a nagyszülői gyedre is, amely ugyancsak a minimálbér kétszeresének a 70 százalékában van maximalizálva.
Némileg más szabályok vonatkoznak az úgynevezett diplomás gyedre, amelynek maximum összege attól függ, hogy a jogosult milyen típusú képzésben vesz részt:
- A felsőfokú alapképzésben, felsőfokú szakképzésben vagy felsőoktatási szakképzésben, valamint a szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgató esetén a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 70 százalékának az egyharmincad része. Ez 2025-ben napi 6 785,33 forintot jelentett, jövőre pedig napi 7 532 forintra emelkedik.
- A mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben vagy doktori képzésben részt vevő hallgató esetén a jogosultság kezdő napján érvényes garantált bérminimum 70 százalékának egyharmincad része. Ez jelenleg napi 8 138,67 forintot jelent, 2026-ban pedig napi 8 708 forintra emelkedik.
A gyermekek otthongondozási díjának összege (gyod) bruttó összege megegyezik a minimálbér összegével, tehát az a 2025-ös 290 800 forintról januártól 322 800 forintra emelkedik.
Ugyancsak a mindenkori minimálbér összegéhez viszonyítva kerül kiszámításra a személyi kedvezmény. A személyi kedvezményt súlyos fogyatékosságról szóló orvosi igazolás vagy a rokkantsági járadékra, fogyatékossági támogatásra való jogosultságról szóló határozat alapján lehet igénybe venni. Az igénybe vehető kedvezmény mértéke a minimálbér egyharmadának száz forintra kerekített összegével megegyező mértékű, ami 2025-ben 96 900 forintot, 2026-ban pedig 107 600 forintot jelent.
Hiteligénylésnél sem mindegy
A fent felsorolt példák révén láthattuk, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum emelése nem csak azok életére van hatással, akik munkavállalóként ekkora összeget vihetnek haza havonta, hanem azokra is, akik jogosultak az ezekhez kötött juttatásokra, járadékokra. Ezek emelkedése révén pedig egy esetleges hiteligénylés is könnyebbé válhat az érintettek számára, hiszen egyszerűbb felmutatni a bankok által minimálisan elvárt nettó jövedelmet, továbbá a jövedelemarányos törlesztési mutatóra (JTM) vonatkozó szabályok teljesítése is könnyebbé válhat.
Mindezzel kapcsolatban azonban érdemes megjegyezni, hogy a hitelintézetek a járadékokat jellemzően nem számítják be elsődleges jövedelemnek, vagyis önmagukban ezek a bevételi források nem teszik lehetővé egy hitel felvételét. Másodlagos jövedelemként azonban jellemzően elfogadásra kerülnek, ami előnyt jelenthet egy hitelszerződés megkötése során.
