2022 júliusában a teljes munkaidőben dolgozók bruttó átlagkeresete 500 000 forint volt, ez az összeg kissé alacsonyabb mint a júniusi 503 500 forint, de magasabb a májusi átlagkeresetnél. A reálkereset 1,4 százalékkal nőtt az egy évvel ezelőtti értékhez képest, 13,7 százalékos infláció mellett.
A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 332 500, a kedvezményeket is figyelembe véve 344 700 forintot ért el júliusban. A bruttó átlagkereset 15,3 százalékkal, a nettó átlagkereset 16,0 százalékkal volt magasabb volt, mint egy évvel korábban. Az átlagkereset növekedéséhez még mindig főként a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, valamint a már előre ütemezett és a pótlólagos béremelések járultak hozzá.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 500 000, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 510 200 forint volt.
A bruttó kereset mediánértéke 400 900 forintot ért el, amely 14,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 279 400 forint volt.
A 2022 januárja és júliusa közötti időszakban a bruttó átlagkereset a pénzügyi és biztosítási tevékenységet végző ágban volt a legmagasabb 855 300 forint, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a legalacsonyabb, 314 300 forint.
Az infláció gyorsabban nő
Egyelőre a júliusi átlagbéradatokat ismerhettük meg, azonban az már látszik, hogy az infláció szeptemberben akár 20 százalék körülire is emelkedhet az augusztusi 15,6 százalék után. Ebben lesznek ugyanis először érzékelhetőek a magasabb rezsiárak az áramnál és a gáznál. Ez a pénzromlás pedig már akkora lesz, mint például a minimálbér és a garantált bérminimum 2022 eleji növekedése. Egyre több cég jelenti be ugyan, hogy évközi fizetésemelést vagy- kiegészítést ad a dolgozóinak az infláció miatt, azonban ezzel együtt is arra lehet számítani, hogy a csúcsra járó infláció felfalja a hosszú ideje tapasztalható, de fokozatosan csökkenő átlagos reálbér-emelkedést.
A bérek a hitelek drágulásával is egyre nehezebben tudnak versenyezni. A magasabb jövedelmek azokat az adósokat hozzák jobb helyzetbe, akiknek fix a törlesztőrészletük, vagy a jelzáloghitelük kamatstop alatt áll. Aki azonban most akar kölcsönt felvenni, az azt tapasztalhatja, hogy az új hitelek törlesztőrészletei sokkal jobban emelkednek, mint ahogyan a fizetése vagy akár az infláció.
A drágulás már önmagában is fájdalmas lehet a hiteligénylőknek, de azzal a következménnyel is járhat, hogy meg sem kaphatják azt a személyi kölcsönt vagy lakáshitelt, amit 2022 elején még igen. Könnyebben beleütközhetnek ugyanis a Jövedelemarányos Törlesztési Mutató (JTM) korlátjába. Ez ugyanis megszabja a bankoknak, hogy az adós jövedelmének maximum mekkora hányada lehet a törlesztőrészlet. Ezt a problémát adóstárs bevonásával vagy a futamidő kitolásával tudják megoldani az igénylők. Nekik ráadásul a jelzálogkölcsönöknél arra is készülniük kell, hogy eleve nagyobb összegre lesz szükségük, mert a lakásárak is emelkednek.
