Tavaly óta tartósan magas a külföldi lakásvásárlók aránya a magyar piacon, 6 százalék körüli. Tavaly csaknem nyolcezer, az idei első félévben több mint 3200 külföldi állampolgár vásárolt. Pest belső öt kerületében 20 százalékos, Nyugat- és Dél-Dunántúlon több mint 10 százalékos a részesedésük. Tavaly a vietnamiak, a kínaiak és az oroszok költötték átlagosan a legtöbbet (60-70 milliót) egy-egy ingatlan megszerzésére.
Az elmúlt másfél évben megemelkedett a külföldi vásárlók aránya a magyarországi lakáspiacon, 2023 második negyedévében az összes lakáseladás 6 százaléka (közel 1800 ingatlan) külföldi személyhez volt köthető, míg egy évvel korábban 5,8 százaléka. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból az is kiderül, hogy tavaly a harmadik és a negyedik negyedévben volt a legmagasabb a külföldi lakásvásárlók aránya, 6,6 és 6,5 százalékkal.
Tavaly egész évben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint közel 8000 külföldi állampolgár vásárolt lakást Magyarországon, többen, mint a koronavírus-járványt megelőző évek csúcsát jelentő 2018-ban (akkor csaknem 7300-an, akiknek a részesedése 4,5 százalékos volt a lakáspiacon). Tavaly a külföldi vásárlók számára a forint orosz-ukrán háborút követő leértékelődése is kedvező vásárlási lehetőséget biztosíthatott. Egy lakás megvásárlására 2022-ben átlagosan 43,3 millió forintot költöttek a külföldiek, míg 2018-ban még „csak” 25,2 milliót.
Idén a lakáspiaci forgalom visszaesésével a külföldiek vásárlása is mérséklődött, de kisebb mértékben, mint a magyaroké, így a részarányuk nőtt az összes adásvételből. Az idei első félévben 3246 ingatlant vettek meg külföldiek.
A lakáspiaci forgalom 2022 második félévétől a gazdasági bizonytalanság, az emelkedő infláció és hitelkamatok miatt csökkent, majd az év végi mélypont után 2023-ban havi 10-11 ezerre állt be a lakáseladások száma. A 2023. január-szeptemberi mintegy 89,3 ezer tranzakció 28 százalékos csökkenést jelent éves alapon. A forgalom az idei harmadik negyedévben már élénkült az előző negyedévhez képest tíz százalékkal, de így is elmaradt 11 százalékkal az előző év azonos időszakának (alacsonyabb bázisú) forgalmától.
A lakáspiaci tranzakciók száma településtípusonként (MNB)
Budapest és Somogy a kedvenc
Idén az első félévben a pesti belső kerületekben - az V., a VI., a VII., a VIII. és a IX. kerületben - már minden ötödik vevő külföldi volt; az első negyedévben a tranzakciók 19, a második negyedévben 21 százaléka volt hozzájuk köthető. (Ennél nagyobb részesedésük a közelmúltban csak 2019. második-negyedik negyedévben volt, 21-29 százalékos). Ezzel Budapesten 7,8 százalékról 8,7 százalékra nőtt a külföldiek részaránya az idei második negyedévben. Vidéken a legnagyobb mértékben a dél-dunántúli régióban, azon belül Somogy megyében emelkedett az arányuk, aminek az a magyarázata, hogy a Balatonhoz közeli településeken nem szűkült a külföldi kereslet - derül ki az MNB lakáspiaci jelentéséből. Az Ingatlannet.hu-nak korábban nyilatkozó vidéki ingatlanközvetítők a német, osztrák és holland állampolgárok kitartó érdeklődéséről számoltak be a nyugat- és dél-dunántúli megyékben, a Balatontól távol eső településeken főként a kisebb, megfizethető árú ingatlanokat keresik.
Továbbra is a német vásárlók vannak a legtöbben, 2022-ben 2127 lakást vettek, ami kétharmadával több volt, mint egy évvel korábban, és közel kétszerese a 2018-as csúcsév vásárlásainak (akkor 1106 lakóingatlan szereztek meg a KSH adatai szerint). Tavaly minden második német Somogy vagy Zala vármegyében vásárolt.
Míg egy lakás megvásárlására átlagosan a legtöbbet a vietnámi, kínai és orosz állampolgárok költötték (70, illetve 60 milliót), addig a németek inkább szerényebb ingatlanokat vásároltak (náluk az átlagár 29 millió forint volt). A Vietnámból és Kínából érkezők költötték 2018-ban is átlagosan a legtöbbet egy lakás megszerzésére (közel 45 és 43 milliót), kiegészülve a franciákkal, akik átlagosan 43 millióért vásároltak öt évvel ezelőtt, tavaly pedig 51 millióért.
Csaknem 700 szlovák nyugdíjas vett itt tavaly ingatlant
A kínai vevők számát (814 fő) tavaly meghaladták a szlovákok (1042), akiknek közel 40 százaléka Borsod-Abaúj-Zemplénben, negyedük pedig Győr-Moson-Sopron vármegyében vett ingatlant. Érdekesség, hogy a Szlovákiából érkező vásárlók többsége, több mint 65 százaléka 65 éves vagy annál idősebb volt (ők 681 lakást vettek). Az északi határ mentén több olyan kistelepülés is van (például Dunakiliti, Abaújvár, Gönc, Hidasnémeti), ahol szlovák állampolgárok vásárolták meg a lakások többségét.
A németek 24 százaléka (518 lakásvásárlással), a kínaiaknak pedig alig 3 százaléka volt nyugdíjas korú. Átlagosan a legkisebb összeget egy lakás megszerzésére a román és a holland állampolgárok költötték (14, illetve 19 millió forintot) a jelentősebb számban vásárló nemzetek közül.
Budapesten tavaly a pesti belső kerületek mellett a XIII. kerület volt népszerű, a vidéki városok közül pedig Rajka, Battonya, Győr, Mosonmagyaróvár és Hévíz számított kiemelt célpontnak.
