Sokan bizonytalanok a lakásbiztosításukkal kapcsolatban, a leggyakoribb kérdések arra vonatkoznak, miért számol más árat a biztosító, mint amennyibe az ingatlan kerülne a piacon, mikor nem fizet a károkra, és hogyan lehet a lakáshitel mellé kötött biztosítást másikra cserélni. Szakértő segítségével válaszoljuk meg ezeket.
Miért ad meg más értéket a lakásomra a biztosító vagy a kalkulátor, mint amennyi az ingatlan piaci, forgalmi értéke?
A válasz egyszerű. A biztosítók az újjáépítési érték elve alapján számolják ki, milyen összegre célszerű biztosítani egy ingatlant. Azt kalkulálják ki, hogy ha egy elemi kárban megsemmisülne a ház vagy lakás, akkor mennyiből lehetne újjáépíteni. Emiatt előfordulhat, hogy a piaci árnál magasabb biztosítási összeggel kalkulálnak, de az is, hogy annál alacsonyabbal, hiszen egy ingatlan forgalmi értékét leginkább annak elhelyezkedése határozza meg. Egy 100 négyzetméteres ház például egy nógrádi faluban lehet, hogy csak 10 millió forintba kerül, a főváros XII. kerületében viszont 150 millióba. Ez a helyzet, ha a házat el akarják adni.
Teljesen más viszont a helyzet, ha például egy viharban megsérül a tető, és meg kell hozzá venni a cserepeket, gerendákat, ki kell fizetni a munkásokat, mestereket, akkor nincs nagy különbség a károkhoz kapcsolódó kiadásokban. Ugyanazok az építőanyagok ugyanannyiba kerülnek, ezek ára nem függ attól, hogy ezeket végül egy panorámás budai ingatlanba vagy egy faluban építik-e be - magyarázza az ingatlan piaci értéke és biztosítási összege közötti különbség okát Szurgyi Nándor, az Alfa Biztosító lakásbiztosítási üzletágának vezetője.
Mi történik, ha alulbiztosított lesz a lakásom?
Alulbiztosítottságról akkor beszélünk, ha a vagyontárgy káridőpontban való újjáépítési értéke meghaladja a biztosítási szerződésben rögzített biztosítási összeget. Ilyen esetben a biztosító aránylagos (pro-rata) térítést alkalmaz, azaz a kárt csak arányosan téríti meg, mégpedig olyan mértékben, ahogyan a károsodott vagyontárgy biztosítási összege aránylik a vagyontárgy újjáépítési értékéhez.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha egy ingatlant a tényleges újjáépítési értéke 70 százalékára biztosítanak, akkor a biztosító határozhat úgy, hogy a károknak csak a 70 százalékát téríti meg. Az Alfa Biztosító azonban olyan szerződési formát dolgozott ki, amely az ilyen rendkívül kellemetlen helyzetet okozni képes alulbiztosítottság kizárható, így ügyfelei számíthatnak a teljes térítésre, amennyiben az épület alapterületét pontosan jelölték meg a szerződésben.
Sok olyan esetről hallottam, hogy nem fizet a biztosító. Mi ennek az oka?
Fontos, hogy a lakásbiztosítási szerződés csak azokra a káreseményekre fizet, amit a szerződés tételesen felsorol. Ezeken belül előfordulhatnak esetek, amikor a biztosító mentesül a kárkifizetés alól. Ez általában akkor fordul elő, ha a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással okozták. Ha véletlen balesetben töri ki az ablakot egy családtag, akkor fizetnek, ha szándékosan töri be, akkor nem. Ha véletlen balesetben kap lángra valami a konyhában, akkor fizetnek. Ha viszont gondatlanul, nem megfelelő tárolóban tartott benzin miatt gyullad ki a lakás, akkor mentesülhet a biztosító a kártérítés alól.
Akkor sem fizetnek a biztosítók, ha például a tulajdonos felgyújtja a lakást. A mentesülést a biztosítónak kell bizonyítania, tehát egy betört ablaknál, tűzesetnél vagy más kárnál, ha nem tudja bizonyítani, hogy szándékosság, gondatlanság történt, akkor fizetnie kell.
A kár bekövetkezte után a lakóknak vannak kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettségeik. Ha ezeknek nem tesznek eleget, az is mentesítheti a biztosítót a károk egy részének megtérítése alól. Ilyen elvárás lehet, hogyha észleljük, hogy megrepedt egy cső, és folyik a víz, akkor zárjuk el a lakás vízhálózatát - mond egy példát a kárenyhítés fontosságára Szurgyi Nándor.
Apró betűs részek, kizárások, kellemetlen meglepetések. Hogyan kerülhetem el ezeket?
A biztosítási szerződések feltételeiben szerepelnek azok az események, amelyek bekövetkezésekor a keletkező károk helyreállítási költségeit a biztosító megtéríti. Ezeket a biztosítási események. Egyes biztosítási eseményeknél a biztosítók a kockázatvállalás mértékét bizonyos esetek kizárásával csökkenthetik.
Biztosan nem téríti meg a biztosító (általános kizárások) például a biztosítási szerződés megkötése előtt keletkezett károkat. A mostani kampányban tehát figyelni kell arra, hogyha biztosítóváltás történt, és egy káresemény még a régi biztosítás idején keletkezett, akkor a régi biztosítónál kell bejelenteni, mert az új nem fog fizetni. De akkor sem, ha a meglévő szerződésünk felmondása után nem kötünk időben újat, és olyan időszakban ér bennünket kár, amikor a régi szerződésünk már nem, az új pedig még nem él - hívja fel a figyelmet az Alfa Biztosító szakértője.
Általában kizárják a biztosítók a háború vagy terrorcselekmények által okozott károkat, polgárháború, lázadás, forradalom, tüntetés, felvonulás, sztrájk, munkahelyi rendbontás, zavargások során keletkezett károkat is. Jellemzően kizárják a nukleáris energia károsító hatásának betudható eseményekkel összefüggésben keletkezett károkat, de a környezetszennyezéssel kapcsolatos károk is kizárás alá eshetnek. Ezek a kizárások általános és nemzetközi biztosítási gyakorlatnak tekinthetők, de egy lakásbiztosításban a szerepük elhanyagolható.
Nem fizetnek a biztosítók a gyártási, technológiai hibára visszavezethető károk után sem. Vagyis ha esőben beázik az ablak mellett a fal, akkor a falban keletkezett kárt megtérítik, az újrafestést kifizetik, de a rosszul beszerelt ablak cseréjét már nem állják. Emellett kizárják a biztosított ingatlanban folytatott tűz- és robbanásveszélyes keresőfoglalkozás során okozott vagy ezzel összefüggésben felmerülő károkat is.
Bár az „apró betűs rész” egy közszájon forgó kifejezés a biztosításokkal kapcsolatban, Szurgyi Nándor hangsúlyozza, hogy az Alfa Biztosító a szerződéseiben nem alkalmaz kisebb betűméretet, éppen ellenkezőleg: a szöveg kiemelésével hívja fel ügyfelei figyelmét a fontosabb részekre.
Lakáshitel mellé kötöttem lakásbiztosítást, hogyan válthatok biztosítót?
Azok is felmondhatják a lakásbiztosításukat, akiknek jelzáloghitel vagy valamilyen állami támogatás van bejegyezve az ingatlanjára, például CSOK-ot vett fel, és ezáltal hitelbiztosítéki záradék van a biztosítási szerződésén. Ebben az esetben arra kell ügyelni, hogy meglévő hitel adatait az új biztosítási szerződésre is fel kell vezetni, és a dokumentumokat be kell mutatni a banknak. Ellenkező esetben ugyanis a hitelintézet felmondhatja a kölcsönszerződést.
Banki szempontból is fontos továbbá, hogy a biztosítási fedezet folytonos legyen, vagyis a felmondott és az új biztosítási szerződés között ne legyen olyan időszak, amikor a biztosítottnak nincs lakásbiztosítása. Célszerű megnézni továbbá a hitelszerződést is, mert egyes szerződések a biztosítások cseréjét ugyan lehetővé teszik, de a hitelező az adminisztrációért bizonyos költséget számíthat fel az ügyfelének.
