A lakosság fizetőképessége utoljára a járványidőszak mélypontján volt ennyire rossz, és a borúlátása is csak a pandémia kitörésének hónapjához mérhető.
A GKI fogyasztói bizalmi indexe a május-júniusi jelentős romlást követően júliusban ennél kisebb mértékben hanyatlott tovább, s az elmúlt három év minimumára csökkent. Ez azt jelenti, hogy csak a járvány kitörése utáni hónapban, 2020 márciusában tapasztaltak a kutatók még ennél is nagyobb pesszimizmust. (Ráadásul a lakossági felmérésre még a rezsiemelés bejelentése előtt került sor.)
A háború kitörése utáni hónapban is borúlátóbbak lettek az emberek, de ezt követően kicsit visszapattant az index, viszont azóta egyfolytában esik. A lakosság három hónapja egyre rosszabbnak érzi saját pénzügyi helyzetét, megtakarítási lehetőségét, valamint a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek vásárlási lehetőségét.
A tavalyi felívelés után az idei évben meredeken esett vissza a lakossági fizetőképesség is az Intrum követeléskezelő cég és a GKI Gazdaságkutató Zrt. közös felmérése szerint. A háztartások jövedelme, hitelállománya, az infláció és más mutatók alapján számított Intrum Fizetőképességi Index (IFI) 2022. második negyedéves átlaga 35,33 ponton állt, ami a legalacsonyabb érték a 2020 második negyedév óta. Akkor az index 28,53 pontra zuhant a Covid-járvány első hullámát és az országos lezárást követően. Az IFI értéke az előző negyedévhez képest 22 százalékkal, míg az előző év azonos időszakához képest 10 százalékkal esett.
Az Intrum és a GKI lakossági indexe általában előrevetíti a GDP alakulását is. A friss negyedéves adatok alapján a növekedés lassulása várható 2022-23-ban, és egyes időszakokban recesszióba is fordulhat a gazdaság. Ennek oka részben a fizetőképesség romlásával visszaeső belső fogyasztás, részben a nemzetközi hatások (magas energiaárak, ellátási láncok gyengeségei) miatti piaci bizonytalanság.
A lakosság fizetőképessége ezzel párhuzamosan az idei év végéig tovább romolhat, hogy mennyire, az nagy mértékben függ az európai uniós forrásokkal kapcsolatos megegyezéstől is. A több ezermilliárdos források lehívásával ugyanis elkerülhetők lehetnek egyes, a költségvetési egyensúly elérése miatt szükséges, de a lakosság számára fájdalmas intézkedések.
A borúlátó gazdasági, pénzügyi várakozásokat mutatja a GKI konjunktúraindexe is, amely júliusban több mint egyéves, tavaly március óta nem látott mélypontjára esett. A GKI Gazdaságkutató által – az EU támogatásával – végzett felmérés szerint ez év áprilisa óta az üzleti várakozások mintegy 8, a fogyasztóiak viszont több mint 20 ponttal estek, de a júliusban a cégek és a lakosság pesszimizmusa hasonló mértékben erősödött. A cégek áremelési törekvése összességében nem változott, a magyar gazdaság helyzetének megítélése tovább romlott.
Az üzleti bizalmi index júliusi csökkenése kizárólag az ipari várakozások érezhető romlásának következménye. A többi ágazat várakozása ugyanis júniushoz képest javult, bár egyiké sem érte el a májusi szintet. Az ipari bizalmi index júliusban a tavaly áprilisi szintre esett.
Júliusban megállt az üzleti szféra foglalkoztatási hajlandóságának április óta tartó enyhe romlása, az építőipar kivételével minden ágazatban több a létszám bővítését, mint a csökkentését tervező cég. A vállalatok tevékenységének bővítését továbbra is főleg a munkaerőhiány akadályozza. Ugyanakkor a lakosság munkanélküliségtől való félelme április óta erősödik, bár egyre kisebb mértékben. A cégek áremelési törekvése júliusban összességében nem változott, nagyobb felük kifejezetten áremelésre készül, kivéve a szolgáltatókat.
Az árak növelését főleg a kereskedelmi és az építőipari cégek tervezik, utóbbiaknál ez a törekvés júliusban felerősödött. A fogyasztók inflációs várakozása több hónapos erősödés után kissé gyengült. A magyar gazdaság jövőbeli helyzetét az orosz-ukrán háború kitörése óta a vállalatok és az emberek is hónapról hónapra egyre drámaibbnak látják. Ehhez a pénzügyi mutatók alakulása és a kormányzat egyensúly-javító lépései is hozzájárulhattak.
