Idén már a cégek közel háromnegyede kényszerült áremelésre, ami a fizetések növekedése mellett is csökkentheti a magyar háztartások fizetőképességét.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. és az Intrum követeléskezelő cég negyedéves lakossági fizetőképességi jelentése szerint 2022 első negyedévében folytatódott a magyar háztartások fizetőképességének enyhe növekedése. A fizetőképességi index értéke negyedéves szinten 2, éves alapon 16 százalékkal nőtt, vagyis az időszakban javult a háztartások pénzügyi egyensúlya.
Az év elején folytatódott a magyar gazdaság kilábalása a koronavírus-válságból, ami magával hozta a bérek növekedését is. Az inflációs adatok alapján azonban hamarosan megfordulhat a tendencia – állítja Deszpot Károly. A májusban már 10,7 százalékos éves infláció mögött már nemcsak a belső fogyasztás emelkedése, hanem a forint többi valutához viszonyított gyengülése is áll. Ez pedig az importcikkek drágulását eredményezte, a GKI havi kereskedelmi felmérése szerint emiatt a magyar cégek mintegy 70 százaléka már februárban áremelésre kényszerült.
Az Intrum előrejelzése szerint az orosz-ukrán háború hatásai tovább erősítik ezt a folyamatot, így még a nyári hónapokban is magas áremelkedések várhatók. Jó esetben is csak 2022 második félévében indulhat meg az infláció érezhető csökkenése. Ennek mértékét fékezheti le a hatósági ármaximálás visszavonása. Az árstopokról és jelzáloghitelekre június 30-ig bevezetett kamatstopról várhatóan június közepén, tehát akár már a héten dönthet a kormány, és ez jelentősen befolyásolhatja a pénzromlás mértékét az elkövetkező hónapokban.
A magas infláció csökkenti a lakosság fizetőképességét, hiszen a kiadásaik gyorsabban nőhetnek, mint a bevételeik. Az idei inflációs előrejelzések már 10 százalék körüliek, ha pedig ez beigazolódik, akkor a fogyasztói árak emelkedése felemésztheti a reálbér és reálnyugdíj növekedését. Vagyis a mostani tendenciák alapján az eddigi javuló fizetőképességi index idén csökkenésnek indulhat, ahogy romlik a családok pénzügyi helyzete.
Az Intrum elemzése szerint az idei inflációval nehéz lesz megbirkózni, hiszen a döntéshozóknak egyszerre több akadályt is le kellene küzdenie: az árak stabilizálását nehezíti a magas költségvetési hiány, a kereskedelmi deficit és az EU-s források folyósításának akadozása. A május végén bejelentett különadók rövid távon szintén hozzájárulhatnak az áremelkedéshez, éves viszonylatban azonban javíthatják a költségvetés egyensúlyát, ezzel a forint euróval szembeni árfolyamát és a fogyasztói árakat is stabilizálva.
Idén a magyar gazdaság kilátásai gyökeresen megváltoztak, és a kormánynak a növekedés fenntartása, az infláció visszaszorítása között kell egyensúlyoznia. Emiatt az év végéig még várhatóan a magas infláció és a lakossági fizetőképesség csökkenése lesz jellemző, a következő évben viszont már enyhülhetnek ezek a trendek, amennyiben sikeresnek bizonyulnak a gazdasági intézkedések – állítja az Intrum.
