Újabb nagybankkal írt alá együttműködési megállapodást a rendőrség a csalások visszaszorítása érdekében. Mostantól napi 24 órában ad át adatokat a CIB a nyomozóknak, hogy minél könnyebben elkaphassák a kiberbűnözőket. A telefonos álügyfélszolgálatok többségét Ukrajnából működtetik, eddig kétezer csalót kaptak el a rendőrök.
A kiberbűnözők elleni harc újabb lépéseként megállapodást kötött a CIB Bank és az Országos Rendőr-főkapitányság. Ennek értelmében mostantól kezdve a hitelintézet minden nap 24 órában a rendőrség rendelkezésére fog állni, ha bankszámlákkal kapcsolatos csalások ügyében nyomoznak. Nem kell többé a rendőröknek az ügyintézőre várni, hétvégén is, éjszaka is megkaphatják a szükséges információkat, amelyek nagyon fontosak ahhoz, hogy eredményesen felléphessenek a csalókkal szemben, és visszaszerezhessék az áldozatok pénzét.
A kiberbűnözés 2023-ban volt a csúcson Magyarországon, azóta sikerült valamennyire megfékezni a növekvő trendet. A csalási próbálkozások többségét a CIB-nél is megakadályozzák. “Ha viszont sikeres egy csalás, akkor minden perc számít, fontos, hogy hatékonyan tudjon együttműködni a bank a rendőrséggel annak érdekében, hogy ne legyen idejük a bűnözőknek tovább utalni az ellopott pénzt” - mondta Simák Pál, elnök-vezérigazgató az együttműködési megállapodás aláírása után. A CIB Bank napi 24 órában vállalja, hogy két órán belül a rendőrségnek átadja azokat az adatokat, amelyekre a nyomozásokhoz szükség van.
Minden perc számít
Korábban egy másik bank, az OTP is aláírt már egy hasonló megállapodást a rendőrséggel, és további bankokat is szeretnének bevonni a programba - mondta Töreki Sándor bűnügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes. A rendőrség tapasztalatai szerint a kiberbűnözés területén 2023-ban és 2024 elején történt a legnagyobb felfutás, a csúcs 2023 augusztusában volt. Mostanra a nyomozók már több mint 2 ezer kiberbűnözést elkövetőt azonosítottak egyebek között az ukrán rendőrséggel együttműködve. Az ilyen telefonközpontok többsége ugyanis a Kárpátalján működik.
Sikerült hamis banki ügyfélszolgálatokat (call centereket) is felszámolni. Az is a nyomozók segítségére van, hogy egyre több jogszabály támogatja a felderítéseket. 2024. augusztus 1-től együttműködnek a bankok, a NAV és a rendőrség is annak érdekében, hogy villámgyorsan lehessen zárolni azokat számlákat, amelyekre a csalók pénzt utaltak át. Azóta több mint 700 millió forintot sikerült zárolnia a rendőrségnek megakadályozva, hogy az ügyfeleket kár érje.
Még mindig nagyon sok a csalás
Szintén jogi újítás, hogy a jövőben a gyanús tárhelyszolgáltatók esetében lehetőség lesz a tárhelyszolgáltatók felfüggesztésére, ennek eredményeként felszámolhatják például a csalók által küldött hamis netflixes és csomagküldő sms-eket. A jogszabályok és a hatékonyabb felderítések mellett persze az ügyfelek pénzügyi edukációja is fontos szerepet játszik abban, hogy egyre kevesebb a sikeres visszaélés. A Kiberpajzs program kommunikációs kampányai is hozzájárultak ahhoz, hogy egyre kevesebben dőlnek be a csalók próbálkozásainak.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint is 2023. harmadik negyedévében történt a legtöbb sikeres visszaélés az elektronikus pénzforgalomban. (Ezek a bankszámlás csalások, a bankkártyás visszaélések nincsenek ebben benne.) A legnagyobb értékű csalás viszont 2024 első negyedévében volt, ez egy különösen nagy értékű céges csalásnak köszönhető, a magyarországi Pepcót ért kibertámadásban csaknem 6 milliárd forintos kára lett az üzletláncnak. Ez alapján látható, hogy az adathalászok nem csak a naiv lakossági ügyfeleket, de akár multicégeket is sikerrel cserkésznek be.
A felvilágosító kampányok és az egyre szervezettebb felderítő munka, valamint a bankok saját csalásmegelőző, szűrő rendszerei dacára még 2024 harmadik negyedévében is történt 4856 sikeres visszaélés csaknem 6 milliárd forint értékben, vagyis egy átlagos károsult 1,23 millió forintot veszített, amikor rászedték a csalók. A sikertelen visszaélések száma ennek csaknem a háromszorosa volt, 14 434 esetben akadályozták meg a bankok a pénz ellopását összesen több mint 4,2 milliárd forintot mentve meg ezzel.
A nulla lenne a cél
Az MNB persze azt szeretné, ha egyetlen sikeres csalás sem történne az elektronikus pénzforgalomban. Eddig úgy tűnik, ha a bankok valós idejű csalásszűrő rendszert alkalmaznak, akkor jóformán az összes ilyen próbálkozást meg tudják akadályozni. Erről Virág Barnabás, az MNB alelnöke beszélt nemrég. Azt az MNB nem árulta el, a bankok mekkora hányada használ ilyet, de a Bank360.hu kérdésére válaszolva a K&H, az OTP, az Unicredit, az Erste és a CIB Bank is közölte, hogy valós időben figyelik a gyanús tranzakciókat.
Emellett a bankok az ügyfelek számára is biztosítanak azonnali műveletfigyelési lehetőséget, ezt tavaly szeptember óta egy MNB-s ajánlás is előírja a számukra. Ez alapján a push üzenetekben érkező, a bankszámlájukkal kapcsolatos fejleményeket ingyen kell megkapniuk. A push üzenetek jellemzően gyorsabban meg is érkeznek, mint az sms-ek, amelyek nem minden esetben díjmentesek.
Vannak még emellett más biztonsági intézkedések is, amelyeket a közelmúltban bevezettek a bankok. A mobil- és internetbankokban, valamint a bankkártyáknál például kötelező limiteket állítottak be a tranzakciókra, több bank pedig új készüléken történő regisztráció vagy kártyatokenizáció esetén 24 órán át csak korlátozottan engedélyezi a tranzakciókat. Vagyis ha valaki új telefonra telepíti a mobilbankját, számíthat arra, hogy egy napig nem fog tudni azon az eszközön pénzt átutalni.
A bankkártyás csalások leggyakrabban adathalászat során ellopott kártyaadatokkal történnek, a megszerzett adatokat általában vásárlás során használják fel a bűnözők különböző áruházakban. Kártyás visszaélésekből jóval több van, mint a bankszámlás csalásokból, a károk viszont jellemzően kisebbek. A tavalyi harmadik negyedévben a sikeres visszaélések száma meghaladta az 50 ezret, és összesen 2,8 milliárd forintot loptak így el az ügyfelektől, vagyis egy átlagos esetben 55,2 ezer forint volt a kár.
