A hagyományosnak tekinthető, kockázati életbiztosítás alapvető célja, hogy szeretteink számára akkor is biztosítani tudjuk az anyagi biztonságot, ha velünk esetleg történne valami. Ezek az életbiztosítások általában halálesetre és súlyos, maradandó egészségkárosodásra fizetnek. Cikkünkben annak jártunk utána, hogy miként lehet megkötni egy ilyen biztosítást, illetve mit tehet a kedvezményezett, ha pénz illeti meg egy kockázati esemény bekövetkezte után.
A hagyományos kockázati életbiztosítás nincs kiegészítve megtakarítással, röviden összefoglalva akkor fizet, ha a biztosított elhalálozik - ez minden életbiztosítás alapszolgáltatása, ami legtöbbször kiegészül a maradandó egészségkárosodás esetén történő fizetéssel is.
Egy egyszerű kockázati életbiztosítás havi díja olcsónak tekinthető, mindössze néhány ezer forintba kerül havonta. Ha bekövetkezik a káresemény, akkor a biztosító által kifizetett összeg elérheti a több millió forintot is, attól függően, hogy milyen csomagot választottunk a kötésnél. Életbiztosításból akár többet is köthetünk, erre a káreseményre nem vonatkozik a túlbiztosítási tilalom - vagyis egy bekövetkező káresemény után akár több biztosító is téríthet.
Hogyan lehet megkötni?
Az életbiztosítást általában mindenki saját magának köti meg, a folyamat során pedig meg tud jelölni kedvezményezettet is - feltéve, ha szeretne, ugyanis ez nem kötelező. A biztosítottnak és a kedvezményezettnek különböző személynek kell lennie, hiszen értelemszerűen ha velünk történne valami, már nem lenne szükségünk a pénzre, az általunk megjelölt családtagnak és más szerettünknek viszont annál inkább.
Ahogy írtuk fentebb, a kedvezményezett megjelölése nem kötelező. Ha úgy döntünk, hogy nem jelölünk ki senkit, akkor a törvényes örökösök kapják meg a biztosítási összeget, a hagyaték részeként. Ha a szerződésben megjelöljük a kedvezményezettet, a biztosítási szolgáltatás nem tartozik a hagyatékhoz.
Más nevében nem lehet életbiztosítást kötni
Biztosítási csalásokkal összefüggésben rendszeresen megjelennek a sajtóban olyan esetek, amikor valaki visszaélést követ el kockázati életbiztosítással kapcsolatban. Erre példa, ha valaki nem a saját nevében, hanem valaki más helyett köt életbiztosítást, és saját magát jelöli meg a szerződésben kedvezményezettnek. Ebben a helyzetben a káresemény bekövetkezte után ő jutna hozzá a biztosítási összeghez. Ez a módszer törvénytelen; aki így próbál meg szerződést kötni és pénzhez jutni, az csalást és magán-okirat hamisítást követ el. A biztosított beleegyezése nélkül tehát nem lehet életbiztosítást kötni senkinek a nevére.
Csoportos és egyéni életbiztosítást is csak a biztosított köthet
A fenti szabályok az egyéni és a csoportos életbiztosításra is érvényesek, utóbbit azonban egyszerűbb megkötni, mivel a biztosító a kockázati közösséghez csatlakozó tagok egyéni életkorát – egy bizonyos skálán belül – legtöbbször nem vizsgálja, így belépési kortól és időtartamtól függetlenül, mindenkinek egységes díjat biztosít. Emellett a csatlakozó tagok egészségügyi állapotával is toleránsabb, ezért csatlakozáskor nincs szükség orvosi vizsgálatra, csupán egy néhány kérdésből álló kérdőívet kell kitölteni.
Így egy csoportos biztosításhoz – az egyéni biztosításokkal ellentétben –, jelentősebb ügyintézés nélkül, teljes mértékben online, néhány perc alatt lehet csatlakozni.
A Bank360 regisztrált felhasználói számára a csoportos személybiztosítás részeként az életbiztosítás egy jövedelempótló csomaggal is kiegészíthető, így munkanélküliség vagy tartós betegség miatt fellépő átmeneti anyagi problémákra is fel lehet készülni.
