A június elején közzétett adatok alapján az összesen 3000 milliárd forint keretösszegű NHP Hajrá vállalati hitelprogramból már csak 400 milliárd forint maradt vissza, vagyis a végéhez közelít - hacsak a Magyar Nemzeti Bank nem bővíti ismét a keretet. A Bank360 arról kérdezte a hazai bankokat, hogy mekkora volument helyeztek ki az elmúlt egy évben az NHP Hajrából, illetve, hogy mely ágazatok részesültek legnagyobb arányban a kamattámogatott forrásból.

A Budapest Bank a tavalyi indulás óta közel 200 milliárd forint NHP Hajrá kölcsönt helyezett ki az ügyfeleinek. Az igénylő vállalatok között a mezőgazdasági, kereskedelmi, és a feldolgozóiparban működő cégek voltak többségben, ők választották legszívesebben az NHP Hajrá program konstrukcióit. Bankcsoport szinten az ügyfelek a hitelek 60 százalékát forgóeszközök, 40 százalékát beruházások finanszírozására használták fel. Az elutasítások aránya elenyésző volt a Budapest Banknál. 

A CIB Banknál az NHP Hajrá hitel- és lízingszerződések összértéke ezidáig 155 milliárd forint, melyből közel 110 milliárd forintot folyósított a pénzintézet. Jelenleg közel 25 milliárd forintnyi ügyféligény áll elbírálás alatt a CIB Banknál - a teljes volument valószínűleg nem fogják tudni kiszolgálni az NHP Hajrá keretösszegéből, emiatt a pénzintézet már alternatív megoldással készül. A CIB-hez a legtöbb igénylő a kereskedelemből, az agráriumból és a feldolgozóiparból érkezett.

A CIB Csoportnál elsősorban a mikro-, kis- és középvállalatok keresték a terméket, a legnépszerűbb lízingcélok között a kishaszongépjárművek, a mezőgazdasági gépek, az ipari és termelőberendezések álltak. Hitelcél szerinti megoszlásban a forgóeszköz-finanszírozás volt a legnagyobb arányú, de a lízing beruházási és a banki beruházási célok is jelentősek voltak.

A K&H Bank az NHP Hajrá indulása óta több mint 2100 ügyféllel kötött szerződést, számukra már folyósítottak is. A legtöbb forrás kihelyezése a mezőgazdaság, kereskedelem, feldolgozóipar, építőipar, szállítás, illetve raktározás ágazatokban tevékenykedő vállalatok számára történt. Az eddigi folyósítások 62 százalékát a forgóeszközhitelek tették ki, 23 százalékát az új beruházási hitelek, a beruházási hitelkiváltás 10 százalékban szerepel a célok között, míg a támogatás előfinanszírozás és a lízing 2, illetve 3 százalékos súllyal szerepel. A K&H Bank közel százszázalékos jóváhagyási arányról számolt be. 

Az MKB Banknál a CIB-hez hasonlóan a program kifutásával a rendelkezésre álló hitelkeretet a beadott igénylések összege jelentősen meghaladja. Ezeket a kéréseket saját forrású, illetve egyéb támogatott termékekkel tudják kielégíteni. A legtöbb igénylés a kereskedelem, feldolgozóipar és építőipar szektorokból érkezett. A jóváhagyási arány az MKB Banknál is magasnak számít, köszönhetően az alapos előszűrésnek. 

Az OTP Csoportnál a program indításától idén áprilisig több mint 10 ezer ügyfél kötött NHP Hajrá hitelszerződést, 500 milliárd forintot meghaladó értékben. Ennek 30 százalékát beruházásra, 70 százalékát forgóeszköz finanszírozásra vették igénybe a vállalkozások. A gazdasági ágazatok közül leginkább a kereskedelem és gépjárműjavítás területéről volt tapasztalható komoly érdeklődés, innen érkezett a legtöbb igénylés a hitelintézethez. Szintén jelentős volt az ingatlanügyletekhez kapcsolódó, valamint a feldolgozóipari vállalkozások NHP Hajrá igénylése.

A Sberbank az indulás óta 80 milliárd forintot folyósított NHP Hajrá hitelből, illetve további 11 milliárd összegű hiteligénylés van feldolgozás alatt. A Sberbankhoz leginkább a szolgáltatóiparból, építőiparból, kereskedelemből és mezőgazdaságból érkeztek finanszírozási igényekkel. A hitelcélok megoszlása tekintetében a forgóeszköz hitelek és a folyószámlahitel típusú ügyletek szerepeltek nagyobb arányban, de a beruházási cél és a projektfinanszírozás is teret kapott a hitelkiváltások erős aránya mellett. A Sberbank 85 százalék feletti jóváhagyási rátáról számolt be. 

A Gránit Bank 67,9 milliárd forint összegre szerződött már le ügyfeleivel, ebből 49,9 milliárd forintot folyósítottak, további 16,5 milliárd forint összegű ügyletről pedig tárgyalást folytatnak. A legjellemzőbb szektorok az energetika, az élelmiszeripar, a lakóingatlan-beruházás, a kereskedelem, valamint a mezőgazdaság voltak. A hitelt 65 százalékban beruházásra, 35 százalékban forgóeszköz finanszírozásra vették igénybe az ügyfelek. A Gránit Bank jellemzően a tárgyalási szakaszba jutó ügyletek kétharmadát hagyta jóvá.

Az NHP Hajrá vége nem jelenti azt, hogy a vállalatoknak ne lenne lehetősége kamattámogatott konstrukciók igénylésére, júliustól ugyanis indul a Széchenyi Kártya Újraindítási Program, amely a jelenleg is elérhető Széchenyi-hitel konstrukciókat egészíti majd ki.