Akár 600 euró kártérítés is járhat az utasnak az uniós szabályok szerint, ha törlik a járatát. Persze nem minden törlés után jár a pénz a légitársaságtól. A mostani reptérkáosz során tapasztalt törléshullám esetében pedig semmi sem biztos, még a kártérítés sem. Ezért sokkal inkább érdemes megfontolni az ilyen esetre is érvényes utasbiztosítás megkötését, mert az akkor vagy is fizet, ha a légitársaság nem.
Régi szabály
Az uniós repülőutakra vonatkozó fogyasztóvédelmi szabályozás sosem volt igazán jó, és az elharapódzott reptérkáoszok miatt most megmutatkozott, hogy alapvető gondok vannak vele. A szabályozás ugyanis abból indult ki, hogy a repülőterek maximálisan kiszolgálják az igényeket, vagyis hibát alapvetően a légitársaság véthet. Ha késik a gép, vagy törlik a járatot, akkor az csak a légitársaság hibája lehet. Ha valamiért mégsem, akkor az vis maior. Tipikusan ilyen vis maior a sztrájk - mondjuk a légiirányítók sztrájkja -, a rendkívüli időjárási körülmény, a madárraj vagy a kivédhetetlen műszaki hiba.
A rendelet szerint a légitársaság köteles kártérítést fizetni minden járattörlés után, ha az neki felróható ok miatt következett be, és a törlés az utazást megelőző két héten belül történt. A három órán túli késés törlésnek minősül. Ebből a szempontból az utazás a gép ajtajának kinyitásáig tart, nem pedig a landolásig.
A kártérítés összege az utazás hosszától függően 250 vagy 400 vagy 600 euró, nem jár automatikusan, azt kérni kell. Az utasok java része nem foglalkozik ezzel, így a légitársaságok az utasoknak amúgy jogosan járó összegeknek csak a töredékét fizetik ki. Emellett - főként az ultra fapados légitársaságok - jellemzően igyekeznek mindenre azt mondani, hogy vis maior. Nem könnyű kisajtolni a kártérítést a cégekből, sok esetben érdemes erre szakosodott irodákat megkeresni.
Új gond
A mostanában mind gyakoribbá váló reptérkáosz ugyanakkor rávilágított egy új, eddig marginális problémára. Nem mindig a légitársaság okolható a késés, törlés miatt. Ha a reptéren öt-hat órát kell sorba állni, ha a gépek folyamatosan késve indulnak, mert a reptér képtelen kiszolgálni a társaságokat és az utasokat, és a gépek a harmadik fordulóra sok óra késést szednek össze, az aligha a légitársaság hibája.
De akkor kit terhel a felelősség? Pillanatnyilag senkit. Ha az utas rá tudja verni a légitársaságra a hosszú késést vagy a törlést, akkor bezsebelheti a pénzt, ha nem tudja, akkor alaphelyzetben hoppon marad. Tipikusan légitársaságra verhető, ha azért törlik a járatot, mert nincs személyzet - a sok késés miatt előfordulhat, hogy lejár a személyzet munkaideje és nincs kit a helyükre állítani -, de akár az is, ha egy reggeli késés dagad tovább és lesz tarthatatlan estére.
Az más kérdés, hogy az utas hogyan tudja ezt bizonyítani. És az is, hogy mennyire fair egyetlen szereplőn elverni ezeket az ügyeket. Hiszen jelenleg a repterek legalább akkora hunyók a káosz miatt. Ám ha a működését ellátni képtelen reptér a törlés oka, azért jelenleg nem tartozik senki anyagi felelősséggel az utassal szemben.
Bebiztosíthatjuk magunkat
Mivel a légitársaságon most sok esetben nem lehet leverni a törlést vagy késést, poggyász mizériát, ezek viszont a repülőtereken kialakult helyzetek miatt egyre gyakoribbak, külföldi utazás előtt még inkább érdemes megfontolni az ilyen helyzetekre is kiterjedő utasbiztosítás megkötését. A Bank360.hu utasbiztosítás kalkulátorában az ajánlatok között külön lehet szűrni azokra, amelyek repülős fedezeteket is tartalmaznak (például légipoggyász késése, megrongálódása vagy elvesztése, járat késése vagy akár járat törlése esetén téríthetnek), azaz éppen ilyen helyzetekre találták ki őket. (A repülő biztosításokról és a késés, járattörlés miatti kártérítésről itt olvashatsz bővebben.)
Ezek akkor is nyújthatnak fedezetet a felmerülő költségeinkre, ha a baj nem a légitársaság miatt következett be, illetve olyan segítséget is nyújtanak, amire a légitársaság nem köteles. Például az air assistance szolgáltatással éppen a kártérítés, költségtérítés intézésére, amit sokan annyira sziszifuszinak és kilátástalannak ítélnek, hogy bele sem kezdenek, holott ilyenkor a légitársaság zsebében hagyják azt az összeget, ami nekik járna.
Létezik önállóan és az utasbiztosításokba építve sztornó- vagy más néven útlemondási biztosítás is. Ez jellemzően akkor fizet, ha az utazás valamilyen váratlan, előre nem látható esemény miatt hiúsul meg, vagy a már megkezdett utat ilyen okból meg kell szakítani. A járattörlés vagy késés nem ilyen, ezekre a helyzetekre a repülős fedezetet is tartalmazó utasbiztosítások a jók. Persze van olyan konstrukció is, amiben akár mindkettő szerepel, így az utas extra be tudja magát biztosítani.
