A lakásépítések és az új építési engedélyek száma jelentősen visszaesett 2023 első negyedévében a megelőző évhez képest. Budapesten az átadott új lakások száma 42 százalékkal, 1404-re csökkent. A kilátások sem biztatóak.
Tavaly még szerény mértékben bővült az új lakóingatlanok piaca, az idén az első negyedévben azonban már 20 százalékkal kevesebb új lakás épült, mint egy évvel korábban. Ráadásul a kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 4989 volt, ami 38 százalékkal kevesebb, mint 2022 azonos időszakában – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A 3613 új lakás többsége (61 százaléka) vidéken épült fel. Budapesten nagy volt a csökkenés: az egy évvel korábbinál 42 százalékkal kevesebb, összesen 1404 lakást vettek használatba. A megyei jogú városokban 0,6 százalékkal, a többi városban 4,2 százalékkal kevesebb lakás épült. Csak a községekben volt növekedés, a tavalyinál 29 százalékkal több, 721 lakást vettek használatba.
A lakáshitelezés is visszaesett, az MNB idei első két havi adatai szerint a megkötött új szerződések értéke összesen 90 milliárd forintot tett ki, ami mintegy harmada a 2022. január-februári új hitelállománynak.
Bár a budapesti agglomerációban kissé nőtt (5 százalékkal) 2023 első negyedévében a felépült lakások száma, ez nem ellensúlyozta a fővárosi csökkenést, így Közép-Magyarország nagyrégióban közel harmadával kevesebb lakás épült, mint egy évvel korábban a KSH adatai szerint.
Tavaly még volt egy kis bővülés
A fővárosban már tavaly megindult a csökkenés: 6610 lakást vettek használatba 2022-ben, ami 6,1 százalékkal kevesebb, mint 2021-ben. A községekben ugyanakkor szintén számottevő mértékben, 24 százalékkal nőtt az új lakások száma. Tavaly egész évben országosan mintegy 3 százalékkal, összesen 20 540 új lakással bővült a kínálat a KSH összesítése szerint. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma is nőtt 2022-ben, 17 százalékkal, 35 002 új lakásra.
A vállalkozók kivárnak
Az idén az első három hónapban a magánszemélyek által épített lakások száma 7 százalékkal magasabb, a vállalkozóké 29 százalékkal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban. Ennek megfelelően a vállalkozások részesedése a lakásépítésből 73-ról 65 százalékra csökkent.
Az új lakóépületekben használatba vett lakások 44 százaléka családi házban, 46 százaléka többlakásos épületben, további 7 százaléka lakóparkban található.
A használatba vett lakások átlagos alapterülete 14 négyzetméterrel 95 négyzetméterre növekedett 2022 első negyedévéhez képest.
Az értékesítési céllal épített lakások aránya 63 százalék, a saját használatra építetteké 34 százalék, a bérbeadásra épülteké pedig 2,3 százalék volt.
Zuhant az engedélyek száma is
Országos szinten az építendő lakások száma 4989 volt. A községekben és a kisebb városokban felére esett vissza az engedélyek és a bejelentések száma. A megyei jogú városokban 27, a fővárosban 16 százalékos volt a csökkenés. Az építtetők az esetek 49 százalékában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével.
2022 azonos időszakához képest a kiadott új építési engedélyek alapján 45 százalékkal kevesebb, összesen 2094 lakóépület és 17 százalékkal kevesebb, 956 nem lakóépület építését tervezik az országban.
Kevesebb eladás, kevesebb hitel
Az új és használt lakások eladása 2022-ben legalább egytizedével visszaesett a megelőző évi lakáseladásokhoz képest a KSH előzetes adatai szerint, ez 120,3 ezer tranzakciót jelent.
Jelentősen visszaesett a hitelezés is tavaly: a bankok 93 ezer lakáscélú hitelt folyósítottak, míg 2021-ban több mint 121 ezret, a folyósított összeg 1248 ezer milliárdról 1069 milliárd forintra mérséklődött.
