Hiába érintette a magyar háztartások 60 százalékát hátrányosan a járvány, mégis sokkal többet, mint korábban. Átlagban már csaknem havi 30 ezer forintot.
Csaknem a harmadával nőtt a lakossági ügyfelek által havonta félretett összeg az előző évhez képest. Idén átlagosan 29 400 forintot tettek félre havonta a megtakarítani tudó magyarok - derül ki az Erste Bank közleményéből. Az is változik, ahogy költjük a pénzt: a készpénz visszaszorul, előtérbe kerültek a digitális megoldások.
A magyar háztartások közel 60 százalékának az anyagi helyzetét érintette hátrányosan a koronavírus-járvány az Erste Bank felmérésének eredménye szerint. A válaszadók 39 százaléka kisebb, míg 18 százaléka nagyobb mértékben szenvedte meg anyagilag a pandémiát. Ennek hatására mintegy 10 százalékkal többen tartják fontosnak a rendszeres megtakarítást. 2019 óta 70 százalékról 79 százalékra nőtt az arányuk. Közülük sokan cselekszenek is, a válaszadók közel egyötöde tesz félre többet, mint a pandémia előtt.
A nagyobb összegű megtakarítást sok esetben a munkahely elvesztésétől való félelem motiválja, de azok is sokan vannak, akik a közelmúltban elhalasztották a nagyobb kiadásokat, például az autó- vagy a lakásvásárlást, és emiatt gyarapodott a megtakarításuk. Emellett az is egy lehetséges magyarázat lehet a több félretett pénzre, hogy a lezárások idején egyszerűen kevesebb lehetőség volt költeni a pénzt.
Régiós összehasonlításban is egyre többet teszünk félre
A megtakarítási hajlandóság növekedése általános jelenség Kelet-Közép-Európában: Romániában 11 százalékkal, Csehországban és Szlovákiában pedig 9-9 százalékkal haladja meg a két évvel korábbit azoknak az aránya, akik fontosnak tartják a rendszeres megtakarítást. Mindez együtt járt a megtakarítások növekedésével is: a válaszadóknak a helyi pénznemben kifejezve minden országban sikerült többet félretenni 2021-ben.
Az átlagos havi megtakarítás 2020-hoz képest azonban Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben, 23 százalékkal. A második helyen Ausztria áll 21 százalékkal, majd Horvátország jön 13, Szlovákia és Szerbia 8-8, Románia 7,5, majd Csehország 7 százalékkal - közölte az Erste Bank. A helyi pénznemben számolva Magyarország az elmúlt hat évet tekintve is rekordot ért el a megtakarítások növekedésében. Míg 2015-ben átlagosan havi 15 ezer forintot spóroltak megtakarítási céllal a magyarok, addig 2021-ben már csaknem a dupláját, közel 29 400 forintot. A közel 30 ezer forintos összeg 2020-hoz (22 600 forint) képest is 30 százalékos növekedést mutat.
Mire spórolunk ennyit?
A vizsgált országokban a legtöbben vészhelyzetre spórolnak, ám míg például Szlovákiában ez az arány 94 százalék, Magyarországon mindössze 48 százalék. Itthon ugyanilyen népszerű az időskori kiadásokra gyűjteni (48 százalék), és alig valamivel lemaradva a harmadik helyen áll az általános pénzügyi tartalék (47 százalék). A válaszadók 35 százaléka mondta azt, hogy egy nagyobb jövőbeli kiadásra, lakás vagy autó vásárlására gyűjt, míg drágább elektronikai eszközre 16, nyaralásra 14, oktatásra, képzésre pedig mindössze 7 százalék rak félre.
Magyarországon a megtakarítással rendelkezők elsősorban a hagyományos termékekben (betétek, kártyák és számlák), illetve valamilyen biztosításban tesznek félre. Érdekesség, hogy a felmérés szerint a hazai megtakarítók mindössze 8 százaléka hajlandó nagyobb kockázatot vállalni a nagyobb hozamért, míg 79 százalék inkább a biztonságra törekszik. A részvénybefektetésekkel szembeni idegenkedés nőtt valamelyest az elmúlt évben, a válaszadók 18 százaléka volt teljesen elutasító, szemben a 2020-ban mért 15 százalékkal.
Terjed a digitális bankolás, egyre kevesebben használnak készpénzt
A járvány sok pénzügyi szakember vágyát váltotta valóra abban, hogy a készpénzhasználat elkezdett háttérbe szorulni, ezzel párhuzamosan pedig egyre népszerűbb lett a digitális platformok használata.
“A pandémiás helyzet felgyorsította a digitális átállást, többen használják az elektronikus megoldásokat, legyen szó a napi pénzügyek intézéséről vagy a banki kapcsolattartásról. A fiókok szerepe is átalakul, a tanácsadásé lett a főszerep” – kommentálta a felmérés adatait Harmati László, az Erste Bank lakossági területért felelős vezérigazgató-helyettese.
A felmérés szerint az ügyfelek 38 százaléka kevesebbet jár bankfiókba, 24 százaléka a korábbinál többet bankol online, míg 11 százaléka többet használja az elektronikus felületeket a bankjával való kapcsolattartáshoz, mint a járványt megelőző időszakban. Az ügyfelek 31 százaléka számolt be arról, hogy a pandémia óta ritkábban fizet készpénzzel.
