A Magyar Nemzeti Bank javaslata nyomán a bankok a járványügyi helyzetre tekintettel jelentősen megemelték az érintésmentes bankkártyák limitjét, 5000 forintról 15 ezer forintra. Ez azt jelenti, hogy jóval magasabb összegű vásárláskor kell csak a terminált nyomkodni, a kisebb beszerzések alkalmával egyáltalán nem kell a gombokkal kapcsolatba kerülni.
Kinek jó ez?
Ez mindenképp jó hír, de vajon a lakosság számára ez mennyiben hasznos? Hiszen itt a kártyás vásárlások esetében csökken az esetleges kockázat. De mi a helyzet a készpénzes vásárlásokkal? A bankjegyeket nem lehet fertőtleníteni rendszeresen, vagyis a készpénzhasználat mindenképpen kockázatot rejt, még akkor is, ha nem jelent közvetlen veszélyt a papírpénz és az érmék fogdosása.
A forgalomban lévő készpénzállomány folyamatosan emelkedik. Az MNB adatai szerint 2019-ben 6627 milliárd forintra emelkedett az országban lévő készpénz mennyisége, ennek javát pedig a lakosság birtokolja, tavaly ez minden bizonnyal meghaladta az 5000 milliárd forintot - részletes kimutatás csak 2018-ról van, akkor 4789 milliárd forint parkolt a háztartásoknál. Ez azt jelenti, hogy minden egyes felnőtt lakos átlagosan nagyságrendileg 650 ezer forintot tart otthon a fiókban, párnacihában vagy befőttes üvegben. Ráadásul ennek az összegnek egy része már lejárt bankjegy.
Kik ragaszkodnak igazán a készpénzhez?
Természetesen ez nem azt jelenti, hogy minden felnőtt ekkora összeggel jár bevásárolni, sőt az sem biztos, hogy ha jelentősebb összeg is lapul a fiók mélyén, az szükségszerűen a boltban fogja végezni. A lakosság egyre nagyobb összegben halmoz fel készpénzt, ám a készpénzhasználati szokásaink jelentősen eltérnek attól függően, hogy milyen jövedelmi helyzetben vagyunk vagy melyik korosztályba tartozunk.
A jegybank 2017-ben készített részletes felmérése szerint az alacsony jövedeleműek és a hatvan év felettiek körében jóval nagyobb a készpénzes ügylet, mint az aktív korúak és a magasabb jövedelműek körében. A lakóhely szerint nincs szignifikáns különbség, bár a fővárosiak kisebb arányban használnak készpénzt, mint az egyéb városban vagy faluban élők. Ezek az arányok inkább a jövedelmi helyzet és egyéb, életmódbeli eltérések miatt vannak így.
Minél magasabb a bér, annál kényelmetlenebb a készpénz
A lakosság 73,5 százaléka átutalással kapja a jövedelmét a felmérés szerint. Életkor szerint két csoport van, ahol az átutalásos arány jóval kisebb: a 16-29 éves és a 60 év feletti korosztályban, ahol 24, illetve 29 százalék kapja készpénzben a jövedelmét, máshol ez az arány 15-17 százalék. Hasonló arányú az eltérés a férfiak és nők, az aktívak, nyugdíjasok és munkanélküli ellátást kapók között, illetve a lakóhely alapján.
Ahol jelentős eltérés mutatkozik meg, az a jövedelem mértéke. A 100 ezer forint alatt keresők esetében (2017-ben a nettó minimálbér 100 ezer forint alatt volt, vagyis ez a kör egyértelműen a minimálbért vagy annál kevesebbet keresők) a készpénzes kifizetés aránya 39,4 százalék volt. Ahogyan emelkedik az összeg, úgy csökken a készpénzes kifizetés aránya, 500 ezer forint felett már 10 százalék alatti.
Kik ragaszkodnak a készpénzhez?
Ennél jelentősen eltérnek a vásárlási szokások. A készpénzes vásárlók aránya ugyanis jóval magasabb - az emberek tipikus szokása, hogy kiveszik a pénzt a bankautomatákból és készpénzzel fizetnek. A teljes lakosság 46 százaléka inkább készpénzzel fizet, 28 százalék vegyesen, 26 százalék számára pedig a bankkártya, hitelkártya, vagy újbank kártya mint például a Revolut kártya a tipikus eszköz.
Ugyanez a legfiatalabb korosztálynál 59, a 60 felettieknél 50 százalék, a kettő között viszonylag egyenletes, 36-42 százalék. Az igazán szignifikáns különbség itt is a jövedelmi viszonyok mentén figyelhető meg: ahol a háztartás jövedelme 100 ezer forint alatti, ott 78 százalékban inkább készpénzes vásárlások fordulnak elő. Magasabb jövedelemnél ez az arány folyamatosan csökken, 500 ezer forint felett 16 százalék. Nem ad magyarázatot erre a lakóhely típusa, mert ugyan Budapesten alacsonyabb a készpénzes vásárlás aránya, de a 40,5 százalékos arányhoz képest a falvakban 45 százalék ez a szám, az egyéb városokban pedig 50%.
A rezsi a készpénzmágnes
A különbség inkább a bolttípusok, költségtípusok miatt alakulhat ki: azért nem használ kártyát, mert az adott boltban nem tud vele fizetni. Tipikusan ilyen költés a közüzemi számla. A lakosság 70 százaléka mondta azt, hogy van olyan közüzemi számla, amelyet sárga csekken fizet be.
A készpénzhasználatot a felmérés szerint leginkább a jövedelem befolyásolja, részben pedig az életkor. A legkevésbé a 30-39 évesek ragaszkodnak a készpénzhez - 26,7 százalékuk mondta, hogy kifejezetten jobban szereti, mint a kártyát -, a legjobban pedig a 60 év felettiek. Utóbbiak körében 44,6 százalék volt a készpénzhez ragaszkodók aránya.
