A megkérdezettek túlnyomó többsége jobbnak ítéli a magánegészségügy szolgáltatását az állami ellátásnál, viszont csak 18 százalék tartja megfizethetőnek a legnagyobb ilyen intézmények árait. Akinek ez túl drága, annak érdemes félretenni rá speciális megtakarítási formákban.  

Mi alapján választanak a betegek magán egészségügyi szolgáltatót mit várnak el, mennyire tartják reálisnak az árakat – ezekre a kérdésekre kereste a választ egy friss az Ipsos által készített kutatás, amely a Betegbarát projekt számára készült. A kezdeményezés célja olyan minősítési rendszer kialakítása, amellyel a betegek számára fontos paraméterek alapján lehet értékeli a magán egészségügyi szolgáltatókat.

Az ár a döntő szempont

A felmérésből kiderült, hogy a fő a páciensek az ár/érték arányt jelölték meg a fő döntési szempontnak, ami alapján kiválasztják szolgáltatójukat. Ez szerepel az első helyen a válaszadók 28 százalékánál. Amikor azonban arról kérdezték őket, hogy az általuk ismert legnagyobb magán egészségügyi intézmények közül melyek szolgáltatásait tartják megfizethetőnek, kiderült, hogy mindössze 18 százalékban tartják méltányosnak az árakat. Ez az eredmény azt mutatja, hogy hiába tartják jobbnak a magán ellátást az államinál, a magas költségek miatt vonakodva fordulnak privát szolgáltatóhoz. 

A konkrét eredmények szerint a legjobban teljesítő magán egészségügyi cég is csak 38 százalékot ért el a 100-as értékelésű skálán a megfizethetőség alapján, az őt követők pedig már csak 24-24 százalékot, a többség pedig 20 százalék alatt maradt. Azt, hogy az ár milyen fontos, mutatja az is, hogy az elsődlegesen megjelölt szempontok utáni legfontosabb a megkérdezettek 68 százalékánál ugyancsak az ár-érték arány volt. Ez azt jelenti, hogy a kutatásban szereplők 96 százaléka vagy első vagy második legfontosabb szempontnak jelölte meg az árat a magán egészségügyi szolgáltatás kiválasztásában.

Lehet rá spórolni akár adókedvezménnyel is

A megkérdezettek 80 százaléka a felmérés szerint azt gondolja, hogy a magán egészségügyben jobb minőségű szolgáltatást lehet kapni, mint az állami ellátásban, tehát valójában az igénybevétel korlátja a megfizethetőség. A felmérés ugyan nem tért ki arra, hogy az ilyen szolgáltatásokat használók miből fizetik ki a borsosnak tartott árat, az azonban a kutatás adatai alapján nyilvánvaló, hogy több embernek lenne szüksége arra, hogy megtakarítson ilyen kiadásokra. Erre két célzott lehetőség is van. Ezek egyike az egészségbiztosítás, vizsgálatokra és betegség esetén magára a kezelésre, orvosi beavatkozásra, kórházi beavatkozásra is ad térítést.

A másik speciális “egészség megtakarítás” az egészségpénztári tagság, amivel rendszeres összeget tudunk félretenni az ilyen kiadásainkra. Az így összegyűjtött pénzt gyógyszerekre, egészségmegőrzést segítő termékekre, szolgáltatásokra, meghatározott vizsgálatokra és kezelésekre költhetjük. Az egészségpénztárba fizetett összeg után ráadásul 20 százalékos adókedvezményt is igénybe lehet venni maximum évi 150 ezer forintig.

Érthetőbb kommunikációt várnak el az ügyfelek

A felmérés adatai szerint a szolgáltatások kiválasztásakor az ár után az elérhető vizsgálati, kezelési időpontokat a megkérdezettek 7 százaléka jelölte meg a fő szempontként, de második legfontosabbnak már 55 százalék. A legismertebb magán egészségügyi intézmények azonban a 100-as skálán átlagosan csak 28 pontot kaptak, és még a legjobban is 50 alatt maradtak.

A páciensek szerint túl kevés figyelmet fordítanak a legismertebb magán egészségügyi vállalkozások a megfelelő, betegközpontú kommunikációra. A válaszadók 11 százaléka számára fő szempont a magán egészségügyi szolgáltató választásánál, hogy hol tájékoztatják a legérthetőbben, a legegyszerűbben a problémájáról, betegségeiről és a teendőiről. Ezen a téren a megkérdezettek alaposan lepontozták a kutatott intézmények kommunikációs teljesítményét. A 100-as skálán átlagosan mindössze mindössze 30,8 pontot kaptak, és a legjobbak ebben sem érték el az 50 pontot. A kutatás eredményei azt mutatják, hogyha az emberek egy cég imázsához a betegbarát jelzőt társítják, akkor sokkal nagyobb eséllyel választják azt. 

A kutatásról

Az online kutatást 2022 őszén az Ipsos végezte a 18–65 éves magyar lakosság körében 1000 fő megkérdezésével. A minta reprezentatív nem, kor, településtípus és régió szerint.