Az egynapos betét kamatát újabb 1 százalékponttal 15 százalékosra csökkentette a Magyar Nemzeti Bank (MNB) július végi kamatdöntő ülésén. Az alapkamat 13 százalékos maradt, a kamatfolyosó viszont szűkebb lett.

A várakozásoknak megfelelő döntést hozott júliusban is az MNB monetáris tanácsa. A 13 százalékos alapkamathoz nem nyúlt a jegybank, Virág Barnabás alelnök a legutóbbi kamatdöntő ülés után hangsúlyozta, ez a mutató még jó ideig nem fog csökkenni. A kamatfolyosó viszont szűkebbé vált, az egynapos jegybanki betét kamata továbbra is 12,5 százalékos maradt, míg az egynapos hitelé egy százalékponttal 17,5 százalékosra csökkent. 

A legfontosabb változás az irányadó ráta tovább mérséklése volt, a várakozásoknak megfelelően ismét 1 százalékponttal csökkent az egynapos betéti tender kamata, amely így holnaptól már csak 15 százalékos. Ez rossz hír azok számára, akik le tudták kötni a betéteiket a bankokon keresztül egynapos jegybanki betétben. A hitellel rendelkezők, kölcsönfelvételt tervezők számára viszont kedvező, hogy közelít egymáshoz az alapkamat és az irányadó ráta. Ha augusztusban is folytatódik a lazítás, szeptemberben a két kamatszint már összeérhet, a bankok pedig addig is kisebb lépésekkel követhetik ezt a folyamatot a hiteleik árazásában. 

Javulnak a belső és külső tényezők 

A legutóbbi kamatdöntő ülés óta a földgáz világpiaci ára tovább mérséklődött, június végén 33-38 euró között mozgott a TTF tőzsdei ára, az elmúlt két hétben a 26-32 eurós tartományban volt. Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban nem történt pozitív változás,, de a pénzpiaci folyamatokra ez kevéssé gyakorol hatást - közölte az Equilor Befektetési Zrt. elemzésében. 

A kamatcsökkentést támogatta, hogy az általános nemzetközi befektetői hangulat kifejezetten pozitív, a hazai és nemzetközi részvényindexek értékei a háború kitörése előtti szintekre emelkedtek. Az amerikai jegybank, illetve az Európai Központi Bank is a kamatemelési ciklusa végén járhat, bár a héten még mindkét jegybank 25 bázispontos emelésről dönthet. A belső tényezők közül a folyó fizetési mérleg - többek között a földgáz világpiaci árának csökkenése miatt - jelentősen javult, az áruforgalmi mérleg a második negyedévben masszívan többletes. Egyelőre az infláció csökkenése is tartani tudja többé-kevésbé a várt ütemet. Egyedül a kormány által várt 1,5 százalékos gazdasági növekedés látszik kétségesnek, és az uniós megállapodásban sem történt érdemi előrelépés. 

Az állampapír előnye nő, a változó kamatozású hitelek feltételei javulnak

A kamatdöntés egyik fontos következménye, hogy egyre alacsonyabb betéti kamatot érhetnek el a bankok ügyfelei, ami növelheti az állampapírok vonzerejét. Ha az egynapos betét után az alapkamatot is csökkenteni kezdi az MNB, akkor a jelenleg az alapkamathoz igazodó bankbetétek kamata is mérséklődni fog. 20 millió forintosnál nagyobb lakossági betétet azonban már most is legfeljebb csak a három hónapos diszkontkincstárjegyek aukciós hozamán lehet lekötni, ami ma 10,17 százalékos volt.

A hiteleknél alkalmazott referenciakamatok közül elsőként a BUBOR (budapesti bankközi kamatláb) követi az irányadó ráta csökkentését. A ma még 16 százalékos egynapos BUBOR holnaptól várhatóan 15 százalékosra csökken, és a hosszabb futamidőknél is folytatódhat a kamatok esése. A több hónapos mutatók már most is tavaly augusztus-október körüli szinteken járnak. A referenciakamatok csökkenésétől pedig fokozatosan olcsóbbá válhatnak a lakosságnak nyújtott személyi kölcsönök és lakáshitelek, valamint a vállalati hitelek. 

Így indokolta az MNB a kamatdöntést

“Széles körben zajlik a dezinfláció, de 2024-ben is csökkenteni kell még az áremelkedés ütemét” - mondta Virág Barnabás, az MNB alelnöke a kamatdöntés követő sajtótájékoztatón. Az infláció csökkenése folytatódik, és már az ősz folyamán egyszámjegyű lehet, aggasztó viszont, hogy a szolgáltatások árában az emelések mértéke magas maradt. Sok szolgáltató emelte az árát a tavalyi átlagos inflációval, amit a működési költségek nem indokoltak. 

A munkaerőpiac helyzetét is vizsgálja az MNB, a munkaerőpiac feszes, de a jegybank fontosnak tartja, hogy olyan bérnövekedés legyen, amely mellett folytatódhat az infláció csökkenése. Vagyis az jegybank nem szeretne túlzott béremeléseket. A magas inflációt nevezte meg a GDP-csökkenés fő okaként a jegybank alelnöke, emiatt esett vissza a lakossági fogyasztás és a beruházásokat is emiatt halasztották el a vállalkozások. 

A külkereskedelmi egyenleg sokat javult, jelentős a többlet, az egyenleg a várakozásoknál jobban alakulhat. A jegybank szerint arra is van esély, hogy a harmadik negyedévben már nőjön a GDP. A monetáris politika azonban óvatos és megfontolt marad - hangsúlyozta Virág Barnabás. 

A betéti kamatszint és az alapkamat összezárása után új szakaszba ér a monetáris politika, de a szigor megmarad. A dezinfláció gyorsul, kivezeti a jegybank azokat az eszközöket, amelyekre nincs szükség, de a swap-tenderek és a diszkontkötvény-aukciók megmaradnak.