Hirtelen a legnépszerűbb betűszóvá vált a SWIFT a hírekben, amely pedig Magyarországon eddig leginkább egy autótípusként volt ismert. Az Oroszország elleni embargó pénzügyi csúcsfegyverévé vált a SWIFT-letiltás. A Bank360.hu összeállítása megmagyarázza, mi is az a SWIFT és SWIFT-kód, és miért baj valakinek, ha ezt nem használhatja.

Mi az a SWIFT?

A SWIFT betűszó (angolul: gyors) egy nemzetközi pénzügyi tranzakciókhoz szükséges adatforgalmat intéző informatikai szervezetet takar. A Society for Worldwide Interbank Financial Telecommunication (Nemzetközi Bankközi Pénzügyi Telekommunikációs Társaság) 1973-ban alakult Belgiumban, jelenleg is ott működik.

Mit csinál a SWIFT?

A szervezet a világ minden részéről hozzá csatlakozó bankok, pénzügyi társaságok közötti nemzetközi pénzforgalomhoz szükséges nagy biztonságú adatszolgáltatást végzi. A SWIFT-rendszer tagjai ezen keresztül juttatják el egymáshoz a nemzetközi utalások, elszámolások, tranzakciók adatait. Több mint 11 ezer cég használja ezt a hatalmas üzenettovábbító rendszert, amin naponta több tízmillió tranzakció adata megy át rajta. Ha például külföldre utal valaki a bankszámlájáról, akkor is kell a SWIFT-kódot használnia.

Hasonlítsd össze az alábbi kalkulátorral az elérhető lakáshiteleket! Állítsd be, hogy mekkora hitelösszegre van szükséged, és találd meg a számodra ideális ajánlatot! A kalkuláció ingyenes.

Hogyan működik a SWIFT?

A hálózaton belüli adatküldés alapja a SWIFT-kód, amellyel a rendszerben azonosítani tudják egymást a küldő és fogadó bankok és pénzintézetek egy nemzetközi tranzakciónál. Például egy Magyarországról németországi bankba indított átutalásnál be kell írni annak a pénzintézetnek a SWIFT-kódját, amelynél az utalás kedvezményezettje vezeti a számláját. A SWIFT-rendszeren keresztül így kapja meg gyorsan a fogadó bank a küldő banktól az értesítést az átutalásról. Ez lényegében egy nagy belső nemzetközi üzenetküldő rendszer, amelyben az egyik bank üzenhet egy másiknak egy tranzakció végrehajtásáról. A SWIFT-kód olyan, mint egy mailcím. Ez alapján azonosítható, hogy ki üzent kinek. A tranzakcióban szereplő ügyfeleket nem ez alapján azonosítják, hanem az üzenetben szereplő konkrét számlaszám alapján.

Miből áll a SWIFT-kód?

A rendszer által azonosításra használt SWIFT-kód több részből áll. Az első négy betű azonosítja a bankot, a második két betű az országot, a harmadik két betű a bank földrajzi elhelyezkedésének kódja. A rendszer használói számára további három kódhely is rendelkezésre áll egyéb információkra. Az OTP Bank SWIFT-kódja például OTPVHUHB, a K&H-é OKHBHUHB, az Erste Banké GIBAHUHB, a Sberbank Magyarországé MAVOHUHB. Amint a példák is mutatják, a kódokban a banki azonosítók négy betűje eltérhet a bank aktuális nevétől. Ennek az az oka, hogy a például a felvásárlásokkal megváltozhat egy pénzintézet neve, de ugyanaz a jogi személy marad, így a SWIFT-rendszerben tovább viszi az eredeti kódját. Ilyen kódja nem csak a bankoknak van, a magyar állampapírok forgalmát intéző Államadósság Kezelő Központé például AKKHHUHB.

Mit jelent egy SWIFT-embargó?

Egy ilyen embargó esetén a SWIFT-et kötelezhetik arra, hogy meghatározott SWIFT-kódú tagoknak és tagoktól nem továbbítson üzenetet a rendszerben. Az embargó országkód alapján kiterjedhet egy-egy állam minden SWIFT-tag szervezetére is. (Az oroszországi embargó konkrét pénzügyi intézményekre, bankokra szól.)

Milyen hatása lehet egy SWIFT-embargónak?

Embargó esetén a rendszerből kitiltott szervezetek, bankok nem tudnak a SWIFT-en keresztül üzenetet küldeni vagy kapni. Azaz nem tudják értesíteni a rendszert használó külföldi tagot valamilyen tranzakcióról, és nem kapnak ilyen üzenetet a többiektől. Ezáltal a rendszert használó szervezetekkel rendkívüli módon megnehezül a pénzügyi tranzakciókról való adatközlés.

Mit csinálhat az a bank, amely nem használhatja a SWIFT-et?

Nem a SWIFT az egyetlen informatikai rendszer, amelyen keresztül a nemzetközi pénzügyi adatforgalom zajlik, de ez a legelterjedtebb, mintegy kétszáz ország több mint 11 ezer intézménye használja. Van tehát világ a SWIFT-en kívül is, de a SWIFT-et használó pénzügyi cégek számára mindenképpen nehéz helyzetet teremt, ha ezen keresztül nem végezhetnek nemzetközi tranzakciókat. Az ügyfelek pedig nem határozhatják meg, hogy a bankjuk mit használjon.

A SWIFT-ből kizárt bank tehát más információs rendszereket is használhat a partnere értesítésére, de a gyors adatközléshez arra van szükség, hogy a másik fél is használja ezt a rendszert. Itt döntő fontosságú, hogy a használt rendszer gyors és biztonságos legyen, hiszen csak ezzel lehet garantálni az üzembiztos forgalmat.

A SWIFT-rendszer alternatívájaként például 2015 óta működik a kínai CIPS (Cross-Border Interbank Payments System), amellyel nemzetközi, jüan alapú pénzügyi tranzakciókat lehet lebonyolítani. De vannak ezen kívül is elfogadott nemzetközi banki adatközlő rendszerek hasonló célra.