Átalányadózás

Átalányadózás: élet a kata után

Átalányadózás

Átalányadózás: élet a kata után

Bank360 tartalom
2022-07-13 Frissítve: 2022-10-06
2022-07-13 Frissítve: 2022-10-06
28292324

Villámcsapásként érte a hír a katás vállalkozókat, hogy még idén ősszel váltaniuk kell, ha nem felelnek meg a kata új feltételeinek, például ha magánszemélyeken kívül másnak is számláznának. Kivételt egyedül a taxisok képezhetnek. Azoknak, akiknek a katát kihúzták a lába alól, az szja szerinti átalányadózás alternatívát jelenthet. Összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat erről az adózási formáról.

 

Az egyik napról a másikra történő kata szigorítás sok egyéni és kisvállalkozást hoz nehéz helyzetbe, ezzel együtt döntéskényszerbe. Ha a kata az új szabályok miatt már nem lesz járható út, akkor az egyik elérhető opció az egyéni vállalkozók szja szerinti átalányadózása lehet, ami viszont jelentősen növeli az adminisztrációs terheket, illetve sok esetben az adóterheket is. Emellett azzal is kell számolni, hogy az adózás is összetettebb, bonyolultabb, mint a kata. 

 

Mi az átalányadózás lényege?

Ha egyéni válllalkozóként az szja szerinti átalányadózást választjuk, akkor: 

  • a teljes bevétel egy része a költséghányad,
  • adózni pedig csak a fennmaradó jövedelem után kell. 
  • Hogy pontosan mennyi adót és járulékot kell megfizetnie egy átalányadózást választó egyéni vállalkozónak, azt a teljes bevétel mellett a végzett tevékenység is meghatározza. 

 

Ha egyéni vállalkozóként az átalányadózást választjuk, akkor azt minden tevékenységre alkalmazni kell. 

Bonyolíthatja a képletet, hogyha több tevékenységet is végez a vállalkozás. Ebben az esetben ugyanis az átalányadóalap meghatározásakor mindig az adott tevékenységre előírt költséghányadot kell alkalmaznunk. Vagyis ha a különböző tevékenységek eltérő költséghányad szabály alá esnek, akkor mindig az adott tevékenységi körnek megfelelően kell adózni. 

 

Mekkora bevételem lehet átalányadózóként?

Átalányadózást az az egyéni vállalkozó választhatja, akinek a bevétele az átalányadós adóév előtti adóévben nem haladta meg az éves minimálbér tízszeresét. 

 

A minimálbér 2021-ben 167 400 forint volt. Ez alapján a bevételi határ 20,08 millió forint. Kizárólag kereskedelmi tevékenységből származó bevétel esetén a bevételi határ a minimálbér ötvenszerese, ami 2021-ben 100,4 millió forint.

 

Az egyéni vállalkozó bevétele az átalányadós adóévben nem haladhatja meg az aktuális éves minimálbér tízszeresét. A minimálbér 2022-ben havi 200 ezer forint, azaz a bevétel maximum 24 millió forint lehet. 

 

Mekkora lehet a költséghányad?

Főszabály szerint a költséghányad 40 százalék lehet. Ebben az esetben a jövedelem 60 százalék, ezután kell befizetni az adót és a járulékot. 

 

Vannak azonban kivételek, ahol a költséghányad akár jóval magasabb is lehet. Egyéni vállalkozó esetén a költséghányad 80 százalék is lehet (jövedelem ebben az esetben 20 százalék) az alábbi tevékenységi köröknél:

 

  • mezőgazdasági, erdőgazdálkodási,
  • bányászati és
  • feldolgozóipari termék-előállítás,
  • építőipari kivitelezés,
  • mezőgazdasági, betakarítást követő szolgáltatás,
  • vadgazdálkodáshoz kapcsolódó szolgáltatás,
  • erdészeti szolgáltatás és
  • zöldterület-kezelés;
  • halászati szolgáltatás,
  • halgazdálkodási szolgáltatás;
  • feldolgozóipari szolgáltatás, a bérmunkában végzett szolgáltatás és egyéb sokszorosítás kivételével,
  • építőipari szolgáltatás,
  • ipari gép, berendezés, eszköz javítása,
  • gépjárműjavítás,
  • személyi, háztartási cikk javítása,
  • épületgépészeti berendezések javítása,
  • a taxis személyszállítás,
  • személygépjármű kölcsönzése vezetővel,
  • egyéb máshová nem sorolt szárazföldi személyszállítás,
  • közúti áruszállítás,
  • számítógép, kommunikációs eszköz javítása,
  • fényképészet,
  • textil, szőrme mosása, tisztítása,
  • fodrászat, szépségápolás,
  • hobbiállat-gondozás,
  • kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján folytatott vendéglátó tevékenység.

 

Ha a vállalkozó az adóév egészében kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végzett, és csak ebből származó bevétele volt, akkor a költséghányad 90 százalék. Ugyanez vonatkozik a mezőgazdasági őstermelőkre is.

 

Az átalányadózás költségei egyéni vállalkozó számára

Az átalányadózó egyéni vállalkozó saját maga után és munkavállalói után fizeti az adókat és járulékokat. Ezeknek az aktuális mértékét a bérkalkulátorral is meg lehet nézni. 

 

A főállású, átalányadózó egyéni vállalkozónak az alábbi adó- és járulékkötelezettsége van:

 

  • 15 százalék személyi jövedelemadó,
  • 13 százalék szociális hozzájárulási adó,
  • 18,5 százalék társadalombiztosítási járulék. 

 

A vállalkozói nyereség után nem kell fizetni, emellett az osztalékadó alól is mentesül az átalányadózó.

 

2022-től adómentes adóalap összeghatárt vezettek be, ami azt jelenti, hogy 1,2 millió forintig a bevétel adó- és járulékmentes. 

 

Átalányadózás minimálbér alatti bevétel esetén

Ha az átalányban megállapított jövedelem (nem bevétel!) nem éri el adott hónapban a minimálbért vagy a garantált bérminimumot, akkor a minimum járulékalap szerint kell adózni. Ez azt jelenti, hogy az adott hónapra

 

  • 15% személyi jövedelemadót kell fizetni a ténylegesen elért jövedelem szerint,
  • 13% szociális hozzájárulási adót kell fizetni a minimum járulékalap 112,5%-a alapján,
  • 18,5% társadalombiztosítási járulékot kell fizetni a minimum járulékalap 100% alapján.

 

Mit nem kell megfizetni az átalányadózást választó egyéni vállalkozónak?

Az alábbi tételeket nem kell megfizetni az átalányadózást választó egyéni vállalkozóknak:

 

  • a vállalkozói nyereségadó, illetve a vállalkozói jövedelem után a 9 százalék személyi jövedelemadót,
  • az osztalék-adóalap után a 15 százalék személyi jövedelemadót,
  • osztalékalap után a 13 százalék szociális hozzájárulási adót.

 

Ha valakinek heti 36 órát elérő munkaviszonya van, vagy nappali tagozatos hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, akkor mentesül a kötelező minimum járulékok és adó fizetése alól az adómentes bevételi / árbevételi értékhatárig.

 

Átalányadózás főállás melletti egyéni vállalkozások számára

A főállással rendelkező (teljes munkaidőben, azaz legalább heti 36 órás munkaviszonyban alkalmazott) átalányadózó egyéni vállalkozónak:

  • 18,5% társadalombiztosítási járulékot 
  • 13% szociális hozzájárulási adót

 

kell fizetnie az átalányadózásból származó ténylegesen megszerzett jövedelem után. Az összeget havonta kell megfizetni. 

 

Milyen határidők vonatkoznak az átalányadózó vállalkozásokra?

  • A személyi jövedelemadó bevallást évente a tárgyévet követő év május 20-ig kell beadni. 
  • Az szja előleget negyedévente kell fizetni a negyedévet követő hónap 12. napjáig.
  • A szociális hozzájárulási adót és a társadalombiztosítási járulékot ezzel szemben havonta kell fizetni, a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell elkészíteni a bevallást, és ezzel egyidőben a fizetésnek is meg kell történnie. 

 

Maradhat-e a katás átalányadózóként alanyi áfamentes?

Azok a katások, akiknek a bevétele nem haladta meg tavaly és nem haladja meg az idén sem a nettó 12 millió forintot, bejelentkezés alapján alanyi adómenetesek lehetnek, azaz nem kell áfás számlát kiállítaniuk, és áfabevallási kötelezettségük sincs. Ez a kedvezmény azonban nem a katához, hanem a bevételhez kapcsolódik.

 

A szeptembertől átalányadózó egyéni vállalkozók ugyanúgy maradhatnak alanyi adómenetesek, ha a 12 millió forint nettó bevételi korlátot nem lépik át. Ebben az esetben megmaradhat az a kedvezményük is, hogy nem kell külön vállalkozói bankszámlát fenntartaniuk.

 

Érvényesíthetők-e átalányadózóként az szja egyéb kedvezményei?

A katáról az szja szerinti egyéni vállalkozói adózásra való áttérésnek pozitív hozadéka, hogy a nem adómentes jövedelemrészre (adóalapra) terhére teljeskörűen érvényesíthetők az szja-kedvezmények, abban az esetben is, ha átalányadózást választunk. Ebből a szempontból az átalányadózás jobb, mint a kata.

 

Gyakori kérdések

 

Főállás mellett lehetek átalányadózó egyéni vállalkozó?

Igen.

 

Ha év közben váltok, időarányosan kell számolni a maximum bevételt?

Igen. 

 

Kell nyereségadót fizetni az átalányadót fizető vállalkozónak?

Nem kell.

 

Kell adót fizetni az osztalék után az átalányadót fizető vállalkozónak?

Nem kell.

 

Mitől függ, hogy a minimálbért vagy a garantált bérminimumot kell alapnak tekinteni adófizetéskor?

A garantált bérminimum szerinti adó és járulékfizetés szerint köteles adót fizetni az a vállalkozó, akinek van olyan tevékenysége, amely legalább középfokú képesítést, végzettséget követel meg.

Promóció

Ne maradj le semmiről, iratkozz fel a hírlevelünkre!

Kapcsolódó cikkek

Help text
Help text
Help text
Help text
Help text
Help text
Help text
Help text
Help text

Születési dátum

bezárás Köszönjük, a választott bank hamarosan keresni fog Téged!
Értékeld a Bank360-at!