Az elmúlt hetekben számos információ és hír látott napvilágot a kormány döntése kapcsán, mely szerint a gyermeket nevelő családok adó-visszatérítésben részesülhetnek 2022-ben.
Azóta már a NAV is pontosította az ezzel kapcsolatos szabályokat, és egyértelművé tette, hogy a családi adókedvezményre jogosult szülőnek, visszajár a 2021-ben megszerzett jövedelemből levont adó, ekhó, illetve a katások esetében a 2021-es tételes adó negyede. Bár 2021-ben jelentősen szigorították a kisadózókra vonatkozó szabályokat, számuk mégsem csökken. Ebből az adó-visszatérítésből ugyan kivehetik a részüket, mégis azt kevesen tudják, hogy ezzel az adózási formával csak rövid távon járnak jól, hosszútávon komoly áldozatokkal jár, többek közt a várható nyugdíj kapcsán.
Mit kell tudni a katás vállalkozók nyugdíjszámításáról?
Az alkalmazotti jogviszonnyal ellentétben, a katás adózás esetében nem a tényleges nettó fizetést veszik figyelembe a járulékalap meghatározásánál, hanem egy törvényileg egységesen rögzített összeget, 2020. július 1-től havi 102 000 forintot. Ennek oka többek között az adózás módjában keresendő, hiszen egy teljes állású kisadózó vállalkozó havi 50 000 forintot fizet be az államkasszába, mely az összes adófizetési kötelezettséget lefedi, amennyiben az éves bevétele nem haladja meg a 12 000 000 forintot. Így, aktív éveiben valóban a megkeresett jövedelem nagy része a zsebében marad, de ahogy közeledik a nyugdíj felé egyre borúsabbak lesznek a kilátások, hiszen a várható állami nyugdíj összege csekély lesz, ami annak is köszönhető, hogy a szolgálati időt is másképp számolják, mint az alkalmazotti jogviszony esetében.
Mennyi nyugdíjra számíthat egy katás vállalkozó?
Ha számításokat végeznénk, akkor számos tényezőt figyelembe kellene venni és még így is nehéz lenne pontos összeget említeni, hiszen azt kellene feltételezni, hogy a katás vállalkozói minőség a nyugdíjba vonulásig megmarad és nem változnak sem az adózási szabályok, sem a nyugdíjszorzó.
Ha ezzel a feltételezéssel élünk, akkor elmondható, hogy nagyságrendileg fele akkora nyugdíjra számíthat egy katás vállalkozó, mint egy minimálbérrel foglalkoztatott alkalmazott.
Milyen megoldások jöhetnek szóba?
Annak érdekében, hogy egy katás vállalkozó is élvezhesse a gondtalan nyugdíjas éveket, érdemes már aktív éveiben, - amikor jelentős része megmarad a bevételének - félretennie havi vagy akár éves rendszerességgel. A jelenleg elérhető megtakarítási formák közül bármelyiket választhatja, de fontos kiemelni, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárnál, nyesznél, illetve nyugdíjbiztosításnál elérhető 20 százalékos adóvisszatérítési lehetőség a katás vállalkozók számára nem elérhető, így még tudatosabban érdemes tervezni azzal, hogy mikortól kezdi meg valaki az öngondoskodást.
Nézzük meg, mekkora különbség lehet egy 35, 45 és 55 éves vállalkozó megtakarításában, hogy ha átlagos összeget (havi 15 000 forintot) tesz félre, vagy ha legalább a befizetett adóval egyenlő (50 000 forint) összeget tesz félre nyugdíjcélú megtakarításába, az önkéntes nyugdíjpénztárba.
A kiszámított nyugdíj összegek az állami nyugdíjat egészítik ki, melynek összege várhatóan nem haladja meg az 50 000 forintot. A fentiekből jól kitűnik, hogy megéri minél előbb elkezdeni félretenni, melyre kiváló megoldás pl. az önkéntes nyugdíjpénztár.
