Magyarországon idén hatéves rekordot döntött a pontos számlafizetők aránya, de az erre nem képesek felénél tartós anyagi problémáról van szó. Csak az emberek 40 százaléka biztos abban, hogy kölcsön felvétele nélkül meg tudna oldani egy nagyobb összegű hirtelen kiadást.
Magyarországon egyre többen képesek időben teljesíteni pénzügyi kötelezettségeit – derül ki az Intrum legfrissebb Európai Fogyasztói Fizetési Felméréséből (ECPR). A válaszadók 74 százaléka jelezte, hogy az elmúlt év során minden számláját határidőre rendezte, ami 2019, tehát a járvány előtti év óta a legmagasabb arány, ugyanakkor a tartósan magas árak, a hitelköltségek és az ingadozó energiapiac azért továbbra is nyomás alatt tartják a háztartásokra. Az eredmények európai szinten is biztatóak, de a kedvezőbb adatok másra vezethetők vissza.
Feledékenység Európában, anyagi nehézségek Magyarországon
A késedelmes fizetések okai jelentősen eltérnek Magyarországon és az európai átlagtól. Míg Európában a válaszadók 40 százaléka válaszolt úgy, hogy azért csúszott meg, mert elfelejtette időben fizetni a számláit, addig Magyarországon a fogyasztók többsége (48 százaléka) anyagi problémákra hivatkozott, ami jelentősen meghaladja a 29 százalékos uniós átlagot. Ezen kívül további 19 százalék technikai akadályokra (például rendszerhibákra vagy átutalási problémákra) panaszkodott.
A felmérés szerint a magyar válaszadók 53 százalékának a késedelmes számlafizetés ráadásul nem egy egyszeri eset, hanem visszatérő probléma, amely nem mutatott érdemi javulást az előző évhez képest. Az EU-ban ezzel szemben jóval alacsonyabbra, mindössze 25 százalékra tehető azok aránya, akik rendszeresen késlekednek a számlák kifizetésével.
Pesszimisták a magyar fogyasztókat
A magyar fogyasztók hosszú távú pénzügyi kilátásaikkal kapcsolatban is kevésbé magabiztosak európai társaiknál: mindössze a válaszadók 40 százaléka biztos abban, hogy kölcsön felvétele nélkül képes lenne fedezni egy váratlan, 100 ezer forintos kiadást.
A nyugdíjcélú megtakarításokkal kapcsolatos várakozás is alacsony, a megkérdezettek fele sem bízik abban, hogy elegendő pénzt tud félretenni a nyugdíjas éveire.
A válaszadók túlnyomó többsége nem is látja az anyagi felemelkedés lehetőségét: négyből három szerint kemény munkával és megtakarítással sem érhető el anyagi siker. Az ország gazdasági helyzetének megítélése szintén borús: mindössze 14 százalék véli úgy, hogy javuló tendencia tapasztalható.
“Magyarországot különösen súlyosan érintette az utóbbi években az infláció, ráadásul a hazai fogyasztók európai viszonylatban is nagyon rosszul állnak megtakarításokkal, így érthető, hogy borúsan látják a helyzetüket. Hiába a hatéves csúcs a számlák időben történő fizetésében, így is a sereghajtók közé tartozunk” - kommentálta az ECPR eredményeit Deszpot Károly, az Intrum általános vezérigazgató helyettese.
A közösségi média felerősíti az impulzusvásárlást
A közösségi média és az online vásárlás kényelme világszerte fokozza az impulzusvásárlást, különösen a fiatalabb generációk vásárlási szokásaira van jelentős hatással. Bár Magyarországon a fogyasztók óvatosabbak az európai átlagnál, még így is a lakosság 25 százaléka vallotta be, hogy hajlamos elcsábulni és olyan dolgokat vásárolni, amire egyébként nincs feltétlenül szüksége, ha a közösségi médiában lát egy vonzó terméket. A magyarok harmada (35 százalék) érzi úgy, hogy az elmúlt két évben nőtt a spontán vásárlásai száma.
A Z generáció különösen érintett: közel 60 százalékuk tapasztalta, hogy az online térben megjelenő célzott marketingüzenetek hatására gyakrabban vásárolnak spontán módon, mint korábban. Hasonló tendenciák figyelhetők meg a személyes, bolti vásárlások terén is, ahol szintén jelentős arányban nőtt a nem tervezett vásárlások száma, szintén a fiatalabbak körében. Az adatok ugyanakkor arra utalnak, hogy a magyar fogyasztók még így is óvatosabbak, mint európai társaik: kétszer olyan elővigyázatosak vagyunk, amikor költekezésről van szó.
