A Magyar Nemzeti Bank (MNB) néhány napja megjelent rendelete alapján szinte minden hazai nagybank kénytelen új ATM-eket telepíteni. Hamarosan az egészen kis településeken is megjelenhetnek a bankautomaták.
Szinte minden hazai nagybank kénytelen új pénzkiadó automatákat telepíteni a következő egy-két évben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nemrég megjelent rendelete alapján. A jogszabály egy minimális elvárást fogalmaz meg a bankok által üzemeltetett ATM-ek számával kapcsolatban. A bankautomaták mennyisége a hitelintézetek által kibocsátott bankkártyák számával emelkedik.
Az a pénzügyi intézmény, amelynek legalább 2,4 millió kártyája van a számítás alapján (a hitelkártya csak fél bankkártyának számít, hiszen azzal ritkán végeznek készpénzfelvételt, miután rendkívül drága), csaknem 1700 ATM-et kell üzemeltessen, a 600 ezernél kevesebb bankkártyás ügyféllel rendelkező bankoknak elegendő mindössze 169-et.
Sok banknál elméletben kijön a matek, elméletben elegendő ATM-jük van, de miután egyáltalán nem mindegy az sem, hol vannak az automaták, mégis szinte mindegyik kénytelen újakat telepíteni.
Hová tegyék falun az ATM-et?
A rendeletben ugyanis olyan kikötések is vannak, hogy a 600 ezer - 1,2 millió bankkártyával rendelkező hitelintézeteknek - ilyenből több is lehet Magyarországon, a nem vármegye-székhelynek számító városok 65 százalékában kell ATM-mel rendelkezniük. 1,2 millió bankkártya fölött, ilyen például az OTP vagy a Takarékbankkal nemsokára egyesülő Magyar Bankholding, pedig a kisvárosok legalább 80 százalékát le kell fedniük.
Csakhogy Magyarországon a nem vármegyeszékhelynek számító városi ranggal rendelkező települések mérete eléggé széles skálán mozog. A 70 ezres lélekszámú Érden nem kérdés, hogy minden banknak megéri ATM-et üzemeltetni, de a lista végén olyan települések állnak, mint az alig 1000 fős Pálháza. Gyakorlatilag nincs olyan település, amelyiknek ne adták volna meg a városi rangot az elmúlt évtizedekben, ha ezt kérte. Emiatt lehetnek olyan bankok, amelyeknek a rendelet alapján a 2-3 ezer lakosú településekre is ki kell vinniük egy-két ATM-et.
A főváros, a vármegye-székhelyek és a nagyobb városok ATM-ekkel való feltöltése nem is lehet gond a bankok számára. A bankautomaták ára 7-8 millió forint körül van, maga a telepítés nagyságrendileg 1,5 millió forintba kerül, ezt egy hitelintézet kibírja. Az üzemeltetés szintén költséges, de még az sem okoz talán gondot, bár az nem kétséges, hogy valószínűleg az ügyfelekkel fizettetik majd meg az extra kiadásokat.
Az igazi problémát inkább az jelentheti, hogy vidéken nehézséget okoz helyszínt találni az automatának. Az ATM-hez ugyanis három infrastrukturális tényező szükséges: stabil áramellátás, stabil internet forgalom és olyan helyszín, ahol biztonságban van, nem tudják kirobbantani a helyéről. A városi rangra emelt, de egyébként aprócska falvakban pedig ezeket a paramétereket nem mindig könnyű előteremteni - mondták nevük elhallgatását kérő szakértők.
A bankok vélhetően előnyben fogják részesíteni az olyan településeket, amelyek ugyan alacsony népességűek, de infrastrukturálisan jobb az ellátottságuk, ilyenek lehetnek a népszerű üdülőhelyek, mint a hivatalosan alig 1800 lakosú Visegrád, vagy az alig valamivel nagyobb Zalakaros, Badacsonytomaj és Balatonföldvár.
Az MNB szerint kevés az ATM Magyarországon
Az MNB alapvetően mindig is a készpénzhasználat visszaszorítása mellett állt ki, a most megjelent rendeletet épp ezért sokan meghökkentőnek találták. A jegybank szerint ugyanakkor indokolt volna az ATM-infrastruktúra bővítése Magyarországon. “Hazánkban az egy főre jutó ATM-ek darabszáma messze elmarad a hozzánk hasonló méretű nyugat- és közép-európai országokétól, miközben az egy ATM-re jutó készpénzforgalom értéke a legmagasabb Magyarországon az európai országokkal való összevetésben, amely érték folyamatosan növekszik” - közölte az MNB a Bank360.hu-val.
A lakosság egyre több készpénzt vesz fel az automatákból, a hálózat bővítését pedig az is indokolja, hogy a bankfiókokban sorra szűnnek meg a pénztárak. A magyar lakosságnak viszont jelenleg egyszerre van igénye az elektronikus fizetésekhez és a készpénzhez való hozzáférésre, azaz a fizetési módok közötti választás lehetőségének biztosítására. Ennek hosszútávú garanciáját teremti meg a most kibocsátott rendelet.
Ez érthető, a bankok vélhetően könnyen lemondanak az ügyfélkör egy részéről, jelesül azokról, akik a bankkártyájukat csak készpénzfelvételre használják az ingyenes limit erejéig, vagy még arra sem, hanem a fiókban veszik ki a fizetésüket, nyugdíjukat, hogy azután készpénzben költsék el. Rajtuk nem sokat keresnek a hitelintézetek, és mivel ez a réteg többnyire idős, tanulatlan, nem is várják, hogy ezen a téren változás lesz, és elkezdik érdemben használni a többi szolgáltatást, ami nagyobb hasznot hajt a banknak is.
Talán pont emiatt a rendelet időzítése sem véletlen, hiszen nagyjából egybeesik az eddigi legnagyobb magyarországi bankfúzióéval is, májusban olvad be a Magyar Bankholdingba a Takarék csoport. Bárhogyan is tervezték eddig a holding tulajdonosai a további működést, az új rendelet értelmében, ez megváltozhat. Ha például voltak olyan elképzeléseik, hogy az alacsonyabb profitot termelő vagy veszteséges vidéki takarékos egységeket megszüntetik, az ottani ATM-eket esetleg felszámolják, ez mostantól nem lesz olyan egyszerű.
Minden bank matekozik, a CIB és az Erste biztosan telepít új automatákat
A többi banknak azonban lehet, hogy még több tennivalója lesz a következő években. A hitelintézetek május 10-ig kaptak időt arra, hogy felmérjék, hogy áll az ATM-hálózatuk. Ha az elvárások alapján 25-nél kevesebb új automatát kell telepíteniük, arra 18 hónapjuk van, ha ennél többet, akkor két év alatt kell kiépíteni a hálózatukat.
Az UniCredit Bank kimondottan jól áll már most is. A bankkártyák száma alapján az első sávba tartozik, vagyis kevesebb, mint 600 ezer kártya alapján kell kialakítania az ATM-hálózatát - közölte a hitelintézet a Bank360.hu-val. Jelenleg 180 ATM-et üzemeltetnek, ezekből 83 készpénz befizetésére is alkalmas. Az ATM-ek közül 58 található a fővárosban, 59 valamelyik vármegyeszékhelyen, 63 pedig más településen. Ez alapján nem számolnak azzal, hogy új automatákat kell kihelyezniük. A készpénzmentes fiókok aránya is alacsony jelenleg, 6 százalék alatt van.
Az OTP-nek is sok, 1856 darab automatája van, ebből 344 készpénz befizetésére is alkalmas, tehát ha a legmagasabb sávba tartoznak, akkor is bőven az 1686 darabos minimális elvárt limit fölött járnak. Mégis azt nyilatkozták, hogy a rendelet az ATM-ek számának változását hozhatja magával.
A CIB Bank, amelynek 390 ezer bankkártyája van - ebből 367 ezer a betéti, és 23 ezer a hitelkártya - csak 118 ATM-el rendelkezik, emiatt biztosan kell még újakat telepítenie. Most Budapesten: 46, a vármegye-székhelyeken 36, a többi településen szintén 36 automatával van jelen a hitelintézet. Bár a készpénzfelvételek száma évről évre trendszerűen csökken, az Erste Bank folyamatosan bővíti és újítja meg több mint 400 készülékből álló ATM-hálózatát. Ezek száma a nagyvárosokban az előzetes felmérések szerint megfelel az új MNB-rendeletnek, jelentős átcsoportosításra lehet viszont szükség néhány vármegyében a kisebb településeken, miközben az egy automatára jutó üzemeltetési költségek jelentős növekedésével is számolni kell.
A Magyar Bankholding tagbankjai közül a Takarékbanknál 681 ATM volt 2022. szeptember végén, az MKB Bank (az egykori Budapest Bankkal együtt) 178 automatával rendelkezett ugyanekkor. Ebből 142 befizetős ATM volt, a Takarékbanknál ezt a funkciót mindössze egyetlen automata tudja. Az egyéb részletekről, hogy hány ATM-jük van vidéken és a megyeszékhelyeken, a pénzügyi csoport nem árult el pontosabb adatokat, ahogy arról sem, az MNB friss rendelete alapján várhatóan milyen teendőik lesznek. Nem közölték azt sem, hány bankkártyás ügyfelük van, de a korábbi közlemények összesen 2,2 millió ügyfélről szólnak, ez alapján legalább az 1,2-2,4 milliós sávba beleeshet az egyesült hitelintézet, ami összesen minimum 819 ATM működtetését írja elő. Ennyi elvileg van is a csoportnak, a kérdés csupán az, a rendelet alapján megfelelő-e az elhelyezkedésük.
