Körlevélben figyelmeztette a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a bankokat, hogy kiemelten figyeljenek oda a likviditásmenedzsmentre, miután havonta százmilliárdos nagyságrendben távoznak a megtakarítások a banki betétekből. Az eddig gazdasági növekedést váró jegybank ráadásul most már recessziótól is tart.
A Magyar Nemzeti Bankot (MNB) is aggasztja a bankok betétállományának rohamos csökkenése, amit részben a megélhetési költségek, részben pedig a magas kamatozású értékpapírok, köztük leginkább az állampapírok elszívó hatása okozott.
A kisbefektetők százezresésel nyitják az értékpapírszámlákat, a lakossági bankbetétek állománya pedig olyan gyorsan fogy, hogy június végén már alig tartottak több pénzt a bankokban az emberek, mint állampapírokban.
Vélhetően még tovább billen a mérleg az értékpapírok javára, ha októbertől a hitelintézetek kötelezően levélben hívják majd fel az ügyfelek figyelmét arra, mennyivel jobban járnának, ha lekötetlen betét helyett állampapírban tartanák a megtakarításaikat. A bankbetétek már most sem képesek versenyezni az állampapírokkal - mondta Bencsik László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese csütörtökön.
Néhány hitelintézetnek van ugyan 10 százalékos vagy magasabb lakossági betéti ajánlata, de a kamat önmagában nem biztos, hogy elég, hiszen az állampapíroknak komoly adózási előnyük is van a betétekkel szemben, amelyek kamatát 15 százalékos szja és júliustól 13 százalékos szociális hozzájárulási adó sújtja. Ezeket egyikét sem kell megfizetni az állampapírok hozama után.
Aggódik az MNB
Egyelőre a magas kamatok miatt a hitelezés visszafogott, emiatt a bankok nem néznek szembe likviditási problémákkal, bár a hitel/betét arány az elmúlt negyedévben már csökkent. Az MNB ennek ellenére körlevelében arról ír, hogy a “monetáris politika, a recessziós jelenségek, illetve a bankbetéteket érintő potenciális elszívó hatások jelentette likviditási kockázatok miatt” szükséges a meglévő kockázatkezelési gyakorlatok felülvizsgálata.
A bankoknak szeptember 30-ig kell elkezdeni a körlevélben megfogalmazott előírások alkalmazását, és december 31-ig be is kell építeniük azokat a vonatkozó belső szabályzataikba. Ha az úgynevezett banki likviditásfedezeti ráta (LCR) 140 százalék alá süllyed, akkor a bankoknak gyorsan intézkedniük kell új források bevonásáról. 120 százalék alatti értéknél pedig a jegybank kiemelt figyelmet fordít a likviditási helyzetet helyreállító banki akcióterv megvalósíthatóságára. Magyarán azok a bankok, amelyeknél likviditási problémákat észlel a jegybank, vagy azt látja, fennáll a kockázata egy ilyen helyzetnek, gyors beavatkozásra számíthatnak.
Az is érdekes a vezetői körlevélben, hogy abban a jegybank recessziós jelenségekre is hivatkozik. Az MNB legutolsó inflációs jelentésében, amit júniusban adtak ki, még 2023-ra plusz nulla körüli növekedésről volt szó. A kormány is azt állítja, a magyar gazdaság az idén elkerüli a recessziót, az elemzők viszont már egyáltalán nem ilyen derűlátók. Az OTP makrogazdasági szakértői például 0,6 százalékos GDP-visszaeséssel számolnak az idén. A körlevél alapján az MNB most már legalábbis számol a recesszió kockázatával.
