Nem pandémiás a hangulatunk, de a háború tartós hatásait érzékelve borúlátóbbak lettünk. A hitelfelvételtől azonban még nem riadunk vissza.
A GKI fogyasztói bizalmi indexe az áprilisi jelentős javulását követően májusban ennél nagyobb mértékben romlott, rosszabb, mint a márciusi “háborús” adat. Az ukrajnai harcok kirobbanását követően a lakosság várakozásai egy hónap alatt 11 százalékot romlottak, majd 8 százalékot javultak, de most újra 9,5 százalékkal estek.
A lakosság saját pénzügyi helyzetét az áprilisinál sokkal rosszabbnak érezte. A lakossági várakozások a járvány óta nem voltak képesek elérni a pandémia előtti szintet. A 2020 márciusi és novemberi mélyponthoz képest ugyan bizakodóbbak az emberek, a felívelést azonban az ukrajnai háború és annak hatásai érezhetően megtörték. A háború kitörését követő hirtelen nagy visszaesésből ugyan még visszajött az index, de a májusi adat azt mutatja, hogy a háború tartósnak látszó hazai hatásai borúlátóvá tették a lakosságot.
A saját jövőbeli megtakarítási képesség megítélése a februári mindenkori rekord óta hónapról hónapra fokozatosan romlik. (A februári adat kapcsán érdemes emlékeztetni arra, hogy a jogosultak többsége ekkor kapta meg a családi szja-visszatérítést, ami alighanem közrejátszhatott a csúcsadatban, hiszen ennyi plusz pénz egyszerre ritkán áll a házhoz egy átlagcsaládnál.) A GKI felmérése szerint májusban rosszabb lett a nagyértékű tartós fogyasztási cikkek vásárlási lehetőségének megítélése is.
Az ezzel kapcsolatos lakossági terveket vizsgálta az OTP számára még áprilisban készült, de most publikált felmérés, amelynek eredménye szerint a 25-54 év közötti lakosság 47 százaléka tervez nagyobb értékű, 500 000 forint feletti kiadással a következő hat hónapban. A megkérdezettek 80 százaléka nehezen dönt és alaposan átgondolja az ilyen mértékű költéseit. A válaszadók körülbelül negyede véli úgy, hogy a hirtelen keletkező nagyobb kiadásainak teljes összegét képes lenne saját megtakarításból finanszírozni. 57 százalék nyitott arra, hogy nagyobb összegű kiadások esetén személyi kölcsön segítségével fedezze a költségeket.
Változatos képet mutat, hogy mire vennének fel hitelt: a legtöbben autót vásárolnának, de jellemző az is, hogy háztartási gépekre, nagyobb értékű bútorokra vagy családi eseményekre tervezik hitel felvételét. Nagyobb értékű háztartási gépeket az emberek nagy többsége próbálná meg legalább egyszer megjavítani, azonban ha másodszor is elromlik, már csak az emberek fele vinné el újra szervizbe.
A kis értékű háztartási eszközök esetén nagy a hajlandóság arra, hogy meghibásodás után egyből újat vegyünk. Mindössze 15 százalék próbálkozik addig a javíttatással, amíg azt nem mondják, hogy a gép menthetetlen. Más a helyzet például a bútorok esetében, ha cserélni szeretnénk, mert kopottak, vagy már nem tetszenek. Nehezen szánjuk rá magunkat új bútor vásárlására, azonban ennek nem a ragaszkodás, hanem a takarékosság a fő oka.
Nagy az inflációs várakozás és az áremelési törekvés
A GKI konjunktúraindexe az áprilisi 8 pontos javulás után májusban 5 ponttal csökkent. Ez nagyon jelentős hullámzás, ugyanakkor a májusi érték nagyjából megegyezik az egy évvel korábbival. Az üzleti várakozások mintegy 5,5, a fogyasztóiak 9,5 ponttal csökkentek. A nemzetgazdaság jövőjének megítélése, mely az elmúlt tíz évben csak a Covid-járvány kezdetekor és a Széll Kálmán terv megszorításai idején volt rosszabb.
Májusban az üzleti szféra foglalkoztatási hajlandósága az áprilisi csúcshoz képest minden ágazatban csökkent, de megfelel a korábbi hónapokra jellemző magas értéknek. Minden ágazatban érezhetően több a bővítést, mint a csökkentést tervező cég: leginkább az iparban, legkevésbé a kereskedelemben.
A lakosság munkanélküliségtől való félelme az áprilisi csökkenés után ismét jelentősen emelkedett. A cégek áremelési törekvése áprilishoz képest minimálisan csökkent, de így is sokkal erőteljesebb a márciusinál, s az elmúlt másfél évtizedben nem volt hasonlóan markáns. A fogyasztók inflációs várakozása az áprilisi gyengülés után májusban ismét erősödött. A magyar gazdaság jövőbeni helyzetét az orosz-ukrán háború kitörése óta a vállalatok és az emberek is rendkívül pesszimistán látják, a borúlátás májusban fokozódott.
