Egy évvel ezelőtt indult el az Otthon Start Program, amely többek között rekordösszegű lakáshitel folyósítást, emelkedő hitelösszegeket és több kifeszített lakáshitel ügyletet hozott magával. Összefoglaltuk a program lakáshitelpiacra gyakorolt hatásait.
Napra pontosan egy évvel ezelőtt indult el az Otthon Start Program. A szélesebb közönség számára elérhető 3 százalékos, támogatott lakáshitelt az előző kormány inkább kampány eszközként, semmint egy tudatos lakáspolitika részeként vezette be, ma már tudjuk, hogy ezzel sem ért célt. A program hatásai azonban még velünk vannak, és évtizedekig velünk is maradnak.
Rekordok a hitelkihelyezésben: kétszer annyi lakáshitel fogy, mint egy évvel ezelőtt
Az Otthon Start Program első 10 hónapjában, tavaly szeptembertől 2026. június végéig összesen 1726 milliárd forint Otthon Start lakáshitelre kötöttek szerződést a háztartások a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai alapján. Ebben az időszakban az igénylők összesen 2487 milliárd forint lakáscélú jelzáloghitelt vettek fel, ennek a 69 százalékát tették ki az Otthon Startos hitelek.
Az előző év ugyanezen időszakát tekintve (2024. szeptember - 2025. június) a kihelyezés 1271 milliárd forint volt, ami mindössze az 51 százaléka az ideinek. Az Otthon Start Program bevezetése utáni 10 hónapban csaknem megduplázódott a folyósított lakáshitelek összege. A megkötött lakáshitel-szerződések száma ennél jelentősen kisebb mértékben, 43 százalékkal emelkedett ugyanebben az időszakban.
Jelentősen nőtt az átlagos hitelösszeg, egyre nagyobb kockázatot vállalnak a vevők
Az Otthon Start bevezetése előtt, 2025. augusztusban az egy szerződésre jutó átlagos hitelösszeg 18,6 millió forint volt. 2026. júniusban ugyanez az összeg már a 28 millió forinthoz közelített, ami csaknem 50 százalékos emelkedésnek felel meg. Az Otthon Start Program szerződéseit ennél nagyobb hitelösszegre kötik meg, júniusban 35,1 millió forint lakáshitelt vett fel egy átlagos Otthon Start igénylő.
Az eladósodottság mértékét nemcsak a hitelösszeg növekedése mutatja meg, hanem a hitelfedezeti mutató (LTV) is. A 2026 első negyedévi adatok alapján nőtt a kifeszítettnek tekinthető, vagyis a 70 százalékot meghaladóan hitelből finanszírozott tranzakciók aránya. 2025. április és 2026. március között 17,5 százalékkal nőtt a 70 százalékot meghaladó LTV-vel folyósított lakáshitelek aránya, 2026. márciusban a megkötött szerződések 45,5 százaléka ilyen volt. Az Otthon Start lakáshitel akár 10 százalékos önerő mellett is igényelhető, emiatt fordulhat elő, hogy a 80 százalék feletti LTV-vel felvett lakáshitelek aránya 3-4 százalék környékéről 18-20 százalékra emelkedett 2025. októbertől kezdődően. A kifeszített lakáshitelek a 18-30 év közötti fiatalokat érintik leginkább: a program bevezetése óta az ebben a korcsoportban felvett lakáshitel volumen több mint kétharmada (68%) 70 százalék feletti LTV mellett történt.
A lakásárak is jelentősen emelkedtek
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) összevont lakáspiaci árindexe alapján 2025-ben a tiszta áremelkedés 20,2 százalék volt a 2024-es évhez képest. Év/év alapon az árváltozás a második félévben volt jelentősebb, ami éppen az Otthon Start bejelentését követő időszakkal egyezik meg. Bár 2026 első negyedévében az áremelkedés mérséklődött, összességében az Otthon Start Program lakásárakra gyakorolt hatása hasonlóan alakult, mint ahogyan más állami támogatások bevezetése után: a keresleti oldal erősítése a kínálati oldal célzott bővítése nélkül jelentősen megemelte az árakat.
Az állami hitelek aránya jelentősen megemelkedett
Az Otthon Start bevezetése előtt az államilag támogatott lakáshitelek aránya 20 százalék körül alakult, ha a havi folyósítási adatokat vizsgáljuk. A felvett hitelek túlnyomó többségét a piaci jelzáloghitelek tették ki, ez az arány a program bevezetése után teljesen megfordult. A 2025. szeptember óta szerződött 2487 milliárd forintos volumen 78 százaléka, 1944 milliárd forint valamilyen támogatott lakáshitel volt, ezeknek a jelentős részét az Otthon Startos hitelek tették ki.
