Megjelent a Magyar Nemzeti Bank (MNB) idei év első negyedévének adatait ismertető, Lakossági jelzáloghitelek befogadáskori LTV mutatója című jelentése. A kiadvány megállapítása szerint 2026. első negyedévben az LTV átlagos értéke 67% körül alakult, ami enyhe csökkenést jelent az 2025. negyedik negyedévi 68%-hoz képest. Ugyanakkor változatlanul elmondható, hogy az egyes megyék között jelentős különbségek figyelhetők meg az ingatlanfedezetek átlagos megterheltsége tekintetében – ez az arány Pest megyében volt a legalacsonyabb, 64,1%, míg a sor másik végén Jász-Nagykun-Szolnok megye állt 72%-kal. A 2021 óta eltelt időszakot vizsgálva egyértelműen megállapítható, hogy az utóbbi években emelkedett az ingatlanfedezetek átlagos megterheltsége, de már a tavalyi évhez viszonyítva is látványos az emelkedés.
A héten megjelent jegybanki adatok szerint a hitelbírálatkori súlyozott LTV-mutató 2026. I. negyedévben – akárcsak 2025. Q4-ben - is Jász-Nagykun-Szolnok megyében volt a legmagasabb. Igaz, ennek mértéke némileg mérséklődött, elvégre a tavalyi év végén mért 73,5%-kal szemben a most vizsgált negyedévben már csak 72% volt. Hasonló mértékű csökkenés történt a második legmagasabb LTV-mutatóval rendelkező Komárom-Esztergom megyében is, ahol a 2025. Q4-es 73,2%-ról 2026. Q1-ben 71,9%-ra olvadt a mutató. A legalacsonyabb értékkel továbbra is Pest megye rendelkezik, ahol azonban emelkedés történt a vizsgált időszakban – míg a tavalyi év utolsó negyedévében 63,7%, addig az idei év első negyedévében már 64,1% volt az LTV-mutató.
Ami az ügyletek hitelcélok szerinti eloszlását illeti, az idei év első negyedévében kihelyezett lakáshitelek 86%-át használt lakás vásárlására vették fel az adósok, míg az új lakás megvásárlására vagy építésére felvett ügyletek aránya közel 12,4% volt. Az idei év első negyedévében a használtlakás-vásárlási célból létrejött ügyletek mutatták a legmagasabb fedezeti megterheltséget, míg az új lakások megvásárlására irányuló hitelek átlagosan 61%-os LTV-mutatóval rendelkeztek. Az építési célú hitelek esetében a hitelfedezeti arány még alacsonyabb, 55%-os volt a vizsgált időszakon belül. A jegybanki kiadvány szerint mindez arra utalhat, hogy a lakásvásárlók érdemben alacsonyabb mértékű önerővel rendelkeznek az építési hitelt felvevőkhöz képest, vagy kisebb mértékben vonnak be egyéb finanszírozási forrásokat, mint például állami támogatásokat vagy fedezetlen hiteleket.
A hitelfedezeti mutató (LTV) az egyik legfontosabb mutató a hitelpiac stabilitása szempontjából, amely azt méri, hogy a felvett hitelösszeg mekkora arányban áll az ingatlanfedezet forgalmi értékéhez képest. A mutató kulcsfontosságú indikátor a pénzügyi kockázat szempontjából, elvégre közvetlenül jelzi, mekkora védettsége van a hitelintézetnek egy esetleges nemfizetés esetén.
A 2026. I. negyedévben felvett lakáscélú jelzáloghitelek többsége, 56,25%-a 25-30 éven belül lejáró ügylet volt. Érdemes felidézni, hogy ennek a kategóriának a részaránya 2025. Q4-ben 57,3% volt, ellenben 2025. Q3-ban még csak 30,7%. Az idei év első negyedévében a második legnagyobb kategóriát a 20-25 éven belül lejáró ügyletek tették ki 26,45%-os részaránnyal, amit a 15-20 éven belül lejáró ügyletek követtek 9,26%-kal.
A vizsgált negyedévben tehát a lakáscélú jelzáloghitelek 95,7%-át 10-30 éves futamidőre vették fel, ami 1,9 százalékpontos emelkedést jelent az előző negyedév 93,8%-os értékéhez képest. Az ezen belüli részkategóriák mindegyikében 50% feletti volt az LTV-mutató – ennek aránya továbbra is a 25-30 éven belül lejáró szerződések esetében volt a legmagasabb, 72,2%, ami enyhe csökkenést jelent a 2025. Q4-ben regisztrált 72,7%-os arányhoz képest. Változatlanul megállapítható tehát, hogy a magas hitelfedezeti mutató hosszú futamidővel párosul, ami feltehetőleg azzal magyarázható, hogy az adósok sok esetben csak a minél hosszabbra nyújtott futamidő választásával képesek csökkenteni a magas hitelösszeg miatt ugyancsak magas havi törlesztőrészlet összegét.
Sokat nőtt a kifeszített hitelek aránya
Tavaly áprilishoz képest idén márciusban 17,49 százalékponttal volt magasabb a kifejezetten kifeszítettnek tekinthető, 70% feletti LTV-mutatóval nyújtott lakáshitelek darabszám szerinti aránya. Idén márciusban ezek súlya már 45,5% volt, szemben a tavaly áprilisi 28%-kal. Ez minden bizonnyal az Otthon Start Program tavaly szeptemberi indulásával magyarázható, hiszen a 80% feletti LTV-mutatóval kihelyezett lakáshitelek részaránya tavaly október után ugrott meg látványosan – míg ezek darabszám szerinti aránya szeptemberben 4,1% volt, addig októberben már 18,1%, idén márciusban pedig 15,1%.
A fentieken túl a 70-80%-os LTV-mutatóval rendelkező ügyletek részaránya is jelentősen megemelkedett a szóban forgó időszakban. Darabszám alapon az ilyen ügyletek részaránya tavaly októbert megelőzően 25% körül mozgott, míg tavaly október óta 30-32% között alakult (márciusban 30,41% volt). Tehát az Otthon Start Program indulását megelőzően még az ügyletek kevesebb mint 30%-a volt kifejezetten kifeszítettnek tekinthető, ellenben ezek aránya márciusban darabszám alapon már meghaladta a 45%-ot.
Volumen alapon még nagyobb a túlfeszített hitelek márciusi részaránya – 2026. I. negyedév utolsó hónapjában a 80% feletti LTV-mutatóval kihelyezett hitelek aránya 18,9%, a 70-80% közötti hitelfedezeti aránnyal rendelkező ügyletek súlya pedig 34,6% volt, ami összesen 53,4%-ot jelent. Ezzel szemben ezek aránya tavaly áprilisban még csak 34,7% volt – a 70-80% közötti ügyletek aránya 30,1%, a 80% felettieké pedig 4,6% volt volumen alapon.
Átalakulás az életkori eloszlásban
Az Otthon Start Program - nem meglepő módon – az adósok életkor szerinti eloszlásában is jelentős átalakulást hozott. A 2025. április és 2026. március között újonnan felvett jelzáloghitelek darabszám alapon több mint 61, volumen alapon pedig mintegy 67%-át maximum 40 éves adósok vették fel. A hitelfelvevők koreloszlásában volumen alapon a 40 év alatti adósok súlya 2026. I. negyedévben megközelítette a 69%-ot.
Az életkori eloszlással kapcsolatban a jegybanki jelentés azt is megállapította, hogy a 2025. április és 2026. március közötti adatok alapján a fiatal hitelfelvevők fokozott fedezeti megterheltsége látható. Az átlagos súlyozott LTV értéke az életkor emelkedésével fokozatosan csökken - míg a 18-30 évesek esetén ez átlagosan 71%, addig a 61-70 évesek körében már csak 47%. Mindez arra utal, hogy a fiatal adósok az alacsony életkorukból adódóan kisebb megtakarítással, ezáltal kisebb önerővel rendelkeznek.
A 80% feletti LTV-vel nyújtott, elsőlakás-vásárlói hitelek aránya a 18-30 évesek között meghaladta a 23%-ot, míg a 31-40 éves korosztályban ez az arány csak 13% körül alakult a vizsgált időszakban. Az idei év első negyedévében azonban 30%-ot, illetve 19%-ot ért el a 80% feletti LTV-vel rendelkező hitelek aránya darabszám alapon ezekben a korosztályokban.
