A fedezetlen személyi hitelek új szerződéseinek összege a 2020 óta eltelt időszakban évről évre meghaladta az előző évi eredményt, és az idei év első felének adatai alapján borítékolható, hogy ez idén sem lesz másképpen. Ezzel párhuzamosan az újonnan felvett személyi hitelek átlagos szerződéses összege is folyamatosan emelkedett, egyedül a 2023-as év jelentett kivételt. De mégis mi lehet ennek a gyors növekedésnek az oka, illetve mi várható a jövőben?
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) havonta publikált adataiból tudhatjuk, hogy mostanra már több mint fél évtizede folyamatosan emelkedik az újonnan megkötött személyihitel-szerződések éves szerződéses összege. Míg 2017-ben még csak 305,63 milliárd forintnyi új személyi hitelt helyeztek ki a magyarországi hitelintézetek, addig ez a szám tavaly már 1 120,85 milliárd forint volt. Ez az eredmény az elmúlt évtizedben szinte minden évben meghaladta az előző évit – az egyetlen kivételt a covid által sújtott 2020-as év jelentette, amikor is mindössze 337,33 milliárd forintot tett ki az új szerződések összege, szemben a 2019-es 558,66 milliárd forinttal (-39,6%).
Azóta viszont az emelkedő trend töretlen: tavaly az új szerződések összege először lépte át az ezermilliárd forintot. Ráadásul 2026 eddig eltelt részében semmi sem utal arra, hogy idén ne születne újabb rekord, elvégre már január-júliusban 858,13 milliárd forint új személyi hitel került kihelyezésre. Ez az összeg 35,3%-kal magasabb, mint a tavaly január-júliusban kihelyezett 634,30 milliárd forint.
Hasonlóképpen emelkedő trendet láthatunk a szerződések átlagos hitelösszegénél is. Míg 2017-ben csak 1,23 millió forint volt az új személyi hitelek átlagösszege, addig ez az érték 2021-ben már meghaladta a 2,16 millió forintot, tavaly pedig már megközelítette a 3,18 millió forintot. Az idei év első hét hónapjának adatai alapján pedig újabb jelentős, mintegy 13,4%-os bővülés figyelhető meg, az átlagösszeg idén már a 3,6 millió forintot is meghaladja.
Az emelkedés az átlagösszeg tekintetében is szinte folyamatos volt, igaz, itt is volt olyan év, amikor visszaesésről, illetve stagnálásról beszélhettünk. Az átlagos hitelösszeg 2018-ban 26,7%-kal múlta felül az egy évvel korábbit, majd 2019-ben újabb 14,9%-os emelkedés ment végbe. Sőt, az átlagos hitelösszeg az egyébként hitelezési szempontból visszaesést hozó 2020-as évben is emelkedni tudott, igaz, ekkor mindössze 1%-kal.
Az átlagösszeg még a 2020 utáni, válságos években is emelkedett, 2021-ben 19,4%-kal, 2022-ben pedig 3,8%-kal. Ez az emelkedő trend a 2017 óta vizsgált időszakban csupán egyetlen évben, 2023-ban tudott megtorpanni, amikor 4,9%-os csökkenés volt megfigyelhető. Igaz, a 2021-2023-as éveket összességében stagnálásként is értékelhetjük, a 2021-es 2,16 millió forintos átlagösszeg 2022-ben csupán 2,24 millióra tudott emelkedni, és 2023-ban innen csökkent vissza a 2021-es értéknél is alacsonyabb, 2,13 millió forintos szintre.
A válságos évek elmúltával azonban az átlagos hitelösszeg is gyors emelkedésnek indult – 2024-ben már 26%-kal, 2025-ben 18,3%-kal, 2026-ban pedig (a január-júliusi adatok alapján) 13,4%-kal múlta felül az átlagösszeg az egy évvel korábbit.
Amennyiben az idei év eddig eltelt részének adatait vetjük össze a 2017-es számokkal, úgy azt mondhatjuk, hogy a személyi hitelek átlagos hitelösszege 192,7%-kal emelkedett az elmúlt szűk évtizedben. Jelenleg tehát az átlagos adós közel háromszor akkora összegű személyi hitelt vesz fel, mint 2017-ben tette.
Nem csak többet, többen is vesznek fel hitelt
A fentiek után fontos kiemelni, hogy nem csupán arról van szó, hogy az adósok egyre nagyobb hitelösszegeket igényelnek. Ez már abból is látható, hogy az átlagösszeg fent említett, 192,7%-os emelkedésével szemben az új szerződések összege már a tavalyi évben is a fentinél nagyobb, 266,7%-os mértékben haladta meg a 2017-es értéket. Ezzel összhangban áll, hogy a vizsgált időszakban nem csupán a szerződések összege, de a szerződések száma is összességében emelkedő trendet mutatott. A szerződésszám 2017-ben még csak éppen meghaladta a 248 ezer darabot, ezzel szemben két évvel később már meghaladta a 311 ezret is.
Bár a covid-évek e tekintetben is jelentős visszaesést, illetve stagnálást hoztak (2020-ban 186 ezer, 2021-ben 216 ezer, 2022-ben pedig 219 ezer szerződés köttetett), az új szerződések darabszáma 2024-ben már a 304 ezret, 2025-ben pedig a 352 ezret is meghaladta. Amennyiben pedig feltételezzük, hogy 2026 augusztus-decemberben sem törik meg a hitelfelvételi kedv eddigi lendülete, úgy az sem kizárható, hogy az idei szerződésszám már a 400 ezer darabot is meghaladhatja.
Igaz, az év utolsó hónapjait jellemzően kisebb hitelfelvételi kedv jellemzi, ugyanakkor azt is érdemes megemlíteni, hogy 2025. január-júliusban 202 904 darab, ellenben 2026. január-júliusban 238 004 darab szerződés született, ami 17,3%-os emelkedést jelent év/év alapon.
Az idei évre várható szerződésszám tehát megközelítőleg 66,6%-kal felülmúlhatja a 2017-es szerződésszámot. Tehát az éves szinten kihelyezett hitelösszegek szinte folyamatos emelkedését nem csak az átlagösszeg emelkedésével, hanem – legalábbis részben – a szerződésszám emelkedésével is magyarázhatjuk. Úgy tűnik tehát, hogy 2017-hez viszonyítva többen és többet vesznek fel személyi hitelből.
Mennyire lett magas az átlagösszeg?
Láthattuk tehát, hogy az átlagos hitelösszeg jelentős mértékben megemelkedett a 2017 óta eltelt időszakban. A jelenlegi helyzet pontosabb megértéséhez azonban érdemes megvizsgálni, hogyan viszonyultak, illetve viszonyulnak egymáshoz a 2017-es és a jelenlegi hitelösszegek és nettó átlagkeresetek. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján 2017-ben 205 400 forint volt a kedvezmények figyelembevételével becsült havi nettó átlagkereset, így a személyi hitelek akkori átlagos hitelösszege 6,0 havi nettó átlagbérnek felelt meg.
A következő években többször is előfordult, hogy az átlagos hitelösszeg az átlagjövedelemnél gyorsabb mértékben tudott emelkedni, így előbbi 2018-ban 6,8 havi, 2019-ben pedig 7,3 havi átlagjövedelemnek felelt meg. Ez az érték 2020-ban 6,7 hónapra csökkent, majd 2021-ben elérte az évtized legmagasabb értékét, 7,4 hónapot.
Ugyanakkor az azóta eltelt években ez az érték már rendre 7 alatt maradt, sőt, 2023-ban még a 6-ot sem érte el (5,4 havi). Igaz, azóta ismét az átlagösszeg tudott gyorsabban emelkedni, így 2024-ben 6,0, 2025-ben 6,5, idén január-júliusban pedig 6,7 havi átlagbérnek felelt meg az újonnan kötött személyi hitelek átlagos hitelösszege. Az átlagos hitelösszeg havi átlagbérben kifejezett értéke tehát 11,7%-os emelkedést mutatott a 2017 óta eltelt időszakban, ami azt jelzi, hogy az adósok arányaiban nem vállalnak sokkal nagyobb terhet magukra, mint tették szűk egy évtizeddel ezelőtt.
Mi okozza ezt a gyors emelkedést?
Az elmúlt évtizedben mind az átlagos hitelösszeg, mind az új szerződések szerződéses összege is jelentős mértékben emelkedett. Fontos azonban kiemelni, hogy ennek az emelkedésnek a jelentős része az utóbbi néhány évben ment végbe, a 2021-2023-as évek összességében inkább stagnálást hoztak, és az igazán jelentős emelkedés csak 2024 óta figyelhető meg.
Mindez minden bizonnyal a 2022-2023-ban tapasztalt gazdasági nehézségekkel magyarázható, hiszen akkoriban a magas kamatkörnyezet mellett az infláció is rendkívüli méreteket öltött, miközben a reálbérek is csökkentek. A szóban forgó években tehát csak drágán lehetett hitelhez jutni, miközben az emelkedő árak mellett a havi törlesztőrészlet kitermelése is egyre nehezebb feladattá vált. Aligha meglepő, hogy ekkoriban kevesebben és kevesebb hitelt vettek fel, mint a korábbi és a későbbi években.
A 2023-at követő időszakban azonban sokat javultak a körülmények, hiszen az infláció jelentősen mérséklődött, csökkent a jegybanki alapkamat és a reálbérek is újra emelkedésnek indultak. A háztartások hitelfelvételi képessége tehát ismét javult, miközben a jelentős mértékű inflációs hullámot követően az árak is lényegesen magasabbak voltak, mint korábban. Mindezen folyamatok oda vezettek, hogy mostanra jóval nagyobb hitelösszegre van szükség ugyanazon hitelcél megvalósításához, így szinte törvényszerű, hogy emelkedik a felvett hitelösszeg.
A fentiekhez azt is hozzátehetjük, hogy a személyi hitelekből nagyon gyakran finanszíroznak olyan nagyobb horderejű kiadásokat, mint például gépkocsi vásárlása vagy lakásfelújítás. Ezek pedig mind olyan kiadások, amik jelentősen, akár az átlagos fogyasztóiár-indexnél is nagyobb mértékben drágultak az utóbbi években.
Mi várható még az idén?
A jövőt természetesen nem tudjuk megjósolni, ugyanakkor a korábbi évek tapasztalatai alapján lehetnek feltételezéseink arról, hogyan alakulhat a személyi hitelezés 2026 második felében. Ami az elmúlt évtizedben szinte mindig elmondható volt, az az, hogy a szerződésszám a harmadik negyedévben volt a legmagasabb, hacsak nem történt olyan változás a gazdaságban, ami jelentősen befolyásolta a keresletet - mint például 2020-ban a covid, vagy 2022 második felében a kiugróan magas infláció.
A 2026-os évre vonatkozóan még csak a január-júliusi adatokat ismerjük, ami alapján már világosan látszik, hogy a második negyedév eredménye idén is jócskán felülmúlta az első negyedéves számokat. A harmadik negyedévből azonban még csak a júliusi adatokat ismerjük, ami azonban már most elérte a 2026. második negyedéves eredmény 39,5%-át. Bár az elmúlt évtizedben az augusztusi-szeptemberi adatok nem egy esetben némileg elmaradtak a júliusitól, ennek ellenére az eddigi számok alapján nincs okunk feltételezni, hogy a harmadik negyedév ne lenne az idei évben is a legerősebb.
Hasonló trend rajzolódik ki a Bank360 oldalán elvégzett kalkulációkból is, amelyekből már az augusztusi adatok is rendelkezésre állnak. Eszerint a július-augusztusi kalkulációk száma a második negyedévi kalkulációk mintegy 70%-át tette ki, vagyis a nyár folyamán erősödött a személyi hitelek iránti érdeklődés. Ez alapján komoly okunk van feltételezni, hogy a 2026-os év minden idők legerősebbje lesz.
Ez a cikk tartalomcsere-együttműködés keretében a Magyar Állampapír Kalkulátor oldalán is olvasható.
