Az elmúlt hetek bejelentései alapján arra számíthatunk, hogy energiahatékonyági szempontból egyre jobb ingatlanok kerülhetnek a lakáspiacra: egyrészt az új építésű házak és lakások esetében 2021-től már úgynevezett megközelítőleg “nullenergiás” energiahatékonyságú ingatlanok kaphatnak használatbavételi engedélyt, míg a nemrégiben bejelentett otthonfelújítási program keretében sokan fordulhatnak például a megújulók, vagy más energetikai beruházások felé.
Új építésű ingatlanok: az elindult építkezéseknél is kell a minimum BB energetikai besorolás
Fontos tudni az új ház vagy lakás építését tervezőknek, hogy 2021-től már csak akkor kaphatnak használatbavételi engedélyt, ha az új ingatlan közel nulla energiaigényű, azaz költséghatékony az energiafelhasználása. Ezzel együtt az is előírás, hogy legalább 25%-ban megújuló energiát kell használnia az ingatlannak, azaz legalább “BB” energetikai tanúsítvánnyal kell rendelkeznie.
Kissé nehezebb helyzetet teremthet, hogy a már átadás előtt álló ingatlanok esetében is meg kell felelni az új előírásoknak. Ezeknél az eseteknél várható, hogy az ügyfelek a további szükséges energetikai beruházásokat már csak további hitelből tudják megfinanszírozni.
Otthonfelújítás: előre kell megfinanszírozni, de a költségek felét visszakapjuk
Az ősszel bejelentett felújítási program a háztartások ingatlanfelújítási szándékait igyekszik támogatni, az 50%-os támogatással “előrehozott” felújítások a hazai stratégiai ágazatot, az építőipart hivatott fűteni. A támogatásról mindent összegyűjtöttünk itt.
A támogatás hozzájárulhat a hazai viszonylatban elmaradott energetikai korszerűsítésekhez, amelyek az ingatlanpiaci mozgásokat serkenthetik, hiszen ma már egy lakás vagy ház eladásához energiatanúsítványt is csatolni kell, amely hiteles képet ad a megvásárolni kívánt ingatlan energetikai állapotáról. Márpedig a fűtési, hűtési költségek, energetikai kiadások az egyik legnagyobb szeletét jelentik a havi rezsiköltségeknek.
Energiahatékonyság: minden, ami megújuló, vagy takarékos módon fűt, hűt, esetleg áramot termel
A Bank360.hu által megkérdezett épületgépészeti szakemberek szerint a ma elérhető legideálisabb energiahatékonysági beruházás a hőszivattyú és a napelemes rendszerek kiépítése, de mindenekelőtt a falak hőszigetelése. Napelemes rendszer nélkül, csak hőszivattyúval is legalább harmadára csökkenthető a rezsi, hiszen a hőszivattyú árammal működik.
Ezek mellett persze már egy korszerűtlen kazán kicserélése kondenzációs kazánra - ami akár milliós tétel is lehet -, érzékelhető fűtési költségcsökkentést eredményezhet, ezzel megtakarítást hozva a háztartásnak.
A pénzügyi megtakarításon túl persze minden ilyen korszerűsítés hozzájárul az Európai Unió 2050-re elérni kívánt karbonsemlegességéhez, azaz a megújuló energiák alkalmazása környezet- és klímavédelmi céloknak is megfelel.
Korszerűsítésnél, kivált ha energetikai felújítással is jár, hitelben is gondolkodhatunk
Bár építőipari és épületgépészeti szakemberek ajánlják a jövőre életbe lépő otthonfelújítási programhoz, hogy a maximum 6 millió forintos beruházás egy részét kötelező legyen energetikai felújításra fordítani, valójában a tudatos pénzügyi gondolkodás, és ha úgy tetszik, “józan paraszti ész” is megerősíti ezt a szándékot.
Mivel a maximum 6 millió forintos értékű felújítást előre meg kell finanszírozni, és nem biztos, hogy a családi kasszában van ennyi megtakarítás, érdemes megfontolni a szabad felhasználású jelzáloghitel vagy személyi kölcsön felvételét. Ha a felújítással olyan korszerűsítéseket végzünk el az ingatlanon, amellyel számszerűsíthető megtakarítást érünk el, a hitel visszafizetése tervezhetően teljesíthető, a futamidő lejárta után pedig már tisztán hasznot hozhat, a fűtési és hűtési, vagy akár az áramköltségek jelentős megtakarításával.
Energiahatékonyság, energetikai audit
A hatályos jogszabályok szerint Magyarországon kötelező energetikai tanúsítványt készíteni minden új épület építésénél, valamint meglévő épület adás-vétele és bérbeadása során. Az energetikai audit eredményének eddig legalább “CC” besorolásúnak kellett lennie, a legmagasabb szint az “AA++”, miközben szakemberek szerint a magyarországi lakóingatlanok túlnyomó többsége átlagos minőségű, “FF” besorolású. Egy tanúsítvány 10 évig érvényes.
Energetika tanúsítványt kizárólag a Magyar Mérnöki Kamaránál erre jogosultságot szerzett szakemberek adhatnak, ára jellemzően 15-20 ezer forint körül mozog.
A Bank360.hu úgy látja: a 2021-től tervezett új ingatlan építésénél már eleve a minimum “BB” besorolású energetikai hatékonysági szintet elérő épületek tervezése kerülhet fókuszba, amely akár szükségessé is válhat a jövőben a lakáscélú hitelek folyósításához.
