A rezsiköltségek emelkedése az ingatlaneladók és lakásvásárlók számára is fontossá tette az energetikai tanúsítványt, amelyet eddig legtöbbször csak egy kötelező papírnak és költségnek tekintettek. Összefoglaltuk, mit kell tudni róla, mit tartalmaz, hogyan szerezhető be. 

Ma már minden lakóingatlannak az építéséhez, eladásához vagy bérbeadásához szükséges energetikai tanúsítvány, amely azt mutatja meg, hogy az ingatlan energetikai szempontból mennyire felel meg a követelményeknek, mennyi az energiaigénye. A rezsiköltségek 2022-es megemeléséig a gyakran energiatanúsítványnak hívott igazolást csak egy kötelezően beszerzendő költséges papírnak tekintették az ingatlant eladók és vevők is, mivel az értékesítéshez ezt mindenképpen be kellett szerezni, a meglétét és számát tartalmaznia kell az adásvételi szerződésnek.

Frissítés! 2023. november 1-jétől megváltozik az épületek energiahatékonyságát értékelő rendszer és új energetikai tanúsítványok jönnek. Továbbra is kötelező marad az energetikai tanúsítvány beszerzése az ingatlanok eladásához és bérbeadásához, de annak számát és átvételét már nem kell szerepeltetni a szerződésekben. Minderről bővebben ebben a bejegyzésünkben olvashat.

Mi az energetikai tanúsítvány? 

Az energetikai tanúsítvány egy igazoló okirat, amely a benne szereplő épület vagy lakás energiafelhasználásáról ad hiteles információt jogszabályban meghatározott  módszer alapján. Ezen felül leírja az ingatlan további energetikai jellemzőit, fűtési és melegvíz-ellátási rendszerét, továbbá javaslatot tesz az energetikai korszerűsítésre is. 

Az energetikai tanúsítvány (gyakran használt nevén energiatanúsítvány) szabályait a 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet tartalmazza. Ez alapján 12 kategóriába sorolják az ingatlanokat, az AA++ minimális energiaigényűtől a JJ kiemelkedően rossz kategóriáig. Minél jobb az ingatlan energetikai besorolása, annál kisebb energia szükséges a fenntartásához, ami az alacsonyabb rezsiben is megmutatkozhat. A magasabb kategóriájú ingatlanokat magasabb áron lehet értékesíteni, mint az alacsonyabb besorolásúakat.

Mi alapján sorolnak be egy ingatlant energetikai osztályokba?

A minősítéskor figyelembe veszik többek közt az ingatlan elhelyezkedését, az építéshez felhasznált anyagokat, a hőszigetelést, a nyílászárókat, a fűtési- és melegvíz-ellátási rendszert, a megújuló energia használatát. 

Az energetikai tanúsítvány korszerűsítési javaslatot is tartalmaz: az azt készítő műszaki szakértő felsorolja a fejlesztési lehetőségeket, amelyekkel a tulajdonos energiamegtakarítást, azáltal költségcsökkentést érhet el.

Mikor kell energetikai tanúsítványt készíttetni?

Az erről szóló kormányrendelet szerint az épület energetikai jellemzőit tanúsítani kell

• új épület építése,
• meglévő épület vagy önálló rendeltetési egység (mint például lakás, iroda, üzlethelyiség, szálloda) eladása vagy bérbeadása,
• 500 négyzetméternél nagyobb hatósági rendeltetésű, állami tulajdonú közhasználatú épület esetén.

Szükség lehet energetikai tanúsítvány kiállítására akkor is, ha valaki új ingatlan vásárlásához vagy energiamegtakarítást eredményező beruházáshoz támogatást, illetve hitelt igényelt, és a teljesülést igazolni kell.

Ingatlant vásárolnál? Válogass az Ingatlannet.hu országos kínálatából!

Nem kell energetikai tanúsítás egyebek mellett

• az önálló, más épülethez nem csatlakozó, 50 négyzetméternél kisebb alapterületű épületre,
• 4 hónapnál rövidebb használatra szánt lakhatást és pihenést szolgáló épületre (hétvégi ház, nyaraló),
• hitéleti célra szánt épületre,
• a használatba vételi engedélyt (bejelentést) megelőző tulajdonos csere esetén.

Kinek kell elkészíttetni, és mennyibe kerül?

Az épület energetikai tanúsítványának elkészíttetése a tulajdonos vagy a bérbeadó feladata, új építésű ingatlannál a használatbavétel előtt az építtetőé. Tanúsítványt csak hiteles tanúsító készíthet, az ára az ingatlan nagyságától függően pár tízezer forint lehet.

Melyik szerződésnek kötelező tartalmaznia?

Az ingatlan adásvételi vagy bérleti szerződésének tartalmaznia kell az energetikai tanúsítvány azonosító kódját (amely a „hiteles energetikai tanúsítvány” rövidítéseként HET előtaggal kezdődik és nyolc számjegyből áll), valamint a vevőnek vagy bérlőnek a nyilatkozatát arról, hogy a tanúsítványt vagy annak másolatát átvette a tulajdonostól/bérbeadótól.

Meddig érvényes?

Az energetikai tanúsítvány 10 évig érvényes, így az akár több adásvételhez is felhasználható. Ha időközben korszerűsítés történt az ingatlanon, akkor a tulajdonosnak érdemes új tanúsítványt készíttetni a következő adásvétel vagy bérbeadás előtt.

Mikor kötelező közzétenni?

Az ingatlanok hirdetéseiben - eladáskor vagy bérbeadáskor - kötelező közzétenni az ingatlan betűjeles energetikai besorolását, ha készült már róla tanúsítvány.

Honnan lehet megtudni egy ingatlan energetikai besorolását?

Egy adatbázisból bárki ellenőrizheti, hogy egy ingatlannak készült-e energetikai tanúsítványa, és az milyen minősítést tartalmaz. 

Az Országos Építésügyi Nyilvántartásban, az E-építés.hu oldalon az E-tanúsítás aloldalon a Tanúsítványok lekérdezése menüpontban az ingatlan helyrajzi száma vagy címe alapján lehet keresni (elegendő az utcát megadni, ha nem tudjuk a házszámot), illetve a tanúsítvány HET száma alapján is indítható szűrés. Ehhez nem kell regisztráció, sem ügyfélkapus azonosítás. A keresés eredményeként megtudható az ingatlan betűjeles energetikai besorolása, az energetikai tanúsítványának száma és feltöltésének ideje, amelytől számítva 10 évig hatályos. A teljes műszaki dokumentum azonban nem tölthető le a nyilvánosság számára.

Az online lekérdezéssel ellenőrizhető például, hogy egy ingatlan adásvételi szerződésében szereplő HET szám megtalálható-e a hivatalos nyilvántartásban, és a tanúsítvány pontosan milyen címhez tartozik.

Ingyen igényelhető pótlap

A jelenlegi dupla betűs energetikai besorolási rendszert - amely AA++ minimális energiaigényűtől a JJ kiemelkedően rosszig 12 kategóriát tartalmaz - 2016-tól alkalmazzák, korábban, 2013-tól 2015 végéig tíz kategória volt érvényben, amelyeket egy betűvel jelöltek. A két besorolási rendszer nem összehasonlítható, az új rendszer számos műszaki kérdésben eltér a korábbitól.

Azért, hogy a korábbi tanúsítványok többlet díj fizetése nélkül is felhasználhatók legyenek, azokhoz az E-tanúsítás oldalon a „Tanúsítvány pótlap igénylés” menüpontban az újabb, kétbetűs energetikai besorolást tartalmazó pótlap kérhető. A rendszer a HET szám beírása után automatikusan generálja a pótlapot, amely letölthető. Az csak az eredeti tanúsítvánnyal együtt érvényes, az érvényességi ideje a korábbi tanúsítvány kiállítási idejétől számított 10 év.

Az EU-s szabályokkal összhangban 2016-tól bevezették hazánkban is a „közel nulla energiaigényű” épületekre vonatkozó követelményeket, amelyeknek a BB és az annál jobb besorolású (AA, AA+ és AA++) épületek felelnek meg. Az energiafogyasztásuk nem haladhatja meg a 100 Kwh/négyzetméter/évet, a külső felületeknek nagyrészt hőszigeteltnek kell lenni, és az energiafogyasztás legalább 25 százalékát megújuló energiaforrásból kell fedezni.

A kormány több mint három éves haladékot követően 2024. június 30-ra tolta ki azt a határidőt, amely után csak közel nulla energiaigényű új építésű ingatlanok kaphatnak használatbavételi engedélyt Magyarországon.

Ki állíthat ki hiteles energetikai tanúsítványt?

Energetikai tanúsítói tevékenységet csak az folytathat, aki rendelkezik kormányrendeletben meghatározott szakirányú végzettséggel és szakmai gyakorlattal, nem áll eltiltás hatálya alatt és büntetlen előéletű. Az állíthat ki tanúsítványt, aki szerepel a Magyar Mérnöki Kamra és a Magyar Építész Kamara névjegyzékeiben. A kamarák honlapján közzétett szakmai névjegyzékekben a tanúsításra vagy az energetikai tanúsításra szűrve megyénként vagy településenként lehet szakembert választani (a nevük mellett TÉ jelöléssel szerepel az engedély száma). 

A hiteles energetikai tanúsítók az Országos Építésügyi Nyilvántartás E-tanúsítás adatbázisába töltik fel – regisztráció és ügyfélkapus azonosítás után – a megrendelőik számára elkészített tanúsítványokat.

Az energetikai tanúsítványokkal kapcsolatban a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara végez ellenőrzéseket: évente, véletlenszerűen kiválasztva az E-tanúsítás alkalmazásba feltöltött tanúsítványok 2,5 százalékát ellenőrzik, és hatósági intézkedéseket kezdeményezhetnek. Jogszabálysértés esetén az energetikai tanúsítvány kiállítója figyelmeztetést vagy bírságot kaphat. 

Mit tartalmaz az energetikai tanúsítvány?

A tanúsítvány első része tartalmazza az ingatlan adatait, az energetikai besorolás betűjelét és az „összesített energetikai jellemző” értékét. (Ez az épület energiahatékonysági mutatószáma, minél alacsonyabb az értéke, annál kisebb az épület energiafogyasztása. Azt mutatja meg, hogy egy négyzetméterre vetítve mekkora a vélt energiafelhasználása az ingatlannak egy évben, mértékegysége a KWh/négyzetméter/év). A tanúsítvány második részében az energetikai számítások kapnak helyet. A harmadik rész a felújítási javaslat, amely az ingatlanon megvalósítható korszerűsítéseket sorolja fel. A végén pedig a mellékelt dokumentumok és fényképek vannak.

A besorolási osztályt a vizsgált épület összesített energetikai jellemzője és a viszonyítási alap arányának százalékban kifejezett értéke alapján kell meghatározni.

Az erről szóló rendelet szerint az összesített energetikai jellemző: “az épület energiafelhasználásának hatékonyságát jellemző számszerű mutató, amelynek kiszámítása során figyelembe veszik az épület telepítését, a homlokzatok benapozottságát, a szomszédos épületek hatását, valamint más klimatikus tényezőket, az épület hőszigetelő képességét, épületszerkezeti és más műszaki tulajdonságait, az épülettechnikai berendezések és rendszerek jellemzőit, a felhasznált energia fajtáját, az előírt beltéri légállapot követelményeiből származó energiaigényt, továbbá a sajátenergia-előállítást”.