A legtöbben fejenként 100 és 300 ezer forint közötti kiadással számoltak az idei nyaralás kapcsán, a pihenésre indulók 8 százalékánál azonban 600 ezer forintnál is magasabb volt ez az összeg - derül ki egy friss kutatásból.
A CIG Pannónia Biztosító online kérdőíves felmérése során a válaszadók közel 90 százaléka jelezte, hogy elment idén nyáron nyaralni. Közülük a legtöbben (40,8 százalék) belföldre utaztak. Több mint negyedük külföldi nyaralásra indult, 21,1 százalékuk itthon és a határon túl is nyaralt az idén.
A legtöbben (40 százalék) fejenként 100 és 300 ezer forint körüli költéssel számoltak. A válaszadók negyede fejenként 50 és 100 ezer forint közötti összegből hozta ki a nyaralást, 16,5 százalékuk pedig 300 és 600 ezer forint között költött erre a célra. Az online kérdőívet kitöltők 8 százaléka fejenként 600 ezer forintnál is többet szánt a nyaralásra.
A többség a nyaralás során is szembesült a magas inflációval, a válaszadók 52,8 százaléka szerint minden drágult, így jelentősen magasabb volt az erre fordított összeg idén, mint a múlt évben. 30 százalék tapasztalta úgy, hogy lényegében nem változtak a kiadásai, 6,7 százalék pedig olcsóbban tudta megoldani az idei pihenést, mint 2021-ben. Ez persze nem jelenti azt, hogy ugyanazt a nyaralást úszta meg kevesebből vagy ugyanannyiból.
A pandémia és háború a nyaralásra is hatással volt
A felmérés eredményei alapján a többség utazási szokásaira a pandémia és az orosz-ukrán háború egyaránt hatással volt. A megkérdezettek 46,3 százaléka kevesebbet utazik és sokkal jobban meggondolja, hogy hová megy, míg 13 százalék ha nem muszáj, inkább nem utazik külföldre. Viszonylag sokan vannak azonban (az összes válaszadó 40,7 százaléka), akik egyáltalán nem változtattak utazási szokásaikon, ugyanannyit és ugyanúgy utaznak, mint a pandémia és a háború előtt.
Odafigyelünk a biztonságra
A válaszadók több mint kétharmada jelezte, hogy minden utazása előtt köt utasbiztosítást, további 13,1 százalék pedig arról számolt be, hogy a hitelkártyájához/bankkártyájához alapvetően jár ilyen szolgáltatás. További 6,4 százalék ha nem is mindig, de általában köt utasbiztosítást, főleg akkor, ha sportolást is tervez a nyaralás során. A válaszadók mindössze 13,4 százaléka jelezte azt, hogy egyáltalán nem köt utasbiztosítást.
A kutatás során megkérdezettek összesen 54,5 százaléka véli úgy, hogy a mostani helyzetben – a pandémia vagy a reptéri problémák miatt – még fontosabb, hogy rendelkezzen utasbiztosítással, a fennmaradó 45,5 százalék viszont úgy látja, hogy korábban is pont ugyanennyire fontos volt az utasbiztosítás.
A legtöbben, a válaszadók 44 százaléka 5-10 ezer forint közötti összeget szánna egy egyhetes nyaralás során utasbiztosításra fejenként, valamivel kevesebben (40%) pedig 3-5 ezer forintot fordítana maximum erre a célra. Viszonylag kevesen – a válaszadók mindössze 8 százaléka – szánna 10-15 ezer forintot biztosításra a nyaralás előtt, és ugyanennyien akár 15 ezer forintnál többet is kifizetnének erre, feltéve, hogy a biztosítás fedezi az összes kockázatukat.
Kigyógyulóban a piac a járványból
A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) tagjainak utasbiztosítási díjbevétele a múlt évben közel 8 milliárd forint volt, ami mintegy negyedével több a 2020-asnál. A pandémia előtti időszak eredményeitől azonban ez is jócskán elmarad, hiszen 2019-ben még 18 milliárd forintos volt az utasbiztosítási piac nagysága.
