Hiába szorított az adóprésükön a kormány, a bankok még így is növelni tudták a nyereségüket. Kilenc hónap alatt már 1419 milliárd volt a profitjuk, holott a jegybank a tavalyinál jóval alacsonyabban tartja az alapkamatot, és augusztus óta magasabb tranzakciós illetéket kell fizetniük.
Kilenc hónap után már 1419 milliárd forintnyi nyereség keletkezett a magyar bankszektorban - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adataiból. Ez a konszolidált eredmény, ami tisztán csak a hazai bankok profitját mutatja. A nem konszolidált adatokban ennél nagyobb nyereség (1567 milliárd forint) látható, de ebben a leánycégektől származó tételek is benne vannak, vagyis tartalmazza az OTP külföldi leánybankjainak, illetve a csoportba bevont más cégek (például alapkezelők) profitját.
A konszolidált profit is hatalmas mindenesetre, csaknem 25 százalékkal haladja meg a 2023-asat, ami szintén óriási rekordnak számított. Ezt az adatot is torzítják olyan tételek, mint a leánycégektől kapott osztalék, ami az idén 448 milliárd forint volt, vagyis a banki profit harmadát nem is maguk a bankok termelték meg. Az osztalékoktól megtisztított eredmény is 15 százalékkal jobb lett viszont a tavalyinál, kilenc hónap után 971 milliárd forintnál tartott a bankszektor.
Felemásan alakult a hitelezés
A bankok legfőbb tevékenysége a hitelezés, ami az idén nem hozott sokat a konyhára. A lakossági hitelezés ugyan jól ment, a vállalati hitelek viszont nem fogytak, emiatt a kamateredmény nem is alakult fényesen, kis mértékben elmaradt a tavalyitól. A díj- és jutalékeredmény viszont több mint 46 százalékkal nőtt 2023 első kilenc hónapjához képest 746 milliárd forintra. Ebben nincs sok meglepetés, hiszen 2023-ban 17,6 százalékos volt az átlagos infláció, amit sok bank egy az egyben áthárított az ügyfelekre díjemelés formájában. Másrészt augusztustól a másfélszeresére nőtt a tranzakciós adó, amit szintén áthárítottak a bankok a vállalati ügyfélkör jelentős részére.
A háztartások hitelállománya több mint 10 százalékkal nőtt 2023 harmadik negyedéve óta, szeptember végén megközelítette a 10 800 milliárd forintot, októberben pedig tovább emelkedett.
A lakosság körében minden hiteltípus rendkívül népszerű az idén, a személyi kölcsönöknél várhatóan rekordot dönt a folyósítás összege, és a lakáshieteknél is van esély erre. Borítékolható, hogy az idén átlépi a 11 ezer milliárd forintos lélektani határt a háztartások banki hiteleinek az állománya.
A vállalati hitelek összege 12 341 milliárd forint volt szeptember végén, ez csak 3,4 százalékos növekedés éves alapon, de júniushoz képest például csökkent az állomány. A vállalkozások óvatosak maradtak, a beruházások csúsznak, sok kkv pedig támogatott hitelprogramra vár. A vállalati hiteleknél a forintban számolt állomány ráadásul csalóka, hiszen a hitelek 47 százaléka deviza alapú, a forint pedig gyengült tavaly óta, az állománynövekedés egy része ennek köszönhető.
A tőkehelyzet stabil, a fiókbezárások folytatódnak
A betétállományok nőttek tavaly óta, a háztartások szeptember végén több mint 12 900 milliárd, a vállalatok 15 568 milliárd forintot tartottak a számláikon. A bankok saját tőkéje több mint 18 százalékkal nőtt egy év alatt, és meghaladta a 8560 milliárd forintot. A bankok tőkehelyzete az MNB adatai alapján stabil, a likviditási helyzetük is kiváló, a tőkearányos jövedelmezőségük is magas, a nem teljesítő hitelek aránya pedig csökkent, már csak 2,6 százalékos.
A pénzintézetekben dolgozók állása is stabilnak mondható, szeptember végén az átlagos statisztikai létszám már megközelítette a 39,5 ezret, ez hasonló a korábbi negyedévekéhez. A fiókok száma ugyanakkor folyamatosan csökken, a harmadik negyedév végére már csak 1418 egység maradt, és a digitális bankolás további terjedésével, ez a tendencia folytatódhat. Tíz év alatt felére csökkent a bankfiókok száma, de az elmúlt néhány évben már lelassult ez a folyamat.
