Egy helyrajzi számon ideális esetben egy ingatlan található, előfordulhat azonban, hogy egy helyrajzi számon több önálló lakás is van. Felmerül a kérdés, hogy ez a körülmény befolyásolja-e a hiteligénylést, és ha igen, akkor hogyan. Erre a kérdésre kerestük a választ a cikkben.
Az osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlanra is felvehető lakáshitel, néhány plusz feltételnek azonban meg kell megfelelni ahhoz, hogy a bank be tudja fogadni az igénylést. Ezek az alábbiak:
- az ingatlannak önállóan is forgalomképesnek kell lennie,
- az ingatlannak az igénylő tulajdonában kell lennie - ha több tulajdonosa van az ingatlannak, akkor minden tulajdonosnak részt kell vennie a hitelügyletben,
- az ingatlannak önálló bejárattal kell rendelkeznie,
- műszakilag el kell határolódnia a telken álló többi ingatlantól,
- az ingatlannak külön mérőórával kell rendelkeznie,
- az ingatlannak lakóingatlannak kell lennie.
A tulajdonostársaknak is lesz feladata
Osztatlan közös tulajdon esetén a hiteligénylésnél az úgynevezett használati megállapodást is csatolni kell, mely az ingatlan jogának a megosztását tartalmazza. Ezt a megállapodást alá kell írnia az összes tulajdonostársnak - ha ez nem történik meg, a bank nem tudja befogadni a hitelkérelmet. Azt érdemes megjegyezni, hogy a szerződés aláírása nem jelent hátrányt a tulajdonostársakra nézve, hiszen a jelzálogjogot csak az igénylő tulajdoni hányadára jegyzik be, vagyis az azonos helyrajzi számon álló többi ingatlan nem kerül veszélybe, még akkor sem, ha az igénylővel szemben végrehajtási eljárás indul.
Emellett van egy másik fontos feladatuk is a tulajdonostársaknak: le kell mondaniuk az elővásárlási jogukról, és az igénylőnek a lemondó nyilatkozatot is be kell mutatni a folyósító hitelintézetnél. Ennek az egyszerűbb módja az, ha az adásvételi szerződést intéző ügyvéd nyilatkozik arról, hogy a lemondó nyilatkozatokat beszerezte, és ennek eredményeként a vevő tulajdoni bejegyzésének nincs jogi akadálya. Az ügyvéd mellett az osztatlan közös tulajdon tényét az értékbecslő felé is jelezni kell.
Nem csak lakásvásárlás lehet a cél
Ha az ingatlan megfelel a bank által támasztott feltételeknek, és az igénylő benyújtott minden szükséges dokumentumot, akkor nincs akadálya az igénylésnek. Ez abban az esetben is igaz, ha nem lakásvásárlás a célja a hiteligénylésnek, hanem például szabad felhasználású jelzáloghitel igénylése vagy egy korábban felvett kölcsön kiváltása jelzáloghitellel.
Mi a helyzet a csokkal?
A fenti helyzet általánosságban a piaci kamatozású jelzáloghitelekre vonatkozik. Felmerül a kérdés, hogy ugyanez igaz-e a csok igénylőkre is, hiszen ott szigorúbbak az ingatlanra vonatkozó szabályok.
A csok rendelet szerint az osztatlan közös tulajdon nem kizáró ok, de az igénylésnél nyilatkozni kell róla, hogy a csokkal érintett lakásra vonatkozóan “a támogatott személynek az ingatlan-nyilvántartásban nyilvántartott kizárólagos használati joga áll fenn”. Abban az esetben pedig, ahol egy ingatlanon belül több különálló lakás jön létre - például a tetőtér-beépítésnek köszönhetően - a lakás teljes területének használatára jogosító használati megosztási megállapodást kell aláírnia a tulajdonosoknak.
