Május elsejéig tíz bank emeli meg számlaköltségeit a tavalyi infláció miatt. Az ügyfeleknek az éves számlakimutatásuk segítségével érdemes átnézniük a költségeiket, összehasonlítani a bankok ajánlatait, és ez alapján számla- vagy akár bankváltással csökkenteni a kiadásaikat.

Március óta futószalagon emelik a bankok a számlaköltségeket, jellemzően a tavalyi átlagos inflációval, 14,5 százalékkal megegyező mértékben. A sort még az OTP kezdte, de a KSH tavalyi inflációs adatának publikálása után rákapcsoltak a többiek is.

Amint arról korábban már többször beszámoltunk, a szerződési feltételeikbe foglalt lehetőséggel áprilistól több bank is élt, májustól pedig további pénzintézetek lépik meg a számlaköltségek inflációs emelését. Innentől szinte egyöntetűen drágul a bankolás az ügyfeleknek.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) összegzése alapján 2023. május 1-ig tíz bank növeli a lakossági számlák díjait, ezáltal akár több ezer forinttal is megemelve a fogyasztók éves terheit. A díjemelések egyes esetekben akár a tavalyi 14,5 százalékos infláció mértékét is meghaladhatják.

A fogyasztók számára a díjakat csak akkor lehet egyoldalúan, számukra kedvezőtlenül módosítani, ha annak feltételeit az ügyféllel eredetileg megkötött keretszerződésben egyértelműen rögzítették. A díjemelésre okot adó feltételeket oklista tartalmazza, amelyeket a szolgáltatók jellemzően a keretszerződés részét képező Általános szerződési feltételekben vagy Üzletszabályzatban tesznek közzé. Ezek a listák nem egységesek, ám kivétel nélkül mindegyik tartalmazza, hogy a számladíj az infláció mértékével emelhető.

Adót is átháríthatnak az ügyfélre

A bankok egyéb indokok miatt is módosíthatnak a díjakon. Előfordulhat például, hogy a számukra jogszabályváltozás miatti többletfizetési kötelezettséget (adóemelkedést) hárítják át jogszerűen. Ilyenkor összeadódhat a több elemből álló emelés mértéke. 

A Bank360.hu szakértői arra hívják fel a figyelmet, hogy hiába a politikai kommunikáció arról, hogy a bankok nem háríhatják át az adóemeléseket az ügyfelekre, és ezt a felügyelet majd szigorúan ellenőrzi, a valóságban a plusz adók javarészt megjelennek a díjakban, mert erre a az általános szerződési feltételekben és az üzletszabályzatokban a bankok eleve lehetőséget teremtettek maguknak. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy bármilyen adót be lehet építeni bármilyen díjba, költségbe, így az MNB-nek van mit vizsgálni, de a bankok igyekeznek a legszélesebb lehetőséget szabni erre maguknak.

Üzleti megfontolásból előfordulhat, hogy a lehetséges mértéknél mérsékeltebb emelést hajt végre egy pénzintézet. Megeshet viszont az is, hogy egy adott évben (részben vagy egészben) nem módosítja az inflációnak megfelelően díjait, ám a következő évben az előző két év inflációjának megfelelő mértékkel emel. Az MNB tapasztalatai szerint van példa arra is, hogy egy intézmény nem az éves fogyasztóiár-indexek, hanem a korábbi emelés óta eltelt havi inflációk alapján emel, s így például másfél évnyi pénzromlás hatását érvényesíti.

Jogszabály szerint (az egyúttal a számlaszerződést is módosító) díjemelést tartalmazó Hirdetményt annak hatálybalépését megelőzően két hónappal közzé kell tenni. Ezt a fogyasztók az intézmények honlapján a később vagy a jövőben hatályba lépő Hirdetmények között találhatják meg. Ezekben a szolgáltatóknak meg kell jelölni a díjemelés okát, és átláthatóvá kell tenni a módosuló díjtételeket.

Panaszt lehet tenni a díjemelés miatt

Ha egy ügyfél jogszerűtlennek tartja a bankja által vele szemben megtett díjemelést, első lépésként célszerű írásban panaszt tenni. Amennyiben ezt a bankja elutasítja, az MNB-hez fordulhat jogorvoslatért. A díjemelések jogszerűségét az MNB folyamatos vizsgálja, jogsértés gyanúja esetén vizsgálatot indít.

Az elmúlt években az MNB 142 intézménynél állapította meg a pénzügyi tranzakciós illeték áthárításához kötődő jogszabályellenes díjemelést. A pénzintézetek 1,86 milliárd forint bírság kiszabása mellett 4 milliárd forintot térítettek vissza az ügyfeleknek.

Nagy különbség is lehet a számladíjak között

A különböző számlák közt akár egy bankon belül is lehetnek érdemi díjkülönbségek. Ezért az ügyfeleknek érdemes megnézni a számla után általuk 2022-ben fizetett teljes költséget. Erről a bankoknak január 31-ig kell az ügyfeleknek díjkimutatás küldeni, amelyben a tavalyi tranzakcióikat és költségeket összesítik. Ha valaki nem kapott ilyet, akkor érdemes megnéznie például az interbenki üzeneteit, mert a bankok nem igyekeznek nagyon az arcukba tolni ezeket a költségeket, így olyan módon is eleget tehetnek a kötelezettségüknek, hogy az ügyfél ezt észre sem veszi.

A bankok ajánlatait a Bank360.hu bankszámla kalkulátorával gyorsan és egyszerűen össze lehet hasonlítani. Amennyiben ez alapján úgy dönt valaki, hogy bankot vált, igénybe veheti az egyszerűsített bankváltás lehetőségét. A döntés előtt viszont az ügyfélnek érdemes figyelembe venni, hogy a jelenlegi bankjánál van-e olyan szolgáltatás (például az, hogy egy jelzáloghitelhez kötődő kamatkedvezmény fejében bizonyos összegű jövedelme oda érkezik), amelynek feltétele a jelenlegi számla megléte.

Sokan azért maradnak még ma is a drága bankjuknál, mert tartanak a bankváltással járó macerától. Ez pedig már indokolatlan, mert az egyszerűsített bankszámlaváltás során az adminisztráció túlnyomó részét a bankok elintézik egymás között, és ennek során a meglévő bankunk sem tehet keresztbe nekünk. Ennek lépéseit itt írtuk le részletesen.