Az MNB ma délután 15 bázisponttal emelte az alapkamatot, így szeptember 22-től már 1,65 százalékos értéket tesz ki a jegybanki irányadó ráta a sorozatos emelések következményeként - derült ki a Monetáris Tanács havi kamatdöntő ülése után.

Bár már sorozatban a negyedik hónapban emelte az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank döntéshozó szerve, a 15 bázispontos emelés így is elmarad a nyári hónapokban tapasztalt havi 30 bázispontos emelésektől, vagyis az MNB lassított a monetáris szigorítás ütemén. A kamatemelési ciklus azonban az alacsonyabb intenzitás ellenére is folytatódik, összesen már 1,05 százalékkal nőtt az irányadó ráta június óta. Vagyis a majdnem tíz év elteltével újrakezdett szigorítás továbbra is folyamatban van a tavasz óta 5 százalék környékén ingadozó éves fogyasztói áremelkedéssel összhangban.

Az egynapos betét és az egynapos hitel szintén 15 bázisponttal emelkedett, vagyis a kamatfolyosó továbbra is szimmetrikus a 0,7 és 2,6 százalékos szintek között. A bankközi kamatokat jellemző 3 hónapos BUBOR mutató ma 1,66 százalékos értéket vett fel, tehát a lépés nem számított meglepetésnek, a piaci árazás még minimálisan meg is haladta a kamatemelkedés mértékét.

Virág Barnabás a döntést követő háttérbeszélgetésen megerősítette, hogy a következő hónapokban is folytatják a kamatemelési ciklust, várhatóan a jelenlegi 15 bázispontot kitevő mértékkel. Emellett további szigorító intézkedéseket is bejelentett: a heti állampapír-vásárlás célszámát 50 milliárd forintról 40 milliárdra csökkenti az MNB, emellett fokozatosan kivezeti a forintlikviditást nyújtó swapeszközt, vagyis mind a hosszú távú, mind a rövid távú hozamok eddigi alacsonyan tartását elősegítő eszközök fokozatosan kivezetésre kerülnek, megerősítve a kamatemelési ciklus hatásait.