Sokkal jobban félünk a különböző internetes csalásoktól, mint a betörésektől - derült ki egy friss kutatásból. A tíz legnagyobb félelmünk közül hat köthető ilyen visszaélésekhez, jellemzően valamilyen banki csaláshoz. Az aggodalomra van is ok, mert meredeken emelkedik az ilyen visszaélések száma Magyarországon.
Az emberek 97 százaléka hallott már valamilyen banki csalástípusról és a megkérdezettek több, mint felének van olyan ismerőse, aki találkozott is ilyen próbálkozással, 41 százalék pedig személyesen is tapasztalt ilyen kísérletet – derült ki az OTP Bank megbízásából készült reprezentatív felmérésből, amiben a résztvevőket a legnagyobb félelmeikről is megkérdezték.
Az emberek tíz legnagyobb félelme
- közlekedési baleset: 64 százalék aggódik miatta
- adatok ellopása interneten (pl. személyes fiók feltörése): 64 százalék
- csalók bankszámlához való hozzáférése: 61 százalék
- bankkártyával való visszaélés: 60 százalék
- csalók virtuális károkozása számítógépen, mobiltelefonon: 57 százalék
- online csalások, megtévesztések: 57 százalék
- betörés: 54 százalék
- online vásárlásokhoz köthető csalások: 54 százalék
- autó vagy egyéb értéktárgy ellopása: 54 százalék
- verbális vagy fizikai erőszak közterületen: 52 százalék
Elhatalmasodott az emberekben a kiber para
Az emberek tíz legnagyobb félelméből tehát hat kapcsolódik a kiberbűnözéshez. A visszaélésekkel kapcsolatos félelmek jogosak, valóban megnövekedett az online térben a csalási kísérletek száma, és a csalási módszerek is egyre változatosabbak és kifinomultabbak.
A tájékozódás és a tudatosság azonban segít a sikeres védekezésben, az áldozattá válás elkerülhető néhány fontos óvintézkedés betartásával, illetve a bankok online csatornái biztonsági funkcióinak használatával. A kétlépcsős azonosítással, a jelszavak változtatásával is jelentősen csökkenthető az áldozattá válás esélye.
A telefonon és e-mailben érkező megkereséseknél is érdemes körültekintőnek lennünk, mindig ellenőrizzük a küldő hitelességét, sose kattintsunk elővigyázatlanul, automatikusan e-mailben vagy sms-ben érkező linkre. Különösen akkor, hogy olyan dologra kérnek, amit korábban még nem csináltunk sikeresen és biztonságosan, negatív következmény nélkül.
Fontos tudni azt is, milyen adatokat nem kér a bank, ezeket tehát másoknak se adjuk meg:
- az elektronikus szolgáltatásához tartozó belépési azonosító adatait,
- a belépéshez, illetve pénzügyi műveletekhez kiküldött egyedi biztonsági kódot,
- bankkártyához tartozó TeleKódot vagy CVC kódot,
- távoli elérést biztosító alkalmazás letöltését.
Drasztikusan nő a csalások száma
Egy vagy több lépéssel mindig a hatóságok előtt járnak a kiberbűnözők, a technikájuk pedig olyan mértékben változott az elmúlt években, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is módosított miattuk a nemrégiben közzétett, az elektronikus pénzforgalomban előforduló csalásokat összesítő statisztikáin. A teljes pénzforgalom arányában véve persze a csalások volumene nem nagy, de az a néhány ezer érintett, aki áldozattá válik, fájdalmas tapasztalatot szerez.
Az MNB adatai szerint drasztikus mértékben nő a bankszámlás, bankkártyás csalások száma. 2023 első negyedévében minden korábbinál több alkalommal, összesen 4150 esetben jártak sikerrel a bűnözők, akik így 3,1 milliárd forintnál is több kárt okoztak a bankszámla- és bankkártya-tulajdonosoknak. Ennek a kárnak a döntő részét - 2,8 milliárd forintot az ügyfelek viselték.
A hagyományosnak mondható bankkártyás visszaéléseknél már sokkal nagyobb károk keletkeznek az adathalászok tevékenysége nyomán. Az idei első negyedévben a kibocsátói oldalon 39 447 esetben fordult ez elő, és több mint 1,1 milliárd forint volt az okozott kár. A bankok szinte már naponta figyelmeztetik az ügyfeleiket adathalász-támadásokra.
A pszichológiai manipulációval, megtévesztéssel operáló csalók által okozott károk száma 238 volt. Ezekben az esetekben a bűnözők viszonylag nagy összeggel károsították meg az áldozatokat, az átlagos kár 256 ezer forint volt. Problémát jelent, hogy ilyenkor az ügyfelek maguk adják meg azokat az adatokat, hagyják jóvá azokat a tranzakciókat, amelyekkel a csalók megszerzik a pénzüket, emiatt általában kártérítésben is hiába reménykednek.
