Pesszimisták a jövővel kapcsolatban a nagyvállalatok, de a makrogazdasági elemzők szerint is aggasztó a helyzet. A felzárkózás lelassult, az infláció is ismét emelkedhet - mondják a K&H Bank szakértői. 

Sötéten látják a jövőt a cégvezetők - derült ki a K&H nagyvállalati növekedési index felméréséből. Ismét csökkent az index, ennek hátterében főleg a gazdasági környezet továbbra is negatív megítélése áll. Saját kilátásaikat azonban kedvezőbbnek látják a vállalatok, ezen a téren még mindig enyhe optimizmus, kivárás figyelhető meg. 

Rövid távon nem várnak jelentős javulást a nagyvállalatok. A magyarországi, kétmilliárd forint feletti éves árbevétellel rendelkező cégek következő egy évre vonatkozó kilátásait és terveit mutató hangulatindex -2 ponton áll, ami egy enyhe pesszimista hangulatot tükröz. „Az elmúlt 2 negyedévben lassú lejtmenetbe kapcsolt az index. Ez annak tudható be, hogy a gazdasági környezet alakulását továbbra is negatívan látják a cégek, míg a saját helyzetükkel kapcsolatban inkább a kivárás jellemző. A makro részindex ugyanis az előző negyedévi -13 ponthoz képest is még lefele mozdult 1 ponttal, míg a vállalati részindex megtartotta az előző negyedévi 3 pontos értékét” – tájékoztatott Rajna Gábor, a K&H vállalati divíziójának vezetője.

Az infláció aggasztja a vállalkozásokat

Középtávon, 3 évre előretekintve már optimistábbak a cégvezetők. A forint további gyengülését ezen a távon már kevesebben várják, de sok cég tart attól, hogy megmarad a volatilis árfolyam, és ez kedvezőtlen hatással lesz a gazdálkodásukra. Az infláció továbbra is aggasztja a vállalatokat, a kormányzati intézkedésekkel kapcsolatban azonban mérséklődtek az aggályok. Sok cég gondolja azt, hogy a finanszírozási lehetősége korlátozása, hiánya miatt nem tud majd beruházni a jövőben. 

A várhatóan gyenge kereslet miatt a beruházási hajlandóság is visszafogott: továbbra is csak a vállalatok 40 százaléka számol valamilyen fejlesztéssel, ami némi visszaesés az előző negyedévi 42 százalékhoz képest. A beruházási célokat tekintve nincs változás, a technológiai fejlesztések állnak az élen, amit a cégek 27 százaléka tervez. Második helyre azonban idén feljött a kapacitásbővítés.

Az infláció mostanra visszatért a régió és az eurozóna szintjére, a maginfláció azonban még magasabb, mint a többi országban, emiatt indokolt a félelem, hogy emelkedhetnek az árak - mondja Németh Dávid vezető elemző. Az élelmiszerinfláció tavaly lényegesen magasabb volt, mint más országokban, ennek a korrekciója okozza most a jó inflációs eredményeket. Az áprilisi infláció hasonlóan alakulhat a márciusihoz, ami 3,7 százalékos volt, ezt követően viszont már magasabb lehet a mutató. 

A felzárkózáshoz többre van szükség

A magyarországi felzárkózás 2013 óta erős volt, de 2019 után ez a folyamat lelassult. Változás nélkül 10 év múlva sem lesz Magyarország 90 százalékos felzárkózási szinten az uniós átlaghoz képest a vásárlóerő paritáson mért egy főre eső GDP-t figyelembe véve. “Komoly változás kellene ahhoz, hogy új növekedési sebességre kapcsoljon a gazdaság” - mondja Németh Dávid. Az egyik probléma a népesség csökkenése, a kivándorlás és a népesség fogyása nem kedvez a gazdaságnak, a munkaképes lakosság száma csökken. 

A gazdaság fejlesztéséhez ezért hatékonyságjavulásra, a tőkebeáramlás fokozására és a munkaerő minőségi képzésére lesz szükség, a vállalati szektornak tehát ebbe az irányba kell lépni” – hangsúlyozta Németh Dávid. 

A beruházások visszafogásának nem az az oka, hogy nincsenek források, a vállalati profitok is alapvetően jók, az exportpiaci viszont szenvedett az elmúlt években, az eurozóna gazdaságának lassulása a magyar cégeket is érintette. A kamatcsökkentés tovább folytatódnak, az év végére 6,25 százalékos alapkamatot vár a K&H.