Az élelmiszerárak alakulása idén már nem növeli, hanem visszafogja az inflációt Magyarországon. Bár a boltokban még mindig többet kell fizetni a pénztáraknál, mint egy éve, de már nem az élelmiszerek, hanem más termékek miatt – derült ki az Erste elemzéséből. 

Az idén is tovább emelkednek az élelmiszerárak Magyarországon, az elmúlt két évben tapasztalt jelentős drágulás után azonban a növekedés mértéke visszatér egy konszolidált, egyszámjegyű szintre. A mezőgazdasági termelői árak éves szinten 2-4 százalékkal, míg az élelmiszeripar belföldi árai 3-5 százalékkal nőhetnek, az élelmiszerek kiskereskedelmi ára pedig átlagosan 3-4 százalékkal haladhatja meg az egy évvel korábbi szintet – prognosztizálta a bank sajtótájékoztatóján Fórián Zoltán, az Erste Agrár Központ vezető szakértője.

A mezőgazdasági termelői árak emelkedése éveken át nem érvényesült a kiskereskedelmi árakban, a kiskereskedelem ugyanis komoly érdekérvényesítő képességekkel rendelkezett. A helyzet azonban 2022-2023-ban megfordult, és óriási élelmiszer-inflációt eredményezett a termelői árak növekedése. Ezt az árstopok is fokozhatták - mondta Fórián Zoltán. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) is többször felhívta a figyelmet az árstopok inflációt gerjesztő hatására. 

A vásárlók pénztárcája nem bír el mindent

A kiskereskedelmi forgalom volumene a tavalyi csökkenés után 2024-ben már újra – kisebb mértékben – növekszik az élelmiszerárak idei visszafogottabb emelkedésének köszönhetően. A vásárlók pénztárcája azonban továbbra sem bír el mindent, amit korábban, ezért reneszánszukat élik az áruházak olcsóbb, saját márkás termékei és a vásárlói hűségprogramok. A fizetőképességi korlátok miatt sorra hullanak ki a kosárból a magasabb hozzáadott értékű, feldolgozott élelmiszerek. Az akcióvadászat pedig egyfajta irányított fogyasztási szerkezetet alakít ki: sokan nem azt veszik, amit szeretnének, hanem azt, amit megengedhetnek maguknak, illetve amit éppen olcsóbban meg tudnak venni.

Az élelmiszerárak alakulása meghatározó a hazai fogyasztói árindexben, részaránya az elmúlt években (pandémia, Európa-rekorder infláció, tavalyi recessziós év) még tovább is nőtt. Idén az élelmiszerek súlya a fogyasztói kosárban elérte a 30 százalékot, amellyel ez a legjelentősebb termékcsoport az infláció alakulása szempontjából – hívta fel a figyelmet Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője.

A különadók nem kedveznek a vásárlóknak

Az infláció szempontjából kedvező a globális élelmiszeráraknál bekövetkezett fordulat, már egy ideje csökken a globális élelmiszerinfláció mértéke. Ennek fényében úgy tűnik, Magyarországon elsősorban a fogyasztói kereslet erőssége vagy gyengesége fogja meghatározni, hogy milyen mértékű átárazásokat képesek érvényesíteni a szektor szereplői a közeljövőben. 

A kiskereskedelmi cégeket sújtó különadók és szabályozói terhek viszont fokozhatják az áremelkedés ütemét, így a fogyasztás várt élénkülése könnyen ismét magasabb inflációs nyomáshoz vezethet ebben a szektorban. Mindent összevetve az élelmiszerárak alakulása 2024-ben, az előző két évvel ellentétben, nem felfelé, hanem lefelé húzhatja az inflációt, amely idén az Erste előrejelzése szerint 4,7 százalék lehet – tette hozzá Nagy János.