Mindenkit meglepett a statisztikai hivatal a 4 százalék alatti inflációs adatával, de a részleteket megvizsgálva még nincs miért megnyugodnunk. Az árak az előző hónaphoz képest még jelentősen nőttek, és a jövedéki adó nagy emelése ellenére a KSH januárban összességében üzemanyagár-csökkenést mutatott ki. Mindenesetre az új inflációs adat alapján a jegybank is indokoltnak láthat már egy eddiginél nagyobb kamatcsökkentést februárban.
A vártnál is kedvezőbb, 3,8 százalékos éves inflációs adat esetében érdemes figyelembe venni, hogy ez valójában azt jelenti: az egy évvel korábbi, éppen a csúcson lévő pénzromláshoz képest egy év alatt már csak ennyivel, alig 4 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak 2024. januárjában.
Az infláció éppen egy évvel korábban, 2023 januárjában tetőzött, 25,7 százalékkal, és még az azt követő két hónapban is 25 százalék volt, összességében pedig 2022 szeptembere (ekkor jelentkezett a statisztikában az energiaárak emelkedése) és 2023 júniusa között tartózkodott 20 százalék fölött. Ezekhez a kiemelkedően magas értékekhez képest valóban nagyot csökkent az infláció, ami természetesen jó hír, de egy átlagember mindennapi kiadásait az befolyásolja, hogy vajon az előző hónaphoz képest hogyan változtak az árak.
Márpedig a friss statisztikai adat szerint decemberhez képest januárban, azaz egy hónap alatt 0,7 százalékkal nőtt az infláció, ami elég magas érték. Az infláció nagy felfutása idején ugyan rendre egy százalék fölött volt a havi drágulások mértéke, 2023. januárban például 2,3 százalék, azonban ahhoz, hogy 2024-ben megvalósulhasson a várt 5 százalékos vagy akár az alatti éves átlagos infláció, a most januári 0,7 százalékosnál jóval alacsonyabb havi ütemre lesz szükség. Az elmúlt hónapokban a vártnál valamivel hamarabb és nagyobb ütemben megvalósult inflációcsökkenését éppen az tette lehetővé, hogy októberben, novemberben és decemberben nem emelkedtek az árak az előző hónapihoz képest.
Ha a KSH adatai alapján megvizsgáljuk, hogy milyen összetevőkből állt elő ez a 0,7 százalékos havi drágulás, akkor két érdekes adatot is találunk. Az egyik szerint a háztartási energiáért 0,9, ezen belül a vezetékes gázért 1,7 százalékkal többet fizetünk, mint egy hónappal korábban, miközben az áram és vezetékes gáz tarifái nem is változtak. Ez a látszólagos ellentmondás azért van, mert az energiainflációt befolyásolja, hogy mennyit vásárolunk éppen a rezsicsökkentett olcsó és a többszörös árú gázból, áramból.
A másik váratlannak tűnő adat szerint hiába nőtt nagyon jelentősen, literenként 41 forinttal az üzemanyagok jövedéki adója 2024. januárjától, a KSH ebben a hónapban 0,5 százalékos árcsökkenést mutatott ki. Ennek oka lehet az üzemanyagok adótól független piaci árváltozása, valamint az adatfelvétel módja, ideje is, így elképzelhető, hogy az adóemelés hatása például a februári árakban jelenik majd meg inkább. Mindenesetre ez az adat az elemzőket is meglepte, és egyelőre csak találgatják az okát.
Fontos azt is megemlíteni, hogy a mindennapi kiadások között meghatározó élelmiszerek ára átlagosan 1,2 százalékkal nőtt egy hónap alatt, és a drágulás az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déli gyümölcs) drágulása nélkül is 0,7 százalék.
Összességében tehát a kedvező éves adat ellenére még korántsem tudtuk magunk mögött a magas inflációt, érthetnek még bennünket kellemetlen meglepetések 2024-ben, de a jelenlegi folyamatok alapján azért elérhetőnek látszik az 5 százalék körüli éves infláció, aminél azonban az árstabilitás eléréséhez alacsonyabbra lenne szükség.
A friss inflációs adat befolyásolhatja a Magyar Nemzeti Bank kamatcsökkentéséit is. Januárban a vártnál óvatosabb maradt a jegybank, és a korábbiakkal megegyező mértékben, 0,75 százalékkal mérsékelte az alapkamatot, amely így kereken 10 százalék lett.
Ha azonban tartósan kedvezőnek látja az inflációs helyzetet, akkor már februárban ennél nagyobb vágást hajthat végre. Ez pedig döntően befolyásolja a hitelkamatok csökkentésének lehetséges mértékét is.
A lakáshiteleknél és a vállalati hiteleknél a bankok által vállalt önkéntes kamatplafon egy előrehozott kamatcsökkentést eredményezett piaci kölcsönök árában az aktuális jegybanki kamathoz, illetve az ez által befolyásolt referenciakamatokhoz képest. Fontos azonban, hogy a banki hitelek árazását befolyásoló mutatók is utolérjék ezeket az időlegesnek szánt kedvezményes kamatszinteket, mert ez eredményezhet tartósan és olcsóbb piaci hiteleket, nemcsak a kamatplafonos, hanem a többi hitelnél is, amilyen például a személyi kölcsön.
