Év végén megugrott a magyarok hitelfelvételi kedve, miközben csökkent a nem törlesztett kölcsönök aránya, ami a fizetőképesség enyhe javulását mutatja. Az infláció mértéke ugyan jelentősen csökkent, ám az Intrum kutatása arról számol be, hogy 2024-ben még várható emelkedés az üzemanyagok, az autópályadíj és a hulladékszállítás drágulása miatt.
2023 harmadik negyedévében tovább növekedett a háztartási hitelek állománya, ugyanakkor a nemteljesítő személyi hitelek aránya enyhén csökkent, 2,7 százalékról 2,5 százalékra - állapította meg az Intrum követeléskezelő és a GKI Gazdaságkutató fizetőképességi kutatása (Intrum Fizetőképességi Index, IFI).
Ennek hátterében a magyarok fizetőképességének kismértékű javulása áll. Ez stabilabb alapot teremt a hiteltörlesztések számára. A gazdasági bizonytalanság a magyar háztartások jelentős részét hitelfelvételre késztette.
Minél magasabb az index értéke, a lakosság annál jobban képes fizetési kötelezettségeit teljesíteni.
A legnagyobb mértékben az áruvásárlási és egyéb fogyasztási hitelek állománya bővült, ami elsősorban a Babaváró hitelek növekedésének tulajdonítható. A babaváró iránti kereslet élénkülését a feltételek 2024-es szigorodása magyarázza.
2023 szeptemberének végére a háztartási hitelek 1,5 százaléka mutatott több mint 90 napos késedelmet, ami szinte teljesen megegyezik az előző negyedévi adatokkal. A személyi hitelek esetében gyakorlatilag nem történt változás, míg a gépjárműhitelek késedelmi aránya kis mértékben csökkent az előző negyedévhez képest.
Az átstrukturált hitelek aránya szintén csökkent, a 90 napot meghaladó késedelemmű állomány aránya szinte változatlan maradt. A teljes háztartási hitelállomány értékvesztéssel való fedezettsége 3,4 százalékra csökkent, míg a 90 napot meghaladó késedelemmel rendelkező hitelek esetében ez az arány 57,7 százalékra apadt - olvasható a jelentésben.
Az Intrum index és a nemteljesítő személyi hitelek (a 91-365 napos késedelemben lévők) egymással ellentétes irányba mozognak: amennyiben nő a háztartások fizetőképessége, úgy csökken várhatóan a nemteljesítő személyi kölcsönök állománya a szektorban.
Ahogy az a grafikonon is látszik, az index 2012 májusában, a pénzügyi válság végén mutatta a legalacsonyabb értéket (-60 pont). 2019 májusában volt rekordmagas szinten, röviddel a Covid-járvány kitörése előtt (60 pont), 2023 utolsó negyedévében pedig 18,5 ponton állt.
Tovább emelkedhetnek az árak 2024-ben
A meredek áremelkedés 2023 őszére jelentősen mérséklődött, azonban 2024 elején az árak további, enyhébb emelkedése várható olyan tényezők miatt, mint
- az üzemanyagok jövedéki adójának,
- a hulladékkezelési díjnak és
- az autópálya-matricák díjának emelése.
A megemelkedett költségek hatásaként drágábban kerülhetnek a termékek az üzletekbe. Emellett a bérmegállapodások és a költségvetési hiány csökkentése is inflációfelhajtó hatású lehet - hívják fel a figyelmet az elemzők.
"A jelenlegi kilátások alapján pozitív tendenciák várhatóak például az ársokkok mérséklődésében, az árak növekedésében vagy a lazuló monetáris politikában (azaz jegybanki kamatcsökkentésekben). Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy az esetleges további gazdaságpolitikai intézkedéseknek fenntartható és kiegyensúlyozott gazdasági stabilitást kell biztosítaniuk annak érdekében, hogy hosszú távon minimalizálják a kockázatokat és támogassák a lakosság fizetőképességét” - értékelte a helyzetet Üveges Judit, az Intrum értékesítési igazgatója a legfrissebb IFI eredmények kapcsán.
