Növekvő keresletet tapasztalnak a bankok a lakáshitelek és személyi kölcsönök iránt is, és ezt várják az elkövetkező hónapokban is. Ennek az októbertől alkalmazott kamatplafonon túl nem a feltételek enyhítése lesz a motorja, mert ilyet nem terveznek a hitelintézetek.
A Magyar Nemzeti Bank felmérésére adott válaszok alapján 2023 negyedik negyedévében a bankok összességében nem változtattak a lakáscélú hitelek alapvető feltételein, csak az árjellegű feltételeken enyhítettek. A bankok 2024 első félévében sem terveznek érdemben változtatni a hitelhez jutás feltételein.
Az MNB nem tér ki rá, de itt is érdemes megjegyezni, hogy 2023 utolsó negyedévben, október elején vezették be a bankok az önkéntes kamatplafon a lakáshitelekre is, ami jelentős kamatcsökkentést eredményezett, hiszen a pénzintézetek többségének olcsóbbá kellett tennie a jelzálogkölcsönöket ahhoz, hogy beleférjen a maximum 8,5 százalékos THM-be. Ez a folyamat folytatódott 2024. januárjától, amikor a kamatplafon maximum 7,3 százalékra vitte le a lakáshitelek THM-jét. Ezzel párhuzamosan erősödött az a tendencia, hogy az ajánlatokban csökkent a különböző jövedelmekre kínált kamatok közötti különbség.
A negyedik negyedévben a megkérdezett intézmények döntő többsége, mintegy 79 százaléka a kereslet élénküléséről számolt be a lakáshitelek piacán, melynek további élénkülésére nettó értelemben vett 36 százalékuk számít.
A fogyasztási hitelek (ilyennek számítanak a személyi kölcsönök is) sztenderdjein a bankok 15 százaléka lazított 2023 negyedik negyedévében, ellenben a felárak emeléséről 39 százalékuk számolt be. Előretekintve a bankok összességében nem szándékoznak módosítani a hitelhez jutás feltételein. A negyedik negyedév során a megkérdezett intézmények nettó 40 százaléka a fogyasztási hitelek iránt élénkülő kereslet tapasztalt, melynek további élénkülésére 62 százalékuk 2024 első félévében is számít.
A Hitelezési felmérésben részt vevő bankok 2023 negyedik negyedévében összességében változatlanul hagyták a hitelfeltételeket minden vállalati kategóriában, és ezen 2024 első félévében sem szándékoznak változtatni. A negyedik negyedévben a bankok szűk köre, mintegy nettó 6 százaléka tapasztalta a kereslet csökkenését a vállalati hitelek iránt, azonban a devizahitelek iránt 24 százalékuk erősödő hitelkeresletről számolt be.
Itt is érdemes megjegyezni, hogy októbertől a vállalati forgóeszközhiteleknél is él a kamatplafon, ami olcsóbb hiteleket eredményezett. A felmérés idején még nem volt ismert, de azóta bevezették az újabb vállalati kamatplafont is februártól, amelynek értelmében az össze piaci kamatozású új vállalati hitelt a törlesztés első félévében kamatfelár nélkül, BUBOR-értéken fizethetik a bankok a május 1-ig megkötött szerződések esetén.
A következő fél évre előretekintve a válaszadók 23 százaléka összességében újra élénkülő hitelkeresletet vár a vállalati hitelek iránt. Az általános hozamkörnyezet várható kedvezőbbé válása, valamint a beruházási célok erősödése miatt a bankok 44 százaléka a forint-, valamint a hosszú lejáratú hitelek keresletélénkülésére számít, míg a devizahitelek és a rövid lejáratú hitelek kapcsán kisebb arányuk, rendre 18 és 19 százalékuk számít tovább erősödő keresletre.
Magyar Nemzeti Bank minden negyedévben kérdőívben keresi meg a hazai bankok hitelezési vezetőit, hogy a hitelkereslet és a hitelkínálat aktuális változásairól beszámoljanak. Az MNB 2023 negyedik negyedéves Hitelezési felmérésére a banki hitelezési vezetők 2024. január 1. és 17. között válaszoltak. A Hitelezési felmérésben a változás jelzésére a válaszadók százalékában kifejezett, úgynevezett nettó változás mutatóját használják. Ezt úgy kapjuk, hogy a változást (szigorítást/növekedést/erősödést) jelzők piaci részesedéssel súlyozott arányából levonjuk az ellenkező előjelű változást (enyhítést/csökkenést/gyengülést) jelzők piaci részesedéssel súlyozott arányát.
