Egészen szeptember 30-ig érvényben marad az általános törlesztési moratórium a jelenlegi tervek szerint - jelenleg külön kell jeleznie a fizetési szándékot azoknak az ügyfeleknek, akik folytatni szeretnék a törlesztést. Utánajártunk, hogyan látják a hitelintézetek az adósok törlesztési hajlandóságát.
Lecsengett a koronavírus-járvány harmadik hulláma, a gazdaságvédelmi intézkedések egy része azonban továbbra is velünk van - többek között a törlesztési moratórium is érvényben lesz szeptember 30-ig a jelenlegi szabályozás alapján. Hogy utána mi következik, még bizonytalan: a Magyar Bankszövetség egy olyan megoldást javasol, mely alapján azoknak lenne lehetősége a moratóriumban maradni, akik továbbra is rászorulnak a segítségre, a többieknek viszont újra kellene kezdeni a törlesztést.
De hányan vannak moratóriumban?
A nagybankok beérkező válaszai alapján elmondható, hogy a moratóriumban lévő adósok aránya lassan, de biztosan csökken. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2020 márciusa és júniusa között a lakáshitel-állomány 45 százaléka volt érintett a törlesztési moratóriumban, illetve 2020 őszi sajtóhírek szerint pedig a teljes hitelállomány 53 százaléka vett részt a programban.
A Takarékbank közlése alapján a lakáscélú hiteleknél 2020. december 31-én az állomány 50 százaléka, a fogyasztási hiteleknél 44 százaléka volt moratóriumban. Ez az év első öt hónapjában valamelyest csökkent: 2021. május 31-én a lakáscélú hitelállomány 41 százaléka, illetve a fogyasztási hitelek 38 százaléka volt a moratóriumban – a lakáscélú hiteleknél ez 9 százalékpontos, a fogyasztási hiteleknél pedig 6 százalékpontos csökkenést jelent 5 hónap alatt.
Az MKB Bank arról számolt be, hogy 2020 végén a jelzáloghitel állomány 49 százaléka volt moratóriumban, a személyi kölcsönöknél ugyanez az arány közel 40 százalék volt.
Az OTP Bank a lakossági hiteleknél hasonló arányról számolt be: a teljes lakossági hitelállomány 44 százaléka van moratóriumban. A vállalati állománynál ennél jelentősen alacsonyabb az arány, 2021. márciusban 18 százaléka volt moratóriumban.
A bank tapasztalatai szerint az ügyfelek jellemzően 2020 áprilisában az első moratórium indulásakor, valamint a 2021. januári és februári időszakban léptek ki a moratóriumból nagyobb tömegben.
A Sberbanktól azt közölték, hogy a moratóriumban lévő ügyfelek aránya lassú ütemben, folyamatosan csökken, jelenleg a lakossági ügyfelek 41 százaléka van moratóriumban.
Az adósok egy része tudna, de nem akar törleszteni
Több bank válaszai szerint is 40 százalék körül van a moratóriumban lévő hitelállomány aránya, ami még mindig magas - a Magyar Bankszövetség becslése szerint a moratóriumban lévő az adósok 80 százaléka tudná törleszteni a hitelét, amiből arra következtethetünk, hogy még mindig sok a potyautas. A szövetség közlése szerint a moratóriumban lévők körülbelül 20 százaléka az, akinek valóban szüksége van a felfüggesztésre.
Tovább árnyalja a képet, hogy a jegybank által készített tavaszi felmérés szerint mindössze az adósok egyharmada van tisztában a moratórium hatásával a hitelekre nézve - vagyis az adósok kétharmada nem érti a teljes folyamatot. A felmérésből az is kiderült, hogy a moratóriumban lévő adósok közül minden negyedik addig szeretne moratóriumban maradni, ameddig erre lehetőség van. Ez nem feltétlenül előnyös döntés: ahogyan arról egy korábbi cikkünkben már írtunk, a moratórium okozta veszteséget egy befektetésből származó nyereséggel sem lehet kompenzálni.
Nem véletlen, hogy az elmúlt hetekben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) több alkalommal is arra buzdította az adósokat, hogy akik tudnak, kezdjenek el törleszteni.
Most kényelmes, de minél tovább tart a moratórium, annál nagyobb a veszteség
A járvány kitörésekor sok adós számára mentőöv volt a törlesztési moratórium, ez azonban nincs ingyen, hiszen a moratórium idején összegyűlt kamatot meg kell fizetni, a futamidő megnyújtásával, egyenlő részletekben. A moratórium hatásairól ebben az elemzésben írtunk korábban.
Fix havi törlesztőrészlet mellett így a futamidő nemcsak a moratóriumban töltött idő hosszával nyúlik meg, hanem annál is tovább - ennek megfelelően a teljes visszafizetendő összeg is emelkedni fog. A fix kamatozású hiteleknél a törlesztőrészlet nem növekedhet meg, a változó kamatozású hiteleknél azonban akár a törlesztőrészlet is változhat, az aktuális kamatforduló napján számított ügyleti kamatnak megfelelően – igaz, ez független a moratórium hatásától.
