Egy átlagos fővárosi bérből élő közel 10 millió forinttal több lakáshitelhez és kétszer annyi személyi kölcsönhöz juthat hozzá, mint egy szabolcsi igénylő. A régiók közötti bérszakadék a hiteligénylési esélyeket is jelentősen befolyásolja, amit tovább fokoz, hogy a magasabb jövedelműek több kedvezményhez juthatnak hozzá.
Az ország legszegényebb megyéjében a budapesti átlagos nettó bér 60 százalékát sem keresik meg a munkavállalók - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett Fókuszban a megyék kiadványból. 2022 első három negyedévében eszerint a legmagasabb jövedelemmel továbbra is a budapestiek számolhattak. A 400 ezer forintot az átlagos nettó bér egyedül itt haladja meg, 413 351 forintra jön ki a pontos összeg, ami az előző év azonos időszakához képest közel 18 százalékos emelkedés. Ehhez képest még a második helyezett Győr-Moson-Sopron megye is közel 70 ezer forintos lemaradásban van, itt 346 190 ezer forint volt a nettó átlag. Itt ráadásul az emelkedés mértéke is alacsonyabb volt, 15 százalék.
A legalacsonyabb átlagos bérből az elmúlt évekhez hasonlóan továbbra is a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyeieknek kellett gazdálkodni, ez az összeg 238 420 forint. Egy évvel ezelőtt itt még a nettó 200 ezer forintot sem érte el az átlagos bér. Nem sokkal előzték meg a szabolcsiakat a Békés megyeiek sem, nekik mindössze 10 ezer forinttal volt magasabb az átlagos nettó jövedelmük, közel 250 ezer forint. Mellettük az alacsonyabb jövedelműek közé tartoznak még a nógrádi (261 875 forint) és a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei munkavállalók is (264 834 forint), vagyis a négy legszegényebb megye a keleti országrészről került ki.
A hitelfelvételi esélyeket rontja az alacsony jövedelem
A régiók közötti bérszakadék a hiteligénylésre is jelentős hatást gyakorol, a nettó jövedelem igazolása ugyanis az egyik alapvető feltétele a hiteligénylésnek, legyen szó bármilyen kölcsönről. A bankok a jövedelmet két szempontból is vizsgálják:
- eléri-e az igazolt nettó jövedelem a bank által minimumként meghatározott összeget,
- mekkora törlesztőrészletet bír el a jövedelem a jövedelemarányos törlesztési mutatóra (jtm) vonatkozó szabályok alapján.
Az első pont már önmagában jelentős szűrő, a bankok ugyanis az elvárt minimum jövedelmet régiótól függetlenül határozzák meg. Ez eltérhet az egyes hitelintézeteknél: van, ahol a mindenkori minimálbérhez kötik az összeget, máskor pedig egy konkrét összeghez. Az elvárt minimumot tekintve, ami jelenleg 150 ezer forint körül van, még a szegényebb megyékben sem okoz gondot az átlagbérből élőknek az alapfeltétel teljesítése.
Vannak azonban olyan hitelajánlatok, amelyekhez magasabb jövedelemre van szükség, például azért, hogy kedvezőbb kamatot kínáljon a bank. Ezekhez általában legalább 300 ezer, több banknál pedig akár 400 ezer forintos jövedelmet várnak el. A különbség akár jelentős is lehet. A Bank360 kalkulátora szerint a szabolcsi átlagbérrel, 238 ezer forinttal egy 5 millió forintos személyi kölcsön felvétele esetén, 84 hónapos futamidő mellett 17,43 százalékos thm-mel kapható hitelt, így a havi törlesztőrészlet éppen 100 ezer forint körül alakul. Ha ugyanezt a kölcsönt a budapesti, 413 ezer forintos átlagos bérrel akarjuk felvenni, akkor a thm kedvezőbb, 14,29 százalék. Ennek megfelelően a törlesztőre is 8 ezer forinttal kevesebbet kell havonta fizetni, összességében pedig több mint 600 ezer forinttal lesz olcsóbb ugyanaz a kölcsön.
A felvehető hitelösszegben is jelentős a hátrány
A felvehető maximum hitelösszeg nemcsak a bankoktól függ, hanem a jövedelemarányos törlesztési mutatótól (jtm) is. E szerint a futamidő végéig fix kamatozású hiteleknél legfeljebb a havi nettó igazolt jövedelem 50 százalékát lehet törlesztésre fordítani. Ez a szabolcsi átlagbér esetén 119 210 forint, ami 84 hónapos futamidővel számolva legfeljebb 6 millió forint személyi kölcsön felvételét teszi lehetővé, 17,13 százalékos thm mellett. A kalkulátor szerint ekkora jövedelemmel ennél csak magasabb kamattal lehet csak hitelhez jutni, és a jtm szabályok miatt legfeljebb 5,5-5,9 millió forint személyi kölcsönt tudna felvenni egy Szabolcs megyei igénylő.
Egy átlagos nettó keresetű budapesti igénylő ehhez képest szintén 84 hónapos futamidő mellett akár 10 millió forint személyi kölcsönt is felvehet, hiszen a drágább személyi kölcsönök többségénél sem megy a törlesztő 200 ezer forint fölé. Emellett a magasabb nettó jövedelmű igénylő már azzal előnybe kerül az alacsonyabb jövedelműhöz képest, hogy megkapja a magasabb bér után járó kamatkedvezményeket. A legalacsonyabb thm, amit a magasabb jövedelemmel elérhetó, 11,04 százalék.
Hasonló a helyzet a lakáshiteleknél is. Ha a futamidő végéig fix ajánlatok közül választunk, akkor 20 éves futamidővel számolva a 238 ezer forintos jövedelemmel legfeljebb 13 millió forint lakáshitelt lehet felvenni, 9,39 százalékos THM-mel, így a havi törlesztőrészlet 117 647 forint. A budapesti 413 ezer forintos jövedelemmel viszont ennél közel 10 millió forinttal több, akár 22,5 millió forint lakáshitelt is fel lehet venni, szintén 9,39 százalékos THM-mel, úgy, hogy a havi törlesztőrészlet 203 619 forint.
A lakáshiteleknél árnyalja a képet, hogy az ingatlanárak között is jelentős különbségek vannak a különböző régiók között. Míg Budapesten tavaly a harmadik negyedév végén 934 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár, addig Szabolcs megyében ennek kevesebb mint a fele, 442 ezer forint. Eszerint az átlagos lakásárak és az átlagos jövedelem alapján felvehető hitelösszeg arányát nézve a fővárosiak valamivel nehezebb helyzetben vannak, mint a Szabolcs megyei ingatlanvásárlók, ha a lakóhelyükön akarnak vásárolni.
