Magyar Péter miniszterelnök október 19-én több közszolgálati ágazatot érintő béremelést jelentett be 2027-re. Az egészségügyi, szociális és rendvédelmi dolgozók mellett az oktatást segítő és kulturális munkakörökben dolgozók is magasabb fizetésre számíthatnak. A változás nemcsak a mindennapi megélhetést könnyítheti meg, hanem a hitelfelvételi lehetőségeket is javíthatja, hiszen a bankok az igazolt nettó jövedelemhez igazítják a vállalható törlesztőrészletet. Megvizsgáltuk, mekkora keresetnövekedést hozhatnak a bejelentett intézkedések, és a magasabb fizetés mennyivel növelheti a felvehető lakáshitel vagy személyi kölcsön összegét.
A 2027-es költségvetés tervezetének bemutatásakor Magyar Péter bejelentette, hogy legalább 603 ezer állami alkalmazott bére emelkedik jövőre, összesen 677 milliárd forintos költségvetési ráfordítással. Az egyik legnagyobb érintett csoportot a 123 ezer egészségügyi szakdolgozó jelenti, akik átlagosan 17%-os keresetnövekedésre számíthatnak. A szociális és gyermekvédelmi ágazatban mintegy 101 ezer munkavállaló nettó bére átlagosan 17,8%-kal nőhet.
A rendvédelmi szerveknél, köztük a rendőrségnél, a katasztrófavédelemnél és a büntetés-végrehajtásban 84 ezer dolgozót érinthet az átlagosan 15%-os béremelés. A nevelést és oktatást közvetlenül segítő munkatársak, például a pedagógiai asszisztensek, dajkák és iskolatitkárok nettó keresete átlagosan 21,5%-kal emelkedhet. Ez további 76 ezer embert érint. A múzeumokban, könyvtárakban és közművelődési intézményekben dolgozóknak átlagosan 10,7%-os nettó növekedést ígértek.
Folytatódna a pedagógusok és az igazságügyi alkalmazottak bérrendezése is, amire együttesen 178 milliárd forintot különítenének el. Az állami fenntartású egyetemek dolgozóinak további 10 milliárd forint jutna. Ezeknél a csoportoknál azonban még nem ismert a pontos emelési arány, így egyelőre a várható fizetéseket sem lehet megbízhatóan kiszámítani.
A bejelentett növekedési arányokat azért is fontos elkülöníteni, mert egyes esetekben már tartalmazzák a tervezett személyijövedelemadó-csökkentés hatását. A hitelfelvételnél viszont elsősorban az számít, mennyivel emelkedik a dolgozó igazolható nettó jövedelme.
Mennyivel kereshetnek többet az érintettek?
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2026. augusztusi adatai szerint a szociális ellátásban dolgozó teljes munkaidős alkalmazottak átlagos nettó keresete 408 ezer forint körül alakult. Ha erre vetítjük a bejelentett 17,8%-os növekedést, az átlagkereset megközelítheti a havi nettó 481 ezer forintot. Ez mintegy 73 ezer forintos emelkedés lenne.
Az egészségügyi szakdolgozóknál ennél magasabb összegekről beszélhetünk. A KSH legutóbbi éves, foglalkozások szerinti statisztikájában az ápolók és szakápolók 2025-ös bruttó átlagkeresete mintegy 775 ezer forint volt. Ez általános adózással, kedvezmények nélkül körülbelül 515 ezer forintos nettó fizetésnek felel meg. Ha a bejelentett 17%-os növekedés a nettó keresetben is teljes egészében érvényesül, az havi 603 ezer forint körüli összeget jelenthet.
A rendőrök 2025-ös bruttó átlagkeresete a KSH szerint valamelyest meghaladta a 749 ezer forintot. Egy 15%-os emelés ezt mintegy 862 ezer forintra növelné, ami kedvezmények nélkül havi nettó 573 ezer forintnak felelne meg. A tényleges összeg az új adószabályok miatt ennél magasabb is lehet.
Az oktatást segítő dolgozók esetében konkrét szám is elhangzott - egy pedagógiai asszisztens havonta körülbelül 51 ezer forinttal kaphat többet az adócsökkentéssel együtt. A magyar sajtóban idén ősszel megjelent számok szerint jelenleg jellemzően 265-273 ezer forintos nettó fizetéseket vihetnek haza a nevelést közvetlenül segítő dolgozók, így ebből kiindulva a béremelés nagyjából 316-324 ezer forintos havi keresetet eredményezhet.
Ugyancsak a magyar sajtóban jelent meg nemrég, hogy a közgyűjteményi és közművelődési dolgozók bruttó átlagbére az ágazati érdekképviselet adatai szerint 460 ezer forint körül mozog. Ez általános adózással nettó 306 ezer forint, ami 10,7%-os emelkedéssel megközelítheti a 339 ezer forintot.
Ezek természetesen becslések, nem 2027-re már megállapított átlagkeresetek. Az egyéni béremelések eltérhetnek az ágazati átlagtól, ráadásul a számítások részben korábbi statisztikákra épülnek. A tényleges kereseteket a 2027-es bértáblák, az adókedvezmények és az esetleges további bérrendezések is befolyásolják.
Milliókkal növekedhet a felvehető hitelösszeg
A magasabb nettó jövedelem közvetlenül javíthatja a hitelképességet. Az MNB 2026-os adósságfék szabályai szerint havi nettó 800 ezer forint alatt egy legalább tíz évre rögzített kamatozású forint lakáshitel, illetve egy személyi kölcsön törlesztőrészlete főszabály szerint legfeljebb az igazolt jövedelem 50%-át teheti ki. Ez azt jelenti, hogy minden további 10 ezer forint nettó jövedelem elvileg 5 ezer forinttal növeli a vállalható havi törlesztőt, amennyiben nincs más hiteltartozás.
A Bank360 lakáshitel-kalkulátorával elvégzett piaci összehasonlításban egy 10 millió forintos, 20 éves lakáshitel havi 77-78 ezer forintos törlesztővel és 18,6-18,9 millió forintos teljes visszafizetéssel érhető el. A személyi kölcsön kalkulátor októberi ajánlatai szerint egy 3 millió forintos, 72 hónapos hitel havi 55-62 ezer forintos törlesztővel vehető fel, összesen 4-4,5 millió forintos visszafizetéssel.
Ha egy pedagógiai asszisztens havi fizetése 51 ezer forinttal nő, a JTM alapján 25 500 forinttal nagyobb havi törlesztőt vállalhat. A fenti hitelkondíciók változatlanságát feltételezve ez körülbelül 3,5 millió forinttal magasabb lakáshitelösszegre, illetve 1,4 millió forinttal nagyobb személyi kölcsönre adhatna lehetőséget.
A szociális ellátásban dolgozó, havi 73 ezer forinttal magasabb fizetésű munkavállalónál még jelentősebb lehet a különbség. A törlesztésre fordítható összeg körülbelül 36 ezer forinttal emelkedhet, ami húszéves lakáshitel esetében csaknem 5 millió forintos, hatéves személyi kölcsönnél mintegy 2 millió forintos hitelösszeg-növekedésnek felelhet meg.
A magasabb hitelösszeg természetesen magasabb visszafizetési kötelezettséggel is jár. A pedagógiai asszisztens példájánál a maximális törlesztési keret kihasználása húsz év alatt további 6,5 millió forint, a hatéves személyi kölcsönnél 1,9 millió forint visszafizetését jelentené. A szociális dolgozó esetében ezek az összegek körülbelül 9,3 millió, illetve 2,7 millió forintra emelkednének. Ezek változatlan árazással számolt szemléltető forgatókönyvek, nem személyre szabott banki ajánlatok.
Fontos azonban, hogy a JTM-korlát nem garantálja a hitel jóváhagyását. A bankok a meglévő tartozásokat, a megélhetési kiadásokat, a munkaviszonyt és lakáshitel esetén az ingatlanfedezet értékét is vizsgálják. Ráadásul a magasabb fizetést igazolni kell, így a bejelentett emelés önmagában még nem elegendő a nagyobb hitel felvételéhez.
A bérrendezések tehát érezhetően javíthatják az érintettek hitelfelvételi lehetőségeit, de nem feltétlenül érdemes a teljes többletjövedelmet hiteltörlesztésre fordítani. A magasabb fizetés legnagyobb előnye sok háztartás számára éppen az lehet, hogy a meglévő hitelterhek mellett több pénz marad megtakarításra és váratlan kiadásokra.
