A házassági szerződés sokunk fejében valami olyat jelent, ami csak a gazdagokat érinti, akik nem szerelemből házasodnak, és akkor kerülünk a legközelebb hozzá, ha valamilyen sorozatot nézünk a tévében. Pedig ez egyáltalán nincs így. A Bank360.hu megmutatja, melyek azok az esetek, amikor a legigazabb és tartósabb szerelem mellett is megéri házassági szerződést kötni.
Mi is ez?
A házassági szerződés egy vagyonjogi szerződés. A családtagok, hozzátartozók öröklését, a közös vagyon felosztását alapvetően a polgári törvénykönyv szabályozza. Ez azonban nem azt jelenti, hogy ettől ne lehetne eltérni. A házassági szerződésnek az a lényege, hogy bizonyos esetekben az öröklés vagy a vagyon elosztása, felosztása nem az általános szabályok szerint történjen, hanem úgy, ahogyan azt a szerződő felek szeretnék.
Fontos, hogy nem lehet akármit beleírni ezekbe a szerződésekbe. Az úgynevezett harmadik fél ugyanis nem lehet kárvallottja ezeknek a szerződéseknek. Ezekről később még lesz szó, de előbb lássuk az alapvető tudnivalókat.
A házasságban a vagyon közös. Vagyis legyen szó akár ingatlanokról, akár állampapír befektetésről vagy akár kortárs festményekről, azokat a házastársak fele-fele arányban birtokolják. Ugyanez igaz a céges részesedésre és mindenfajta vagyonelemre. Természetesen ugyanígy közös az adósság is: a lakáshitel, a kölcsön vagy bármilyen tartozás.
Ezt az egységes közös vagyont lehet a házassági szerződéssel diverzifikálni. Vagyis bizonyos elemeket ki lehet venni a közösből. Ez a vagyonelemekre ugyanúgy igaz, mint az adósságra.
Nem a bizalmatlanságról szól
Fontos, hogy a házassági szerződés messze nem csak arról szól, hogy a nagyon gazdag házastárs próbálja bebiztosítani magát a házasságba vagyontalanul érkező társsal szemben. Ez a verzió sincs kizárva, de az élet azért ennél sokkal racionálisabb és kevésbé hollywoodi indokokat is szolgáltat a házassági szerződés jogossága mellett.
Jellemzően akkor jöhet szóba egy ilyen szerződés megkötése, ha a felek már valamilyen múlttal érkeznek a házasságba. Tipikusan ilyen múlt egy előző házasság - akár mindkét fél esetében lehetséges ez. Nézzünk ezekre néhány példát.
A házaspár mindkét tagjának ez a második házassága. Mind a férjnek, mind a nőnek van már gyereke, de lesz egy közös is. A férj volt felesége korábbi közös lakásukban él a gyerekekkel, mondván úgyis a gyerekeké lesz a lakás. A feleség a válás után vásárolt lakását nem akarja feladni.
Bonyodalom helyett
Mi történne, ha ez a házasság mondjuk tíz évvel később felbomlana? A házastársak vagyona közös, vagyis elvileg minden fele-fele arányban jár. Ez ideális esetben egyik félnek sem érdeke, hiszen a férj sem bolygatná az első házasságához kötődő ingatlanját, ahogyan a feleség is megtartaná a korábban megszerzett lakását. Ha a válás nyugodt körülmények között zajlik, akkor erről megállapodhatnak, ha nem, akkor csak a szerencsén vagy a belátáson múlik, sikerül-e megállapodniuk.
Más a helyzet, ha az egyik fél hirtelen meghal - baleset vagy gyors lefolyású betegség miatt. Ebben az esetben az öröklés általános szabályai szerint kellene eljárni, amely szerint a gyerekek és a feleség osztoznak a közös vagyonon, a volt feleség viszont nem kaphat semmit. Ez jogos? Erősen kérdéses. Ha elmérgesedik a helyzet, akár az is előállhat, hogy minden vagyonelemet el kell adni, hogy a bevételt aztán szét tudják osztani. Ez bár igazságos, valójában egyik félnek sem igazán jó.
Egy házassági szerződéssel ezeket a problémákat előre ki lehet küszöbölni. Vagyis nem arról van szó, hogy a felek nem bíznak egymásban. Hanem arról, hogy a házastársaknak van egyéni múltja és adott esetben kötelezettsége és jóval tisztább és egyszerűbb helyzetet teremthetnek, ha ezeket az egyéni kötelezettségeket függetleníteni tudják a közös ügyektől.
Így mindkét fél gondoskodhat úgy a nem közös gyerekek jövőjéről, hogy azzal ne sérüljön egyik gyerek joga sem. Természetesen nemcsak arról van szó, hogy a gyerekek megkapják az örökségüket vagy sem, illetve azt hogy kaphatják meg.
Kötelezettségeknél
A házassági szerződést nem csak a vagyonelemek elosztása érdekében lehet kötni. Ugyanígy rendelkezhetnek a felek a meglévő kötelezettségeikről is. Akár a törlesztendő hiteleikről, legyen szó személyi kölcsönről vagy akár lakáshitelről, csok-hitelről. Elképzelhető, hogy a házastársak a korábban felvett hitelüket nem akarják a közös vagyon részébe vonni, azt külön tartja nyilván az, aki a hitelt annak idején felvette. Ez azért is fontos, mert így az adott hitelt nem lehet a házastárson követelni. Ugyanakkor ez nem ment fel senkit a hitelszerződésben vagy támogatási szerződésben vállalt kötelezettség alól.
Az ilyen megállapodásoknál alapvető, hogy a harmadik felet is tájékoztatni kell. Vagyis ha úgy rendelkezik a házaspár, hogy a hiteleiket nem vonják be a közös vagyonba, akkor erről a bankoknak is tudniuk kell. Ez azzal lehet garantálni, hogy a szerződést közzé kell tenni egy erre szolgáló nyilvántartásban. Az országos nyilvántartást az Magyar Közjegyzői Kamara működteti.
A házassági szerződés csak akkor érvényes, ha azt ügyvéd vagy közjegyző ellenjegyzi. Vagyis az még kevés, ha a felek megállapodnak és aláírnak egy szerződést. Ez ügyvédi hitelesítés vagy közjegyzői pecsét híján csak egy papírdarab lesz.
Összegzés
Összességében házassági szerződésre elsősorban nem azért van szükség, mert a házastársak nem bíznak egymásban. Sokkal inkább arról van szó, hogy a felek valamilyen múlttal érkeznek a kapcsolatba, s emiatt bizonyos elemeket jobb kivenni a közösen kezelendő ügyekből és a vagyonból. Sok esetben egyszerűbb így kezelni az ügyeket, a közös vagyon és minden gyufaszál megosztása törvényes ugyan, ám az élet ennél sokkal bonyolultabb.
A házassági szerződés nemcsak válás esetén lehet hasznos, hanem akkor is, ha az egyik fél meghal. A házassági szerződés ugyanis bizonyos fokig helyettesítheti a végrendeletet is. Egyszerűbb helyzetet teremt, ami minden örökösnek és hozzátartozónak életszerűbb és kényelmesebb.
A házassági szerződés csak akkor érvényes, ha azt ügyvéd vagy közjegyző előtt írják alá a felek. Ha a szerződésben van olyan elem, amely harmadik félre is kihat - jellemzően arról van szó, hogy egy hitel nem lesz a vagyonközösség része - akkor a szerződést kötelező közzétenni az országos nyilvántartásban.
