A pénzintézetnek és az adósnak is érdeke, hogy a kölcsönt visszafizessék. Éppen ezért a hitelképesség vizsgálat során a bank elemzi a kérelmező teljes anyagi helyzetét, havi rendszeres jövedelmét, foglalkoztatásának körülményeit, egyéb biztosítékait, és akár az úgynevezett pénzügyi előtörténetét. Ez alapján ha szükségesnek látják, akkor adóstárs bevonását kérik. Ezt jellemzően különösen az alábbi okok indokolják:
- nem rendszeres foglalkoztatás;
- nem nyolcórás, bejelentett munkaviszony;
- túl fiatal, vagy éppen túl idős kör;
- egyéni vállalkozóknál pedig a még le nem zárt egy éves működés.
Az adóstárs ennek értelmében olyan személy lehet, aki rendszeres, elfogadható nettó jövedelemmel rendelkezik, a hitelnél előírt munkaviszony feltételeknek megfelel, jövedelmét nem terhelte le túlzott mértékben saját adósságok törlesztéseivel. Az adóstársak gyakran a közvetlen családtagok: férj, feleség, szülők - de bárki lehet adóstárs. További jellemzőjük lehet, hogy gyakran ők, maguk is érdekeltek a hitelfelvételben, ugyanis ők is a hitelből megvásárolt ingatlan tulajdonosai vagy az autó haszonélvezői. Ezért a lakáshitelnél kötelező bevonni adóstársnak a házastársat.
Adós, adóstárs: ugyanaz a felelősség
Az adóstárs csak névleg különbözik az adóstól, hiszen ugyanolyan felelősség terheli az adósság visszafizetéséért. Az adóstárs ugyanúgy felelős a teljes vagyonával a teljesítésért, ettől csupán a zálogjog-kötelezett (dologi adós) különbözik, akinek hitelfizetési kötelezettsége nincs, de nem fizetés esetén tűrnie kell az ingatlan értékesítését.
Az adós és adóstárs felelőssége jogilag egyetemleges. Az egyetemlegesség azt jelenti, hogy a pénzintézet bármelyiküktől követelheti az egész tartozás megfizetését, és nem hivatkozhatnak arra, hogy ők csak az adósság valamekkora hányadáért felelnek.
Pénzintézeteknél jellemző, hogy általában a közös tulajdonú ingatlanokkal kapcsolatos hitelfelvételeknél kérik, adott esetben kikötés lehet a házastárs vagy élettárs adóstársként való bevonása a hitelügyletbe.
A JTM az adóstársra is vonatkozik
Fontos kikötés, hogy az adóstárs csak abban az esetben vonható be a hitelügyletbe, ha más adósságával együtt sem haladja meg a Magyar Nemzeti Bank adósságfék-szabályában meghatározott úgynevezett Jövedelemarányos Törlesztőrészlet Mutatót (JTM). Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy adott havi, rendszeres jövedelem mellett annak csak bizonyos százalékát lehet kölcsöntörlesztésre fordítani, amely a pénzintézetek számára egyfajta biztosíték a rendszeres hiteltörlesztésre.
Adóstárs cseréje
Nem muszáj az adóstársnak benne maradnia a hitelügyletben. Bármikor kérhető az adóstárs kivonása a hitelből, vagy akár ki is lehet cserélni az adóstársat. Életszerű, ha a jövedelmi viszonyokban olyan pozitív változás áll be, amely lehetővé teszi az adóstárs kivonását. Minden ilyen esetben azonban a szokásos adósminősítési eljáráson kell átesni, valamint értelemszerűen a folyamat szerződésmódosítással is együtt jár.
Adóstárs válás után
Amennyiben egy házaspár közösen igényelt hitelt, a bank automatikusan kéri a másik házastárs adóstársként való bevonását a hitelügyletbe. Ez alól csak az lehet a kivétel, ha a házassági szerződésben az adós vállalását rögzítették, valamint ha a házastárs nem résztulajdonosa a hitel tárgyát képező ingatlannak.
Válás után meg kell állapodni a bankkal is
Amennyiben nincs az elváló házastársak között érvényes házassági szerződés vagy a válóper előtt megkötött vagyonmegosztási szerződés, akkor a fennálló hiteltartozásról a bankkal is meg kell állapodni. Ha ez nem történik meg, a bírósági ítélettől függetlenül mindkét fél fizetési kötelezettséggel rendelkezik. Ez különösen akkor lehet fájó, ha például az adóstárs vagy kezes volt házastársnak teljesítenie kell az elmaradt törlesztést, ha a szerződésben adósként szereplő másik házastárs nem fizette be azt.
Milyen megoldások léteznek?
Több megoldás is lehet a hiteltörlesztés folytatására a válás után, de mindegyik együttműködést feltételez a válófelek részéről. Egyrészt megállapodhatnak abban, hogy mindketten fizetik tovább a hitel törlesztését, mondjuk fele-fele arányban. Az is járható út, ha a lakásban maradó volt házastárs vállalja tovább a lakáshitel törlesztését. Ebben a helyzetben a bankok jellemzően új hitelképesség-vizsgálatot fognak lefolytatni, hiszen az adóstársat ki kell vonni az ügyletből. Ha az ő jövedelme nem elég biztosíték a bank számára, akkor másik adóstársat kell bevonni. Ezek a megállapodások szintén mindkét fél aláírásához és elfogadásához kötöttek.
Váláskor bukhatjuk az állami támogatást
Amennyiben állami támogatás, például CSOK is kapcsolódik a hitelhez, kissé bonyolultabb a helyzet. Váláskor vissza kell fizetni a CSOK támogatást, kivéve ha az egyik fél a támogatott gyerekekkel az ingatlanban marad és megszerzi az ingatlan teljes tulajdonjogát. A CSOK hitelt továbbra is fizetni kell, alapesetben a házastársnak is benne kell maradni a szerződésben, teljes felelősségvállalás mellett. További megoldás lehet, ha egész egyszerűen eladják a közös ingatlant, abból rendezik a hitel és az állami támogatás visszafizetését.
A babaváró hitel esetében váláskor piaci alapúvá kell módosítani a hitelt.
Az adós meghal: mi lesz az adóssággal?
Amennyiben az adós elhunyt, tudni kell, hogy az adóstárs teljes körűen felel a hitel visszafizetéséért. Javasolt a halotti anyakönyvi kivonattal együtt felvenni a kapcsolatot a finanszírozó bankkal, és közös megállapodásra törekedni. A bankok ezekben az esetekben általában újabb hitelbírálatot nem kezdeményeznek.
Az adóstárs személye gyakran megegyezik a későbbi örökössel, ez esetben az adóstárs „egyedül” marad az adóssággal. Nyilvánvalóan ilyenkor az öröklés visszautasítása is hiábavaló a részéről, hiszen adóstársként ő mindenképpen a kötelemben marad. Abban az esetben, ha mások lesznek az örökösök, az ő felelősségük az örökhagyó halálával azonnal beáll, kivéve, ha például egyéb vagyon hiányában az öröklést visszautasítják.
Az adósság öröklése nem érinti a tartozás mértékét, az örökösnek meg kell fizetnie a tőkeösszeg mellett annak szerződésben rögzített – akár változó mértékű – kamatait is. Amennyiben a megállapodáshoz állami támogatás is kapcsolódott, az öröklés vagy egyéb jogutódlás (például kedvezményezetti minőség) erre is kiterjed.
Az adóstárs és kezes közötti különbség
Az adóstárs - fogalma szerint - egy olyan személy, aki segítséget jelent a hitelügyletben, ugyanis a bevonásának köszönhetően a bankok adott esetben alacsonyabb kamattal vagy magasabb hitelösszeggel vállalják a kölcsön finanszírozását. A hitelképesség vizsgálat során az adóstárs jövedelmét és kiadásait is megvizsgálják. Leggyakrabban a házastársak vagy a szülők, akiket adóstársként bevonnak, különösen azokban az esetekben, ha a közvetlen rokonok érdekeltek a hitel során megszerzett ingatlanvásárlásban.
Kezes lehet egyszerű vagy más néven sortartó, illetve készfizető. Mindkét esetben a teljes vagyonukkal felelnek a hitel visszafizetéséért. Az egyszerű kezes akkor kerül előtérbe a bank részéről, ha az adós nem fizeti a tartozást, de a bank azt – akarata ellenére – nem tudja behajtani rajta. Ekkor az egyszerű kezesre terhelik a hitel törlesztését. A készfizető kezesnél azonban nem kell megvárnia a banknak a sikertelennek nyilvánított tartozásbehajtást, és azonnal követelheti az elmaradt törlesztéseket rajta.
Megjelent egy újfajta megnevezés is, a kártalanító kezesség. Ez a személy csak arra vállal kötelezettséget, amit az adóstól nem lehet behajtani. Neki csak akkor lehet szerepe a hitelügyletben, ha a jogosult bank mindent megtett az adósság behajtásáért, és az sikertelennek bizonyult.
Egyszerű kezesből is könnyen lehet készfizető kezes!
Ha már a hitelszerződésben is rögzítik, hogy az adós alá bevont kezes készfizető lesz, azaz lemond sortartási jogáról. Ez azt jelenti, hogy egyetlen elmaradt törlesztőrészlet során is már a kezesnél is kezdeményezheti a pénzintézet a törlesztést az adós helyett.
Amennyiben az adós elköltözik (akár belföldön, akár külföldre), és emiatt a tartozás behajtása a bank részéről nehézzé válik, a szerződésben rögzített kezesség is átalakul készfizetővé, valamint ha az adósság behajthatatlannak bizonyul, végül ugyanígy beáll a változás, ha az adós ellen csőd- és felszámolási eljárás indul.
A kezes jogai
A kezességi teljesítésről a banknak kötelessége tájékoztatnia a kezest, annak tényét és okát is megnevezve. A kezesnek azonban joga van megtagadni a teljesítést. Ennek oka lehet, hogy egyrészt a kezes jelzi a bank számára, hogy tájékozódott az ügyben, és az adós már rendezte a törlesztést, vagy információt szerzett arról, hogy az adós jogos kifogást emelt a teljesítés ellen. A másik ok, hogy a kezes kifogásolja készfizető kezességét, azaz úgy látja, az adósnak minden lehetősége megvan a tartozás megfizetésére. Ezt a tájékoztatást a kezesnek minden esetben, indoklással részletezve kell a bank számára eljuttatni. Fontos tudni azt is, hogy a kezesnek is van tájékoztatási kötelezettsége, ugyanis az adósság aktuális törlesztéséről – amennyiben rá száll – az adóst tájékoztatnia kell.
Mit tehet a kezes, ha nem fizet az adós?
A kezesnek joga van felszólítani és tájékoztatást kérni az adóstól, a nem fizetés okáról. A kezes fizetési kötelezettsége ettől függetlenül fennáll, azonban egy későbbi visszkereset benyújtása során fontos szempont lehet a kezes ilyen irányú szerepe. A kezes megtagadhatja a törlesztést az adós helyett mindaddig, amíg a bank nem igazolja, hogy megpróbálta behajtani az adósságot, de ez ésszerű időn belül nem vezetett eredményre.
Megfontolt döntésekre van szükség
Minden esetben alaposan mérlegeljünk, mielőtt adóstársként vagy kezesként felelősséget vállalunk egy hitelügyletben. Éppen ezért amennyiben megkerülhetetlen, pl. közös tulajdonú ingatlan vásárlása esetén, hogy az adós mellé adóstársként vagy kezesként vállaljon valaki szerepet és felelősséget, érdemes hitelfedezeti biztosítást kötni, valamint egy házassági szerződésben rögzíteni a később előálló helyzetben vállalt kötelezettségeket.
Gyakori kérdések
Az adós, aki felvette a hitelt, nem tudom, hol lakik, mert elköltözött. Mit tehetek?
Ez jellemzően vita tárgya a kezesek és a bankok között. A kezes ráadásul, amennyiben a bank megállapítja az adós tartós el nem érhetőségét, akkor készfizető kezessé válik.
A banknak bizonyítani kell, hogy mindent megtett az adós felkutatásáért, ugyanakkor miután lezárta a megkeresést, a készfizető kezesre hárul a törlesztés.
Javasolt tehát utánanézni, felkutatni az adós állandó lakhelyét, valamint azt is meg kell vizsgálni, az adós tájékoztatta-e a bankot a költözés tényéről, és megadta-e az új elérhetőségeit a bank számára.
Köteles vagyok elfogadni a bank felszólítását a kezességi fizetésre?
Először is javasolt megkeresni az adóst, hiszen előfordulhat, hogy időközben már rendezte a tartozását. Ha nem, akkor küldeni kell egy tájékoztatót az adósnak, amelyben a törlesztés elmaradásának okára és a várható teljesítésre kérdezhet rá a kezes. Ha észszerű időn belül nem érkezik válasz, de a kezesnek olyan információi vannak, hogy az adós egyébként képes lenne a törlesztést kifizetni, akkor erről tájékoztatni érdemes a bankot.
Személyi kölcsönhöz lehet adóstársat bevonni?
Igen, személyi kölcsön igényléskor is lehet adóstársat bevonni a hitelügyletbe, bankonként eltérő feltételekkel. Sokszor nincs is más választás, mert az adós jövedelme önmagában nem elég a hitelösszeghez.
