Megjelent a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Pénzügyi stabilitási jelentése, amelynek eredményeit sajtótájékoztató keretei között ismertette Nagy Tamás, az MNB pénzügyi stabilitásért és jegybanki eszköztárért felelős igazgatója, és Dancsik Bálint, az MNB pénzügyi rendszer elemzése főosztályának főosztályvezetője.
Az idei év első felében is erős tőkehelyzet és bőséges likviditás jellemezte a magyarországi bankrendszert – derült ki az MNB Pénzügyi stabilitási jelentéséből. A kiadvány szerint a magas jövedelmezőség továbbra is támogatja a szektor stabilitását. A hitelkockázatok mérsékelt szinten maradtak, miközben a nemteljesítő hitelek aránya historikusan alacsony. A 90 napon túl nem teljesítő hitelek aránya 1,1% volt a H1-ben.
A jelentés szerint a likviditási stresszteszt eredményei alapján a bankok likviditásfedezeti mutató (LCR) szerinti likviditás-többlete stressz esetén is jelentős lenne, ugyanakkor a kötelező tartalék biztosítása egyes bankoknál érdemi alkalmazkodással járna. A szolvencia stresszteszt alapján a bankrendszer több típusú sokkal szemben is ellenállónak bizonyult, amiben kiemelt szerepe van a szektor jövedelemtermelő képességének.
A szeptemberben elindult Otthon Start Program jelentős mértékben növelte, illetve növeli a lakáspiaci keresletet. Ezzel kapcsolatban a jelentés megállapítja, hogy a növekvő piaci kereslet miatt kiemelten fontos a kínálat megfelelő bővülése. A kiadvány szerint a lakásárak jelenleg meghaladják a fundamentumok által indokolt szintet. A felülértékeltség növeli egy lakásár-korrekció kockázatát, ami negatívan hatna a hitelek fedezettségére is.
Júniusban éves alapon 11,7%-kal bővült a lakossági hitelállomány, míg a lakásárak 17,9%-kal emelkedtek egy év leforgása alatt. Ugyanakkor továbbra is fennmaradt a hitelpiaci kettősség, hogy nevezetesen a lakossági hitelezés élénkülése mellett a vállalati hitelpiacon csak visszafogott növekedés volt látható. A kiadvány szerint a piaci alapú vállalati hitelek iránti keresletre középtávon pozitívan hathat az idén szeptembertől elindított Minősített Vállalati Hitel minősítés.
Tovább fűtheti a lakossági hitelezést az OSP
A kiadvány külön fejezetben foglalkozik az Otthon Start Program hatására még élénkebbé váló lakossági hitelezéssel. Mint fent említettük, 2025 első félévében közel 12%-kal bővült a háztartási hitelállomány. A lakossági hitelek iránti kereslet emelkedését a makrogazdasági tényezők, úgy mint a reálbérek és a fogyasztási kiadások emelkedése, valamint a lakáspiaci folyamatok is támogatták. A magyarországi lakossági hitelezés 2024 Q2 óta régiós és európai összevetésben is magasnak számít, és a jegybanki előrejelzés szerint az Otthon Start Program hatására 2025-ben 15%-kal, 2026-ban pedig 17%-kal emelkedhet a hitelállomány.
A jelentés megállapítja, hogy a lakossági hitelezés bővüléséhez a lakáshitelek és a személyi kölcsönök mellett a január óta elérhető munkáshitelek is hozzájárultak. A frissen kibocsátott lakáshitelek átlagos THM értéke 7% körül ingadozott 2025 első felében. Az új piaci alapú lakáshiteleket a bankok az első félévben továbbra is nulla közeli felár mellett folyósították, ha pedig a támogatott hiteleket is figyelembe vesszük, akkor a hazai átlagos felár európai összehasonlításban a második legkisebb volt.
A jelentés szerint 2025 első félévében a lakáshitelezés úgy tudott bővülni, hogy közben nem épültek fel érdemi pénzügyi stabilitási kockázatok. Az új lakáshitelek hitelösszege jelentősen megemelkedett, míg a jellemző hitelcél a használt lakás vásárlása volt. A hitelkiváltás nem jellemző.
A kiadvány szerint azok a lakáshiteles adósok számítanak a legkockázatosabb ügyfeleknek, akik az éves jövedelmük négyszeresét meghaladó mértékben adósodtak el. A jelentés szerint ezen okok miatt indokolt a kockázatok nyomon követése, különös tekintettel az Otthon Start Program indulása miatt várhatóan emelkedő hitelösszegekre.
A személyihitel-állomány 2025 első félévében 19%-kal bővült éves alapon, ugyanakkor a GDP arányában 2%-on állt, akárcsak 2020-ban. Az új személyi hitelek folyósítása az év első felében historikus csúcsra emelkedett, miközben a kockázati mutatók továbbra sem utalnak rendszerszintű kockázatok felépülésére. Az új személyi hitelek kibocsátásában jellemző a refinanszírozott és a ráfolyósított hitelek térnyerése, amelyek átlagosan az első féléves személyihitel-kibocsátás felét tették ki. A személyi hitelek kamata a 2023-ban jellemző, 20 százalék közeli szintről 16 százalékra csökkent.
