Jelentős munkanélküliségre számít a jegybank, a vállalatok 40 százaléka hitelből fizetné a béreket negyedéven belül.
Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a Portfolio keddi, Hitelezés online konferenciáján összegezte, hogy milyen hatással van a bankszektorra a koronavírus-járvány.
A jegybank alelnöke elmondta: 2008-hoz vagy 2012-höz képest most egy erős immunrendszerű gazdasággal és bankszektorral találkozott a válság. Kétszámjegyű növekedéssel zakatolt eddig a hitelezés, a devizahitelek aránya lakossági oldalon gyakorlatilag megszűnt és leépült a nemfizető hitelek állománya is, a bankrendszer tőkemegfelelési mutatója 20 százalék felett van, a hitel/betét arány pedig 75 százalék.
Az elmúlt hetekben a jegybank megannyi válságkezelő lépést tett. Rövid távon a megfelelő likviditás biztosítása a cél, ezzel fenntartva a stabilitást. Ezt az egyhetes eszközökkel, a tartalékkötelezettségek alóli felmentéssel és a szimmetrikus kamatfolyosóval biztosítja a jegybank.
Hosszú távon az éven túli fix kamatozású fedezett hiteleszköz, az NHP Hajrá 1 500 milliárd forintos kerete, és az NKP (Növekedési Kötvényprogram) fejlesztése alapozza meg a gazdasági élénkülést az alelnök szerint.
Jelentős munkanélküliség jöhet
A jegybank folyamatosan monitorozza a hazai cégeket. A koronavírus egyszerre okozott keresleti és kínálati sokkot, ami azt eredményezte, hogy a hazai cégek 58 százaléka tervez két héten túli termelési és szolgáltatási leállással, ami bevételkieséssel jár. 30-33 százalék elbocsátásokba kezdett és a beruházások elhalasztása mellett döntött. A cégek 9 százaléka fizetésképtelenséggel küzd, 63 százalék fennakadást tapasztal az ellátási láncokban.
A jegybank szerint a válság által leginkább érintett szektorok (turizmus és vendéglátás, építőipar, szállítás, feldolgozóipar, ingatlanügyletek stb.) hitelállomány 700 - 800 milliárd forintot tesz ki. Ezek a hitelek leginkább rövid, éven belüli lejáratúak (40%), óriási a megújítási igény. Ugyanakkor a hitelkeretek magasabb kihasználtsága jöhet, de a kockázatkerülés miatt a megújítás kockázata jelentősen nőhet.
A megkérdezett 5 000 cég közel felénél eközben már felmerült valamilyen likviditási nehézség, nagyobb részük hónapon belüli. A válság miatt több mint a cégek fele elkezdi felhasználni a tartalékokat, 44,5 százalékuk pedig “HR optimalizálásba” fogott.
Az alelnök szerint ezeket a likviditási problémákat kell kezelni és az ilyen helyzetekre kell a Magyar Nemzeti Banknak megadnia az eszközöket a bankoknak.
A vállalatok nagyjából 40 százaléka negyedéven belül hitelből fizetne béreket, jó hír viszont, hogy a tervezett beruházásokat (ingatlan-, jármű-, gépvásárlás) 33 százalék csak elhalasztja, 11 százalék kitart a tervek mellett és 8 százalék fog szintén megvalósítani, de kisebb mértékben, mint amit eredetileg terveztek. A válság hatékony kezelésére és a gazdaság újraindítására a jegybank és az állam is megújította a hitel- és garanciaprogramokat, így például az MFB-s mikrohitelek Széchenyi forgóeszközhitelek és az új NHP Hajrá is a vállalatok rendelkezésére állnak a bankokon keresztül.
A jegyban arra számít, hogy az új NHP Hajrá 1 500 milliárd forintos keretének kétharmada fogyhat el év végéig, jövőév júliusáig pedig kimerülhet. Kíváncsian várják, mennyi megy majd piaci hitel kiváltásra, hiszen ezeket is rendezhetik a cégek NHP-ból, míg NHP-s hitelt nem.
Segítség a moratórium
Nagy Márton elmondta, hogy a munkanélküliség nagyon gyors emelkedésére számítanak. Példaként említette a munkanélküliségi segélyre történő Google-kereséseket, amelyek a 2008-as gazdasági válsághoz képest megnégyszereződtek.
A sérülékeny foglalkozású adósok között az MNB elemzése szerint felülreprezentáltak az alacsonyabb jövedelműek. A fogyasztási hitelek esetében medián alatti jövedelmű a sérülékeny foglalkozásúak 40 százaléka.
Az alelnök szerint “lehet csűrni-csavarni a számokat, az ügyfél jól jár” a hiteltörlesztési moratóriummal: az ügyfél bármikor, helyzet szerint ki- és beléphet a moratóriumba. A kieső törlesztések összege év végéig nagyjából 1 800 milliárd forint, ha 50 százalék él a moratóriummal és 2 880 milliárd forint, ha 80 százalék él vele. A jegybank szerint ez likviditási szinten nem okoz problémát, hiszen a negatív hatásokat a jegybank ellensúlyozta a bevezetett eszközökkel, a jövedelmezőségi hatás pedig nem jelentős.
A Magyar Nemzeti Bank megvizsgálta a moratóriumból kimaradó ügyfelek arányát is. Április 9-ig a lakossági ügyfelek 25-30 százaléka, a vállalatoknak pedig mintegy harmada lépett ki a moratóriumból.
A banki visszajelzések alapján a hitelkereslet jelentősebb mértékben visszaeshet a következő időszakban, ez majd csak április második felétől fog látszani. A jegybank szerint a mostani helyzetben kiemelt szerepe van a fogyasztási és támogatott hiteleknek, mint amilyen a CSOK és a babaváró hitel. A kétszámjegyű hitelbővülés 2021-re jöhet vissza.
A banki jövedelmezőséggel kapcsolatban Nagy Márton elmondta, hogy az előző 2 évben realizált évi 650-700 milliárd forintos összeghez képest jelentősen romolhat, de nyereséges maradhat a bankrendszer.
Azzal kapcsolatban, hogy a bankok mérlegelik a passzív, visszahúzódó magatartást elmondta, a piaci hitelek most háttérbe szorulnak és olyan termékek rúghatnak labdába, amelyek jegybanki vagy állami támogatással működnek. Az egyetlen értelmes és racionális lépés, ha a bank hitelez. Ehhez az MNB letette az összes segítséget az asztalra, most a bankrendszeren a sor.
